Túrabeszámolók


Gémes 30/20

VagdalthúsTúra éve: 20092009.06.22 11:19:24
Gémes 30

Gethe úr társaságában érkeztünk, gép típusú kocsival a rajthelyszínre, megelõzve a Bz közönségét. Én ugyan nem akartam igénybe venni a TTT-, MTSz-kedvezményemet (tudom, mibe kerül egy rendezés), de a szervezõk ragaszkodtak hozzá, hogy 500 helyett csak 300 Ft-ot fizessek. Amíg túrapajtásom reggelizett, valójában én is: a restiben egy nagyfröccsöt vettem igénybe. Ekkor még baráti idõ leledzett, bár indulásunkkor már bele-bele erõsített a diósjenõi szél, és a napos idõ is a múlté lett. Bár már sokadszor járok a faluban, de meg kellett állapítsam, hogy az egy négyzetkilométerre jutó kocsma- és egyéb vendéglátóhely-felhozatal igen jó.

A felújított, problémamentesen (idézet az egyébként sajátos stílusú, kiváló itinerbõl) követhetõ sárgán másztunk fel normál tempóban a Závozig, ahol elsõ ízben tapasztaltam, hogy a pontõr nem csak beírta mindenkinek az érkezési idejét, de aláis íratta azt. Azt hittem, ez Gémes-specialitás, de nem, csak itteni sajátosság volt.

A Kámor volt az egyetlen, ahol nem volt élõ pontõr, kisegített a zsírkréta, meg amúgy is ott a váras kód, sõt a Börzsöny turistája mozgalom is érintett a kérdésben, ezzel már csak a Hegyes-hegy orom az egyetlen hiányzó tétel. Megpróbáltuk behúzni a geoládát, de a lehetõ legmeredekebb, látszólag senki által nem járt verzióban ereszkedtünk, majd osztottunk-szoroztunk: a terep miatt lehet, hogy elszórakoznánk 20-30 percet a Hugó-villáig és környékén, hagyjuk.

A Csánki-kertnél kaptuk meg az elsõ csapadékcseppeket, ekkor még visszafogott intenzitással. Innen jött a K4 - végre szembe haladhatok ezen a jelzésen, és egyáltalán: nem az Erdõkerülõ bejárása kapcsán. Pénzásásnál a körbetekintést erõsen gátolta a farakások monumentális mérete és sûrûsége, ezt már megtapasztaltuk május közepén, így tudatosan keresgéltünk, meglett a pont, üdítõvel, sátorral, és döntéskényszerrel: merre is tovább? Tartottuk magunkat az eredeti koncepcióhoz, legyen 30 km. Deszkáspusztáig a zöldön zúztunk volna lefelé, ha a kidõlt fák az elején nem képeznek akadályt, de szerencsére nem volt jelentõs szakasz. A ponton, ahol egykor a Gémes kulcsosháza is állt, citromos nápolyit kaptunk, majd biztatást a folytatáshoz: további jó versenyzést! Ezért igyekeztem Gethe úr elõtt haladni pár méterrel, hogy tartsuk a versenyszellemet. Igen kedves útvonalvezetés, hogy Délrõl támadtuk Drégely várát, semmi meredekség, folyamatos, egyenletes emelkedõ. Itt próbáltuk szegény pontõrt behúzni a csõbe lehetetetlen aforizmákkal, miszerint nem értettük ezt az öncélú kitérõt Drégelypalánkra, stb. Közben már sokadszor találkozunk össze eboláékkal. Ekkor kezdett a többször elálló esõ újabb, minden eddiginél kitartóbb és intenzívebb támadásba, így egy gyors vár- és panorámafényképezés után iparkodtunk a kéken, amely innentõl egy igen jól tolható szakasz, egészen a célig. Közben persze még újráztunk Pénzásáson, itt bátorkodtam megjegyezni, hogy micsoda unalmas túra, folyton itt kötünk ki, és bizonytalanra megjegyeztem, hogy lehet, lesz még egy kör, ha ez így megy tovább.

De végül nem lett, beértük ezzel a szûk 30 km-es, nyolcas formájú vonalvezetéssel, meg a kitûzõvel és a zsíroskenyérrel. Meg a rendezéssel összességében. Nagyon élvezetes túra, nagyon precíz és lelkes szervezéssel, egy olyan csapattól, amely már korábban is komoly aktivitást fejtett ki a Börzsönyben a deszkáspusztai kulcsosház üzemeltetésével, nagy kár, hogy nem folytathatták. Erõsen gyanítom, hogy jövõre is eljövök ide, nagyon köszönöm a rendezést, nagyon jól éreztem magam! Egyben kiváló felvezetés volt mindez az esti etaphoz.