|
|
A tavalyit kihagytam... már több mint egy éve küszködöm egy makacs achilles ín-gyulladással. július óta fokozatosan emelve a téteket jött el a napja ennek a túrának is. Elõtte 16 km volt a legtöbb, amit mentem, így ez a 20 km-es táv bevállalhatónak tûnt. Fõleg, hogy elõfordultam már itt párszor és tudtam, mi vár rám.
Kis társasággal vágtunk neki a távnak, lelkesen és jó iramban. Az idõ kedvezõ volt, sem hideg, sem meleg, de túl nagy sár sem.
Az iramot szépen tartottuk a siratófalig. Hát igen, ki a kemény ha mi nem, már megint bevállalltuk a kerítés melletti rövidítést. Persze, ahhoz elég jó idõ volt, hogy itt már rendesen csúszkáljunk. És a lábam is kb. eddig bírta. Szerencsére innen már nem volt messze a forduló, ahová elsõk között érkeztünk.
A szokásos virslí és menza tea után a hagyományos úton vissza, jó tempóban.
Végül 3:50 lett a Kinizsiben a vége.
Kellemesen elfáradva, vidáman mehettünk ma is haza. |
|