Túrabeszámolók


Budai kilátók

lomhaTúra éve: 20092009.10.10 17:50:22
Budai kilátók extra - kb. 29 km

Néha kell egy rövidebb túra is, múltkor egyébként is kissé megerõltettem a derekamat, így esett a választás erre a túrára. A férjemmel és 2 haverunkkal 7:55-kor rajtoltunk a Normafa síháztól, ahol kellemes meglepetés ért minket tavalyhoz képest: a rajtoltatás sokkal gördülékenyebben ment, a tavalyi negyed órás sorbaálláshoz képest most pillanatok alatt nekivághatunk. (Igaz, nincsenek is annyian, mint tavaly.) Kapunk egy nagyon szép, részletes, színes térképpel ellátott itinert, és egy iránytûvel felszerelt tollat, amely szintén nagyon bejött.
Átslattyogunk szépen az Erzsébet-kilátóhoz; az idõjárás is a mi oldalunkon áll, a dzsekimet és a sapkámat a János-hegyi kaptató elõtt veszem le, innentõl pólóban megyek tovább. Pörgõs pecsételés a kilátó 1. szintjén, gyors tájnézés, aztán irány a Kaán Károly-kilátó.

Szépjuhászné ezúttal nem pont; hegyrõl le, másik hegyre fel, jön a Kaán Károly. A pontõrök odafenn vertek tanyát, a lépcsõházban szerencsére nincs dugó.
Kellemes kis lejtõ, majd enyhe kaptató után érjük el a Kis-Hárs-hegyet. A kilátó már nincs lezárva, fel lehet menni, de miután egyik túratársam majdnem lezanyál a lépcsõn, én inkább kihagyom, és sebtében elfogyasztunk egy szendvicset a padon. Szemetes is van, a szalvétát, banánhéjat izibe kidobjuk, nem kell cipelni.

Kicsit haladunk a Hárs-hegyi körúton, majd letérünk a A Fekete-fej felé, ahová is a mûút után felkapaszkodunk. odafenn mobil pontõrt jelöl az itiner, egyedül õtõle kapunk igényes, szép pecsét helyett aláírást. Mivel itt kicsit magas az egy négyzetméterre esõ túrázók száma, nem idõzünk sokat, letrappolunk a Petneházy lovarda sarkára, ahol ellátmány vár minket: 3 féle csoki közül lehet választani, amely így, a kaptató után nagyon jólesik!

Itt válunk el a 23-asoktól; mi egy eddig ismeretlen úton, a lovarda felé esõ völgy iránt folytatjuk utunkat. Miután leértünk, továbbra is ismeretlen utakon kanyargunk egy rövid ideig, míg ki nem lyukadunk a Vadaspark kerítése mellett. Úgy véljük, hogy azt követve nagyon rossz felé már nem lehetünk; való igaz, perceken belül el is érjük a Z+ keresztezõdését és a Vadaspark bejáratát.

Az itinerünket felmutatva ingyen bemehetünk a Vadasparkba; miután ücsörgünk egy sort és megzabbantunk, megnézzük és lefényképezzük a közel fél méteres baglyot (sajna a fajtáját elfelejtettem), az aranysakálokat, a farkasokat, a meglehetõst duci mosómedvéket, a muflonokat, és a többi állatot. Eztán felkeressük a Vörös-hegyi kilátót, ahol emlékeim szerint még sosem jártam. A pont odalenn van, de azért felmegyünk, nagyon szép a kilátás (bár maga a kilátó kissé instabil, némiképpen kileng, úgyhogy nem idõzünk sokat).

Ezen a ponton egy kissé tanakodunk, hogy merre tovább. Végül egy GPS-el rendelkezõ haverunk kisüti, hogy balra fordulva a Vadaspark kijáratánál, térjünk rá a zöld négyzetre, amelyen rövid ideig haladva rácsatlakozunk a Z+-ra, eztán jelzetlen utakon érjük el a katonasírokat. Itt van némi szint, de legalább nem tévedünk el. Átmászunk 2 kerítésen, majd kilyukadunk a síroknál.

Egybõl haladunk tovább a Tarnai-pihenõ felé. Habár bõven van még idõnk, bõven van még olyan szakasz is, ahol egyéni tájolással kell zöldágra vergõdni, így nem árt némi idõt hagyni az esetleges eltévedésekre. A pontõr bácsi nagyon segítõkészen útba igazít minket. El is indulunk az útmutatásait követve, de hamarosan az itiner és a GPS alapján rábukkanunk egy rövidebb útra, úgyhogy inkább ezt követjük. Miután átvágunk egy irtáson, gyakorlatilag toronyiránt, megtaláljuk a térkép által is jelölt árkot, átkelünk rajta, és hamarosan belefutunk pár eltévedt túrázóba, akik velünk szembe jönnek, és szintén a Tarnait keresik.
Ez jó jel; miután útbaigazítjuk õket, perceken belül becsatlakozunk a P háromszögbe, ahol hirtelen megszaporodnak a népek: itt tértünk vissza a 23-asokkal közös útvonalra.

Könnyû séta le a Tarnaihoz, ahol pecsételtetünk, majd bevárjuk 2, más útvonalat választott túratársunkat. Kb. 750 m-es, enyhe kaptató után elérjük a Csergezán kilátót; a pont alant található.
A hátralevõ 4,5 km le Nagykovácsiba már sétagalopp. A célban (egy vendéglõ) 4 féle spagetti közül lehet választani (bolognai, carbonara, diós-lekváros, mákos-lekváros), és szép, igényes oklevelet kapunk, illetve választani lehet 2 féle bögre és kitûzõ között. Még kedvezményes kupont is kapunk valami térképboltba.

Egy szó, mint száz, ennyi nevezési díjért messze megérte, fõleg, hogy TTT-s és Budapest Kupás kedvezmény is van. Mindenféle jó cuccal és kajával elhalmoztak minket, az út végig jól jelölt, habár az egyéni tájolásos résznél azért jól jött a haverunk GPS-e. Nem nehéz túra, nagyon szép vidékeken vezet, és a szervezés példás. Mindenkinek tudom ajánlani.