Megszokott hármas csapatunk 8 környékén rajtolt Nagybörzsönyben. Csabi 2 levelet akart futni (volt neki a héten már egy komoly futása), Juci még bizonytalan volt (a lába nem volt teljesen százas), én a kondimmal való elégedetlenség okán nem terveztem semmit.
Csabival az elsõ 2 levelet abszolváltam végül, majd egyedül még nekivágtam a negyediknek, Jucus is kettõt futott. Csabi személyében kemény hajcsárra tettem szert, kis lazsálás és máris hallgathattam a szigorú vezényszavakat. Igaza volt, erõfeszítés nélkül nincs fejlõdés. Végül is meglett a hatása, ha nyögve is, de az emelkedõk kb 90%-át megkocogtam, erre még nem volt eddig példa.
Változatos és izgalmas túra volt, hiszen az elõzõ napi esõ okán a patakban többször is cipõt mostunk, volt fincsi locsi-pocsi, kicsit saras és teljesen kellemes állagú földút is, többnyire azért jól járható szakaszokon haladtunk. A köd belepte a hegyeket, távolról titokzatos és szép látvány volt, ahogy felhõbe burkolóztak a csúcsok. Az erdõs részek meseszépek voltak, hiába, a Börzsönyben nem lehet csalódni. Csalán, na jó, az is akadt itt-ott, de azt besoroljuk az ingyenes prevenciós egészségügyi szolgáltatások közé.
Azt kell mondjam, hogy teljesen hibátlan szervezésû túra volt, s bár elsõ rendezés, minden tökéletesen klappolt. A választás lehetõsége nagyon jó ötlet, azt az itinert kaptuk meg, amelyik levelet futottuk, a leírás teljesen követhetõ volt és az elsõ apró baki után, ami a mi hibánk volt, nem is tévesztettünk irányt. Az útvonal tetszetõs, az ellátásról csak superlativusokban lehet nyilatkozni. Azok a nem mindennapi házi lekvárok (pl. karamellás körte) és szörpök…. Felejthetetlen!
Csak köszönet és dicséret illeti a rendezõket, pontõröket, nagyszerû túrát hoztak össze és remélhetõleg jövõre még többen elmennek majd rá, szívbõl ajánlom mindenkinek.
