Túrabeszámolók


Tátralátó 30

bambuszTúra éve: 20092009.07.27 20:13:38
Tátralátó,30

Üdv!

Túrabeszámoló helyett csak véleményt mondok az egészrõl.

Az elõttem író geribával ellentétben én nem vagyok egészen megelégedve, fõleg a szervezéssel, a frissítõ és étkezõ pont volt rossz helyen.

Az útvonal jó, megerõltetõ, embert próbáló.

Térkép saját készítésû, de legalább van. Tájékozódni úgy-ahogy de lehet vele.
Itiner nincs.
Legalább egy-két necces helynél némi megjegyzés elkelt volna.
Itt gondolok a bányapusztai „erdészház” utáni keresztezõdésnél, mikor is a hegyoldalon a fák törzsén jól láthatóan piros szalaggal át van tekerve, miközben a kék jelzést az alacsony fa koronája eltakarta. Az elsõ ízben erre járó túrázó nagyon könnyen túl mehet rajt, mert a kék jelzés távolabb egyenesen jobban látszik. A kis házikót nem ártana egy táblával ellátni, hogy „Bányapuszta” hiszen ez is egy tájékozódási pont, és az ember már tudja, hogy ezt a pontot elérte, és rövidesen itt jobbra fel kell menni a hegyre. A következõ eltájékozódási pont, Bányapuszta után a hegy tetején a keresztezõdés. Itt ismételten jó lett volna itinerben megjelölni, hogy ezt a pontot elérve jobbra kell haladni, vagy (és ez jobb lett volna) egy pecsételõ vízpótló hely. Igazából a továbbiakban nem lehetett elvéteni az irányt, ámbár a sárga jelzéseket (legalábbis ami a túrára érvényes) át lehetett volna festeni, vagy legalább sárga szigetelõ szalagot kiragasztani, fõleg a Tolmács-hegy utáni részen.
Továbbá az útvonal mentén a természetes kutakat, forrásokat nem ártott volna megjelölni vízvételezési szempontból.

És itt rátérnék a folyadékpótlásra.
A viszonylag magas (1200 Ft) nevezési díjért elég szûken kaptunk vizet. Összehasonlítva más túrákkal, ahol a 30 km-es távra 600-800 Ft a nevezési díj, legalább a vízzel nem „fukarkodnak”.
Az elsõ ep. Magyar-völgy 2,1 km, itt még nem volt gond a folyadékveszteséggel.
A második ep. Magos-hegy 14,1 km-nél. Itt volt az elsõ és egyben utolsó vízosztási hely.
Már én éreztem magam kellemetlenül, amikor 14 km, némi emelkedõk és a Magos-hegy megmászása után mertem kérni a második pohár vizet.
Ahogy észre vettem a két pontõr mindössze 4 karton vizet vitt fel a hegytetõre. Biztos nem volt könnyû dolog felcipelni, és éppen ezért nem értem miért nem lehetett volna
Bányapusztán egy frissítõ pontot felállítani.
A következõ hely ahol vízhez lehetett jutni Nagy-Hideg-hegyi panzióban borsos áron,
1,5 liter ásványvíz 350 Ft. De, ugye amikor szomjas az ember akkor még 1000 Ft-ért is megveszi.A további km-eken jobban éreztem magam, mert tudtam pótolni a folyadékveszteségem, és fel tudtam tankolni 1,5 liter vizet, és lecsúszott egy korsó sör.
A kisirtáspusztai kulcsosháznál nagyon szívesen adtak TEÁT, és zsíros kenyeret hagymával.
Mi a baj a teával, és a zsíros kenyeres hagymával? Önmagában semmi, isteni jó reggeli. A teát citrommal ízesítik, mint ahogy itt is történt jól kiérzõdött. Jópár pohárral meg lehetett inni belõle nem sajnálták, sõt még vihetett is magával a sporttárs. Csakhogy a citromsavra, és a tea alkaloidjára hamar megszomjazik az ember, ezért szoktak a sportolók vizet inni sportolás közben.A hagyma szintén kívánja a vizet, fõleg ha még a vicces szervezõk új útvonalát is vesszük, egy 188 méteres szintemelkedést.
Hát valljuk be ilyenkor már egy kicsit húzós volt.
Tehát miután felértünk a Tolmács-hegyre ismét lehetett nyelni a vizet, már ha volt tartalék.

Azért a túrának van pozitívuma is, a célban egy tál gulyás.

A tanulság!!
Erre a túrára, aki elmegy, jobban jár és beszerez egy hivatalos Börzsöny turista térképet, ha esetleg eltévedne melyik úton, talál vissza, és hol vannak a vízlelõ helyek.
Az útra minimum 3 liter vizet vigyen magával.