Túrabeszámolók


Gödöllő K100/K80/K50 (országúti)

sobriTúra éve: 20092009.06.22 10:13:51
Ezt a túrát már korábban kinéztem magamnak, nagyon érdekesnek találtam az útvonalat és kicsit rá is készültem a táv (103 km) és a szintkülönbség (1200 m) miatt. Vasárnap reggel elõször is a Keleti pu-t vettem célba és bár lekéstem az egyik vonatot (Szabadság híd lezárás miatt), szerencsére nem sokára volt is egy másik járat és fél óra alatt kint is voltam Gödöllõn. Nevezés, kis öltözés, térkép szemre vételezése és indulás. Az 1. ellenörzõpontig tempósan lehetett haladni, bár éppen csinálták az utat és félpályás lezárások voltak, ezért pár helyen meg kellett állni. Pecsételés után mondta a srác, hogy itt majd jobbra felfelé vegyem az irányt, de én itt valamit elnézhettem, mert már Vác külsõ részénél jártam, amikor is biztossá vált, hogy eltévedtem. Kis útbaigazítási kérelem, irányba beállás, áttekerés a 2-es autóút felett, gurulás lefelé, éles bal kanyar és a kellemes tájról már sejtettem, hogy újra jó felé járok. Rádnál azért errõl meg is bizonyosodtam az egyik bringás sporttársat megkérdezve. Itt már kissé rosszabb volt az útminõség, de mivel alig volt forgalom, ezért nyugodtan lehetett szlalomozni. :/ Itt kellett megmászni az elsõ pár emelkedõt is, valamint az idõ is egyre melegebb lett. Gyönyörû, csendes, nyugodt tájon haladt az útvonal, kis faluk, erdõs részek és emelkedõk váltakoztak. Zöld mezõk között, a Sinkár horgásztó mellett kanyargott az utunk, ha én horgásznék ide tuti eljönnék. :) Csõvár után Acsa következett, ahol a vasúti keresztezõdés mellett a 2. ellenörzõpont várt minket. A 80 km-re vállalkozók a vonatsínek mellett jobbra fel, én pedig kis pihenõ, táplálkozás után indultam tovább, nem is akár merre. Az útvonal eddig se volt semmi, de az elkövetkezendõ kilométerek engem lenyûgöztek. Egy kis ékszerdoboz Magyarország ezen része, nagyon hangulatos útvonal, erdõs részekkel, csendes, nyugis, szép kis falvak szép sorban, autókkal alig találkozik az ember, bringás sporttárssal viszont annál többel. A 3. ponton, Kartalon egy picit hosszabb pihenõt tartottam, kalciumos hideg víz, sport szelet és pecsét a szervezõk jóvoltából, kulacsújratöltés, lábpihentetés, majd indulás tovább. Galgamácsáig inkább lejtõs vagy sík volt az út, majd a második balkanyar után szemben találtam magam a nap legkeményebb emelkedõjével. Ez volt a leghosszabb és legmeredekebb rész, bevallom kicsit lassabban ment a megmászása, de a vége elõtt ott várt az utolsó ellenörzõpont, ez legalább kicsit motivált. Veresegyházig már többen tettük meg az utat néhány rövidebb távon indulóval. Szadán és Gödöllõn még visszamásztuk, azt, ahol a nap elején legurultunk, majd a célban emléklap átvétele és kis pihenõ után a hév felé vettem az irányt. Elsõ teljesítménytúrám volt ez, de elhatároztam, hogy ide még mindenképpen visszatérek, mert az útvonal belopta magát a szívembe. :)