Túrabeszámolók


Pázmándi TOPorgók Éjszakája

tétova hegyi-teveTúra éve: 20102010.06.13 09:52:59

Teve levezet avagy hazai terepen


A Mátra 115 után nem terveztem terep menetet, de mivel Pázmánd egyik edzõ terepem közelében fekszik s kedvencemmé vált az éjszakai futkosás így beneveztem. 8 után még világosban vágtam neki a Pázmándi szõlõhegynek s értem el hamarosan a Nyírjes hegyet. Még mindíg erõsen meleg volt, õrülten izzadtam, és a millió szúnyog sem hagyott megállást. Aztán megvolt a mûút is s azon átvágva ismerõs utakon csak most felfelé nyomulva értem el a meleg hegy tetejét. Kis ösvényen (ezer éve nem jártam ott, de 20 éve biztosan), picit a piroson, aztán a zöldön lefelé értem el Sukorót. Ott sötétedett rám végül. A gyapjas kõ elõtt még egy kézszorítás földmérõ túratárssal, aztán maga a kõ, amit sohasem láttam, pedig pár száz méterre tõle sokszor elhaladtam már. Aztán a sárgán értem el Nadapra, szûkebb lakhelyemre, ahol átvágva a focipályán s egy rövid pampa szakaszon tovább Velence felé. A Panoráma úton csak vizet vettem magamhoz, de azt sokat. Megcsodáltam az innen esõ kilátást s fel a Bence hegyre. Gyorsan megvolt az is, s jöhetett a szintezési alappont. Ide már igazi "sötét" környezetben jutottam el. Sörözgetõ fiatalok nyomták a pecsétet s igazítottak útba a Csúcs hegy felé. Némi tekergés Nadap utcácskáin s az azt követõ erdõs szakaszon s már látszott is a villogó fény a csúcson. Szûk ösvényen nyomultam felfelé, ahol kedves lányok fogadtak csokival. No és egy hófehér szépség (általam meghatározhatatlan fajtájú lány kutya) barátkozott velem. Lefelé kissé kavarogtam míg meglett az ösvény. Aztán egy uncsi betonos szakasz következett, melynek egyik kanyarjában jobbra haladva estem egy jókorát. Ez is megvolt miközben hamarosan bokáig süppedtem a Cibulka patak füves medrében. Pici felfelé a Cseplek hegyre, ahol Maku sporttárssal barátkoztunk s osztottuk meg egymással Mátra 115 élményeinket. Lefelé újabb jókora keverés, vissza Lacihoz s újra le, de már az ösvényen. Megint egy szõlõtábla némi "csavargás" s jött a Zsidó hegyet mutató kis táblácska. A csúcson legnagyobb meglepetésemre cola is volt, mint megtudtam ezt csak a pontõrnek volt köszönhetõ. Innen is köszönet érte. Lefelé bizarr sziklaalakzatok mellett haladtam s értem el a Pázmándi mûutat. Még volt egy letérés a Malomhoz, ami megérte, mert finom friss és hideg vizet tudtam vételezni ott. A pontõr nem javasolta a patak melletti haladást így visszamenetem a betonútra s azon végig értem el a mûv házat. Sajnos a bográcsgulyásból nem mertem enni, mivel a gyomrom nem engedte. A meglepibõl viszont 3 gombóccal is. Az nagyon jó volt.


Összességében a túra jól szervezett, jól jelzett s kiválóan használja ki a sok helyen megmutatkozó, esti fényekben gazdag kilátást. Jó szívvel tudom ajánlani bárkinek mint, egy pihentetõ, laza teve kobórlást. Köszönet a szervezésért.