Galga 50
Galgahévízre menet láttam az idén elõször gólyákat. Nem vagyok babonás, ebbõl mégis arra következtettem, hogy ha õk így kerepelnek remélhetõleg szupi idõ lesz!:) Nevezés a mintaszalag mellett és 6:20kor P. Barnával útnak eredünk. A fehér vízmûves szalagok több mint a táv felén át mutatják majd az irányt nekünk. Szépen faragott fa kapun át kilépve köves út, régmúltat idézõ de jó állapotban lévõ nyomóskút után a Palackozott italok boltja mellett haladunk el. 200 méter múlva a 37. sz. új kocsma jön és kezd gyanús lenni, hogy miféle kocsmától kocsmáig túra lesz ez:)) A Szabadság hosszú utcáján gyakorlatilag a falu széléig sétálunk hogy balra fordulva megközelítsük az elsõ pontot. A fõúton átkelve rögtönzött papír utcanév-tábla hirdeti Mikszáth nevét. 1,84 km/16 perc után e.p. ahol teával kínálnak minket. Néhány ház és veteményes után lesétálunk egészen a Galga partjára. Itt már feltûnik 1-2 korábbi induló elõttünk. Szalagok vannak bõven, még egy ódon, kidobásra ítélt rozsdás kannán is..:) Csak a szél le ne fújja a partról.. egy szál pólóban kicsit fázok a szélsüvítésben, nincsenek fák- épületek ami útját állná. A vasútállomás közelében a kõkeresztnél újabb pont -34 perc/4,42 km. - itt is diákok õrködnek Harry Potteres könyveik társaságában. Átbaktatunk a hídon és a patak másik oldalán folytatjuk. Néhány km vízpartozás; kezd HTMV-os feeling lenni.. Balra a Galga színébõl ítélve kétes tisztaságú vize pár 100 méterre jobbra a vonatok néhány percenként húznak el. Elõttünk pedig a hévízgyörki sportpálya kerül egyre közelebb. 7:20kor , - 60 perc/ 7,1 km- és választhatunk a csokikból: epres vagy banános, naná hogy utóbbi:) Itt elválik a rövidtáv, mi maradunk a faluban néhány barkás- nárciszos kert után elérjük a vasúti síneket az M3as alatt. Átkelünk rajta simán még egy árva vonat se akar elütni:) A síneknél van elhagyott cipõtõl kezdve mindenféle dolog sajnos.. Az aszódi állomásnál a resti elõtt két lány igazolgat, 10 km/1:26. Nagy fehér "vasutas" kutyák ugatása közepette kanyarodunk vissza a Galga felé. Az aszfaltról nagyon hirtelen le a hídnál, majdnem benéztük :) Újfent vízközelben, pár száz méter múlva mély árok áll. Sikerül átugranom rajta. Barna direkt belelép szerinte nem mély: csak eddig ér!- igen de õ majdnem 2 méteres legény:) Földutunk ismét sínekbe ütközik, átmegyünk a hídon és folytatjuk az aszfalton. Buszmeg, gumiszervíz. Hoppácska ez nem kell nekünk! Így vagy 200 métert sikerül rátenni a távra, hát inkább több legyen, mint kevesebb. Van aki rövidíteni szokott én egy picit általában hosszabbítani:D Visszatérünk egy rövid utcán át a Galgához. Egészen közel van a víz, jó érezni a jellegzetes "vízpart"-illatot. Domony elõtt úttalan füvesbe visz a szalagozás,majd elhagyatott temetõ és meglátjuk a falut. Barna örül, hogy "civilizáció"hoz érkeztünk :) Az Édes presszónál kis szünet 14,4 km/2:17nél. Végigmegyünk Domonyon és megállapítjuk a faluban egész más választási plakátok vannak mint az elõzõben. Errefelé úgy látszik egy falu egy párt plakátjai- már amennyit láttunk belõle. A faluvégén kisebbségiek érdeklõdnek hova tartunk, a kutyát szerencsére nem engedik utánunk=) Szántóföldek közt hamarosan hullámozni kezd picit a táj és végre valami felfelé!- irány is van. Ma elõször fás részen megyünk, majd a dombtetõn csak úgy a fák közötti szalagozáson. A fûben mindenütt lila ibolya tömény illattal, hmmm:) Ez a szakasz kicsit gazos - gázos lenne nyáron, most nincs vele semmi gond a szeder és egyéb szúrós- tépõs- ragaszkodós társai nem fejlõdtek ki még igazán. Kövekkel szórt útra huppanunk és a szebb napokat is megélt laktanya romjait láthatjuk. A közepe táján páran lövöldöznek- nem ránk, célba.Elzárt építési területek is vannak , belépni tilos és életveszélyes. Vajon mit építenek ott, romot?:) Az átlátszó fémbõl készült kerítés mellett egy sorompónál elhagyjuk a laktanyát s máris Vácegresen vagyunk.Az útkanyarban újabb e.p. 9:48kor. Csoki, szendvicsek, innivaló. Barna marad a pontnál segédkezni én pedig magam folytatom. Még egy kanyar balra s a földút és a pest megyei piros sávjelzései. A nap folyamán elõször látok jelzést,teljesen elfeledkeztem róla, hogy egyáltalán léteznek:) A lankákon lehet sietni, elõzök egy kirándulócsoportot majd utolérem B. Istvánt. Balra totál lepusztították az erdõt, füstölgõ kupacok s rendezetlenség maradt..
A tavak elõtt finom virágillatot érzek,ám egyik oldalon se látni virágot. Azt hiszem képzelõdök, de kicsit feljebb rengeteg odvas keltike bukkan elõ.Tehát nem bolondultam meg csak jól kiszimatoltam:) Beérünk a házak közé Domonyvölgybe és egy négyes elágazásnál szalag- hiányosságok vannak. Jobbra fordulunk, kicsit kétségeim vannak,hogy itt kell menni lehet elõbb kellett volna jobbra fordulni? Azonban az utca közepén egy megcsonkított szalag megerõsít bennünket, hogy jófelé tartunk. Valóban, a lovardánál bejön a sárga s az út szélén folytatjuk.Messzirõl azt olvasom hirtelen, hogy ellenõrzõpont 50 m és balra nyíl. Közelebb érve látom , hogy élelmiszerbolt az a felirat:D Viszont tényleg van egy másik fán mellette olyan , hogy E. P. 50 m . Nah, nagyot nem tévedtem:) Kereken 11kor pecsételnek a fiúk. Innen indul a 20as táv, néhány résztvevõjével nemsokára találkozunk is. Addig azonban barackos müzli, víz, és ameddig csak lehet maradunk a sárgán. A 3as út széle helyett jobb az azzal teljesen párhuzamos fásban menni. A híd elõtt persze muszáj rámenni, de a fele szakaszt így megúsztuk autóközelség nélkül. A Zöldházzal szembeni oldalon is végeztek némi faritkítást..érdekes mostanában bármerre megyek mindenütt úgy fogy a fa mintha lopnák..egyre több a ritkított- tarvágott rész..Átmászunk a síneken majd a vadvédelmi létrán ami elé sorompó került és a valkói erdészet felhívása- tiltása. Végre egy kis emelkedõ és balra át a zöldre. A jelzés mentén végig drótkerítés.. Egy völgybe lenézve furcsa jószágot látunk : mintha napelemes és elektromos kütyü lenne vajon mire használhatják? Fentebb van egy másik közvetlenül az út mellett: napelemes rész, alatta fém doboz, drót és a drót vége a kerítéshez erõsítve. Napelemesen vezetnek bele áramot? Nem értem mi szükség van erre..a vadak a szemmel láthatóan nem régi és hibátlan kerítésen belül maradnak, akkor vagy a túrázóktól vagy az errefelé kihalt, de ismét betelepített yetiktõl félnek és igyekszenek szó szerint korlátok- kerítések közé terelni a turistát és tenni róla, hogy útvonalkövetõ legyen. A kispistázókra megrázó kerítésmászás jár:) Lekoccanunk a Nagy- Völgybe ahol süppedõs homok fogad. Megállapítom, hogy a homokat max. a strandokon bírom díjazni továbbra is..A völgybõl felfelé a buckára a számba repül egy muslica vagy szúnyog? Csak kaparja , kaparja a torkom.. iszok rá és utálkozok én nem eszek húst ez meg rámkényszeríti magát. Az öngyilkos merénylõ vérrovar támadása után felköhécselem magam a bucka tetejére a K/Z elághoz. Elég furán van megoldva, figyelni kell annak aki a másik irányból jön..a kéken újabb sorompó következik, majd egy tisztás mezõ a végén e.p.-vel 12:23kor. Kis idõzés után elbúcsúzok Istvántól mivel szeretném ha 8 órán belül lenne a vége. Jobbról kis dombocskák felszántva, elsimítva a porhanyós föld a barna ezer árnyalatával: halványsárgástól a mély barnáig keskeny sávokban váltakozva.Felette a kék ég és néhány tornyosuló felhõ. Mintha festve lenne..a dombok tetején az ellenfényben fekete fák sziluettje..Így nézelõdve egyáltalán nem unalmas, hanem szép ez a hosszú egyenes a völgyben. Pár eldobott papír és tudom, hogy hamarosan lakott- legalábbis sûrûbben járt rész következik.Elõbukkan a magasles, mellette a sátrazó lánnyal.Jobbról kerülöm a tavat a szalagozást követve, mondhatni bemelegítés másnapra..:) A keskeny ösvényt nézegetem, jó lesz ez. Szép a tó, a tükrözõdõ víz, a napsütés.A büfé után irány a Szent- András domb. Egy pavilon után rövidke, de meredek part és az emlékmûnél a lányok fogadnak 13:17kor -43,6 km/6:57-. Innen ösvény nélküli füvesen le, jó lenne lerohanni de persze ez nem megy úgy ahogy illene=) Újabb kis felfelé a fenyõknél, ez sárban - jégben lenne bulis szakasz:) A szántó szélén elérem a magaslest,majd tovább egyenesen. Egy bal kanyar után szemben pár kéklõ, messzirõl is pofás , felmenni való hegy, a Mátrának tippelem. Kis homokozás, a falu szélén szemétkupac és hirtelen házak, ez már G.hévíz széle. A leírás a Bem utcát említi, aztán rájövök azon jöttem le, de merre is van a suli? Az utcaneves táblánál megvonom a vállam, annyi rémlik, hogy a templom közelében volt, megyek hát jobbra. Köves út és a reggelrõl ismerõs nyomóskút, ja téényleg tudom már hol vagyok. Néhány méterke és a faragott kapun be. Feltûnik, hogy az iskolát Rákócziról nevezték el, én is olyan nevû ált. suliba jártam.. csak kicsit arrébb:) Beérek 13:53 vagyis 7:33/ 48,24 km. Olyan 6,4 es átlag jó az nekem:) Fürcsi, majd a késõbb érkezõkkel rápihenés a másnapi Bikázásra:)) A diákok- gyerekek figyelmesen pótolják az enni- innivalót és a pontokon is jól helytálltak. Mindig jó látni ha fiatalok serénykednek és vesznek részt a rendezésben vagy a túrákon. A szervezés - társaság jóó volt, köszönjük:)) |
