2010.05.09 Három város teljesítménytúra
Már régóta szerettem volna eljutni a Körösök völgyébe, hogy megismerhessem az itteni turistautak által érintett látnivalókat.
Sajnos az idõjárás nem volt kegyes hozzánk, és a túra reggelén szakadó esõre ébredtünk.
Gyorsan le is redukáltuk a távot, és csak Békéscsabáig vállaltuk a gyaloglást.
A rajt rendben és gördülékenyen zajlott, igaz nem is voltak sokan.
Az itiner teljesen részletes térképe el is indultunk, majd a piacnál már el is akadtunk.
Persze ennek leginkább a kolbászillat volt az oka, így egy gyors extra frissítõpontot képezve meg is álltunk.
Az élõvíz csatornán átkelve, annak túlpartján folytattuk az utunkat, ami némileg saras volt, de szerencsére nem az a "csûdig" érõ típus.
Késõbb viszont már kellemetlenebb volt a magas fû, ami alulról történõ vizesedést indított meg, az amúgy sem túl száraz cipõinken és nadrágjainkon.
A csatornára csak néha-néha kukkanthattunk rá, mert eléggé el volt bújva fák mögé.
A Sikkonyi hídnál ismét átkeltünk a túlpartra, és itt már szembe jövõ túrázókkal is találkozhattunk, akik a Csabai körön vettek részt.
Már nagyon vártuk a Bandika fa közeledtét, de elõtte még egy kis szakaszon bújócskázni kellett, mert elég szûk volt az út eleve, és a vizes ágak is lehajlottak. Ezután már hamar odaértünk az ellenõrzõpontra, ahol csokis mûzliszeletet kaptunk, meg egy kis instrukciót a Bandika fa megközelítéséhez.
A parton találkoztunk a deklaráltan vízitúrázókkal is, akik kenuval teljesítették a távot. Tulajdonképpen magunk is vízitúráztunk, csak másképp :)
A betonoszlop és a Bandika fa megtekintése után a szélesebb utat választottuk, majd ahogy a fenti út kicsit tisztább lett átpártoltunk oda, mert ott kevesebb sár volt, és a csatornát is láthattuk.
Lassan az esõ is elállt, így fölülrõl már nem kaptunk vízutánpótlást.
Mire Békéscsabára beértünk, már pont le is vehettük az esõköpenyt.
Hamarosan be is értünk a célba, ahol átvehettük a díjazást, és zsíros kenyér szolgáltatásban is részesülhettünk.
Ez utóbbit magam már igénybe sem vettem, hiszen innen már irány egy étterem, majd jóllakva átautóztunk Gyulára a fürdõbe, hogy azért meglegyen az a 3. város is és persze a napot a 100 éves cukrászdában zártuk.
Jó kis nap volt, remélem legközelebb a táv maradék részét is meg tudom majd nézni.
Képek:
http://www.freeweb.hu/olahtamas/100509haromvaros/100509haromvaros.html |
