Tegnap este eldõlt, hogy egyedül megyek a huszas távon, mert a nagyobbik lányom arcüreggyusziból épp, hogy kilábalt, ergo nem tenne jót neki egy gyaloglat.
Reggel félve bár, de autóval mentem a rajtba (tavaly volt jópár autófeltörés a Szépjuhászné parkolóban teljesítménytúrák alatt), és a kocsit picitt odébb raktam le, majd a besétáltam a rajtba. A nevezési lap kitöltéséhez kirakott tollak fagyosak, de csak sikerül egy lapra rákanyarítanom a kért adatokat, majd nevezni. 8:45-kor indultam, tudva, hogy 30-40 perc elõnyük lehet Panniéknak.
Menet közben sok ismerõs, Marjan és két barátnõje is feltûnik - beszélgetünk, és majdnem eldumálájuk a S- letérését a S-P- közös szakaszról Csacsi-rét felé - de csak majdnem :-)
Csacsi-réten csokit kapunk a bélyegzés mellé, majd némi cihelõdés után tovább megyünk a S- jelzésen. Érdekes látni, ahogy ez a fiatalos erdõsáv évrõl évre erõsödik, növekszik...
A Piktortégla-üregek elõtt kirakott papírlap hívja fel a figyelmet, hogy EP következik. A bélyegzést követõen egy rövid telefon Panninak, hogy hol járnak - Nem sokkal a Piktortégla-üregek után, kapom a választ. Elköszönök a hölgykoszorútól, és szaporázom a lépést - nem sokkal késõbb kiderül, hogy fölöslegesen, mert picit elkavartak, és Csillebércnél járnak. No mindegy, a Hol a következõn megismert sráccal megyek tovább a P4-en a helyes irányba fordulva. Eljutunk a P4 lépcsõjéig, majd sikerül nekünk is kavarni egyet: lemegyünk rajta, majd az Irhás-árok utcán lefelé indulunk... Hörcsög-utca, Ördög-orom, és már vissza is jutottunk a helyes útra, nagyjából 700m pluszt belerakva.
A Z3-on már simán vesszük az akadályt, felérünk az úti madonnához - megnézem a telómat, "kápolna megvolt" - és egy 10 perccel korábbi idõpont. Gyors telefon, a kajaponton megvárnak.
A kajaponton zsíroskenyér, csalamádé, lila hagyma, tea fogyasztható - két szelet kenyér és két pohárka tea csusszan le, aztán indulandusz tódulandusz - vár a meggylé meg a rétes Normafánál :)
A pont pont jó helyen van :) az egyik asztalhoz telepedtek le, úgyhogy a kellemest a hasznossal egybekötve pecsételtetünk, falatozunk, illetve kortyoljuk ki-ki a meggylét avagy a forralt bort. Szötske megmutatja a tavalyi négy szín kitûzõjét - szép, remélem jövõre nekem is lesz ilyenem :)
A privát frissítés után a Kc-ön indulunk el le, az Anna-kápolna felé, majd onnan tovább a János-hegyig, bár a végén természetesen a P- lépcsõjén. Az Erzsébet-kilátónál Panni megszólal "Felmegyünk " - picit kérdésként hangzott, picit felszólításként, picit kijeletésként :) felmentünk a kilátóba, egészen a tetejéig - szikrázó napsütés némi széllel, a város látványa így távolról csodaszép - fotózok is egyet, aztán mégegyet: a kerület lobogója fejjel lefelé van felhúzva... (a nemzeti trikolort sikerült rendesen...)
Innen csak lefelé van, úgyhogy a kilátó után kényelmes sétával érünk be a célba, ahol kitûzõ, oklevél, csoki, forró tea vár ránk.
Az autó megvan, pici rendrakás után négyesben indulunk vissza a városba.
(Túrablog, 2010.03.06. 18:24) |
