Túrabeszámolók


Himbi-Limbi a Libegő alatt

biborTúra éve: 20102010.04.07 01:11:14






A libegõ alsónál negyed órával a fél9es rajt elõtt már jókora csapat verõdik össze. Banán, néhány ismi és félkor mondják a Zöldgömbösök, hogy mehettek! Akkor menjünk. Az itiner.. khm. Hagy némi kívánnivalót maga után.. az elsõ pontig annyi szerepel, hogy a Hunyadi- oromra jelzetlen úton kell fölmenni és visszajönni. Na kösz.. S aki nem tudja hol van?  Az ilyen magamfajta vidékrõl csöppentnek aki nem járt még arra nem biztos, hogy magától elsõre a fenti mondat alapján sikerülne feltalálni. Igy viszont megyeget, szép kis szerpentinszerû ösvényen kapásból meredek emelkedõvel kezdünk. Sebaj, úgyis hideg van. Sor alakul ki,néhányan már félreállnak pihizni, nem sietek, s 1-2 kanyarral a teteje elõtt ZE már rohan is lefelé és közben  bíztatva mondja hogy mindjárt ott vagyunk, pár kanyar. 80 szint megvan,pecsét és vissza le a rajtba. A hölgy elmeséli,hogy a Zkörsétát-t megszüntették, de menjünk majd arra .. egyre jobb, alakulnak a dolgok=) Lépcsõzés és közben nézegetem ahogy elérem a Z-et, hogy ez 50 szint volt? A Hunyadi-orom meg 80? Ne máár.. érzésre v az egyik v a másik lehet pontatlan. A körséta jelzései áthúzva és nemsokára rájövök, hogy erre már voltam, tudom hol vagyok, jó reggelt, betájoltam magam:) Át a libegõ alatt vetek egy pillantást a kövecses meredekre  hát igen, szép mutatvány lesz majd ott fel- lemenni.. A  pozsonyi- hegyi pontõr zavarban van mint az elsõbálozós lányok, van nála egy rakat szalag. Na ez meglep, csak nem szalagozni akarnak??  Bár azt elõtte szokták, nem túra közben. A leírásban az van, hogy a zöld kör felsõ ágán kell menni- ha lenne ilyen mert Zhsz. az valójában. Bár a szint- táv adatoknál szerepel Z hsz. elág is,  jó lett volna egyeztetni a kettõt..a sziklához térdemelõs  lépcsõgyakorlat a fából készített eróziómegelõzõ farönkös fokoknál. A szikla tetején páran összesereglettünk, csak a pontõr társasága hiányzik. Ha nincs, hát nincs irány le a libegõ alsóhoz. A zöldön aztán a Tündér -szikla aljánál megkapjuk a pecsétet. Van aki megjegyzi, hogy nagyon nem ott kéne lennie, de ez már csak ilyen..le a libegõ aljához, tehát ismét egy kört csináltunk a rajthoz. Tévések forgatnak ez kicsit feltartja a pecsételgetést.. Vissza lépcsõ fel, irány a zöld és a Normafa. Anitával elbeszélgetünk addig; a ponton  az a lány van aki nemrég még a Tündér- sziklánál volt. Egész gyorsan felért: )  A vigyorgós pecsét után hármasban folytatjuk a János- hegyig Gerivel újfent kiegészülve. A felsõ állomásról le az alsóhoz, kb. harmadik kört megtéve körülötte=) Anita kérdezi, hogy ugye megfutjuk lefelé.. néhány nyakatörõs- csúszós méter megtétele után kiderül, hogy ez nem az a lerohanok  mûsor:) Jönnek fel - le, az apró kövek csúsznak - pont nem a kedvenc terepem meredeken le.. az utolsó pár méter a Z elõtt csak kavics, elég meleg fokos lejtõ én meg lesek h jutok le seggreesés nélkül - nos nehezen:) Az alsónál közlik, hogy nem lehet a Libegõ11szerre már nevezni.. még jó, hogy elõzõleg meg reggel is direkt kérdeztem akkor még igen volt rá a válasz.. no comment. Nekivágunk az elõbb lefelé megcsodált útnak most felfelé. Közben ismerõs megjegyzi, hogy nem ragaszkodtunk a K ks.-hoz az elõbb Normafától János- hegyig. Lesek egyet mi  van, hiszen végig azon mentünk, nem vagyok az a "X helyett Y jelzésen megyek mert arra rövidebb"- fajta. Libegõ mentén  felfelé könnyebb mint le, nem csúszik, csak menni kell. Körülbelül a felénél egy pár tanakodik, a Pozsonyi- hegyet keresik.. Csöppet máshol van..: ) Útbaigazítom õket és folytatom. Vannak akik futva csinálják fel és le , nekik minden tiszteletem! Azért elég meredek ez... A tetején ismét pecsét s irány a kilátó. A lépcsõkön rengetegen vannak, a kilátónál úgyszintén. A pontõrnél pecsét és vissza a célhoz. Közben egy 5 éves forma gyerek úgy 10 fok után mondja nagy komolyan az anyjának: Anyúú! Tényleg sok lépcsõ van!!Aranyos volt:) A  cél egy köpésre van, a bp. kupás bélyegzõ meg lent..ami annak ciki aki direkt a célban hagyta a kocsiját - még lemenni aztán feljönni..kajálás és akkor menjünk le még egyszer érte. Másodszorra már lazábban megy le, hejj ha jöhettem volna a 11szeresre is  talán a végére már egész bátran mentem volna lefelé. De így jártam, úgyhogy Gerivel sörözgetve nézhettük csak a fel- le menõket..