Túrabeszámolók


NaHáT / Hangya

dzoli1Túra éve: 20092009.09.28 19:27:32
NaHáT 48 2009.09.27.

Eredetileg a leghosszabb távon szerettem volna indulni, de mivel a múlt héten nem tudtam kirándulni a kutyákkal, így nem volt szívem megint itthon hagyni õket ebben a szép idõben. Márpedig 50 km-es túránál hosszabbra nem viszem õket.
Szombaton 5 órakor keltem, hogy kezdéskor elindulhassak a rajtból. Ennek ellenére elment az idõ, "hála" annak, hogy este nem készítettem össze a cuccomat. :( Így csak fél 7-kor tudtam indulni a kutyákkal, de 1 óra alatt odaértem Nagymarosra, és 7 óra 40-kor rajtolhattam is. Tekintettel a koromra, csak 500 Ft nevezési díjat kellett fizetnem 800 Ft helyett. :)
(Vittem magamnak 3 liter vizet, a kutyáknak szintén 3 litert...és mint menet közben kiderült, még ez is kevés volt! Szerencsére útközben volt mûködõ nyomóskút, így tudtam inni, itatni illetve feltölteni a kiürült palackokat.)
Rögtön jó kis emelkedõvel kezdtünk, a Szt. Mihály-hegy nyerge volt az elsõ ellenõrzõ pont. 3,1 km-en 348 m volt a szintkülönbség.
Innen Zebegénybe mentünk, a Trianon emlékmûhöz. Gondolkodtam geoláda ügyben, de aztán letettem róla, úgyis multi van itt, nem tudtam volna minden pontját összeszedni.
A következõ állomás Törökmezõ (halastó) volt, itt elõtte elkavartam egy kicsit, mentem az elõttem menõ után. :( Oda-vissza plusz 1 km volt. De nem baj, nagyon szép idõ volt. :) A pont elõtt összeszedtem a ládát, a pontban pedig terülj asztalkám várt: forró tea, zsíros hagymás kenyér amennyit csak akartál. Akartam...:))
A Kis-Hanta patak (itt kaptunk egy Balaton szeletet), majd Kóspallag következett. Itt megint elkavartam, mentem a 35 km-esek útvonalán ki a faluból, holott nekünk másik irányban kellett volna menni. Ez nekem plusz 3 km-be került...de nem baj, nagyon szép idõ volt. :))
Ráadásul megint nem figyeltem az evésemre. Sosem tanulom meg? :((( Hiába ettem Török mezõn, már kezdtem éhes lenni, de nem akartam megállni...pedig éreztem, hogy megy el az erõm. Aztán Érsek tisztás elõtt az erdõben mégis megálltam, én is ettem, a kutyákat is megetettem, aztán mentünk a ponthoz. De kellett egy óra, amíg ismét helyrejöttem. :(
Érsek tisztáson a múlt heti túravezetõnk volt a pontõr. :)) Megismertük egymást, váltottunk pár szót aztán mentem Sós-hegyen keresztül a Kopasz-hegyre. Jó kis emelkedõk voltak ezek is. :) Itt megkerestem a ládát, de jó negyed órát biztosan kerestem. :( Írták mások is, hogy nagyon pontatlan a koordináta, én is egészen máshol találtam meg a ládát. De végül meglett, és mentem tovább Márianosztrára. Itt a pont után tettem egy kis kitérõt a kápolnához, és leolvastam a virtuálissá vált láda jelszavát...aznapi 3., egyben utolsó ládámat szerezve meg ezzel. :)
Innen Kóspallagot érintve visszamentünk Törökmezõre, ahol ismét dõzsölhettünk volna....de már csak a kutyákat etettem meg. :) Innen pedig vissza a célba, ahol ismét teljes ellátásban volt részünk. :))
Éppen 11 óra alatt értem célba, ami - ha figyelembe veszem a kavarásaimat és a ládázást is - nem is rossz idõ.
A célban szabadkoztak a rendezõk, hogy elkavarták a kitûzõket, majd postán megküldik. Elõfordul...sose érjen nagyobb baj. :)
Valami lehetett ebben a túrában, ekkora távon ilyen szintkülönbséggel nem szoktam ennyire elfáradni. Még a bal térdemben is éreztem egy pontszerû fájást...szerencsére másnap már nem. Nagyon köves utakon jártunk, sokat....én erre gyanakszom.

Összességében egy nagyon jól szervezett, bõséges ellátású túra volt, kedves és készséges pontõrökkel. Az idõjárás sem hagyott semmi kívánnivalót maga után, úgyhogy igazán kellemes napot tudhattam magam mögött. Köszönet érte a szervezõknek! :))
Csak ajánlani tudom ezt a túrát mindenkinek. :)