Hévízgyörk 35
Az indítás villámgyors volt, a rendezõk útravalóul egy átnézeti térképet és egy rövid itinert/egyben igazolólapot adtak a túra várható viszontagságainak elviseléséhez. Kvadratisch, praktisch, gut.
A táv legmozgalmasabb, legizgalmasabb és legváltozatosabb szakasza a Paja-völgyig tartott, innentõl kezdve megindult a küzdelem a tûzõ nap hevének és következményeinek elhárításáért, sajnos, ezen még a Bika-tó és környékének páratlan szépsége sem enyhített, bármennyire is rácsodálkoztam.
A természeti szépségekben bõvelkedõ elsõ szakasz valóban figyelemre méltó volt: a madarak változatos éneke és a virágok színpompájának élvezete annyira lefoglalták figyelmemet, hogy nem jutott idõ a rovarok világának tanulmányozására, pedig egy mélykék színekben pompázó páncélos bogárfaj - erdei álganéjtúró - nagyon intenzív gyalogos össze-vissza mozgásban volt a túra egész útvonalán.
Különlegesnek hatott számomra a pontõr-együttesek teljesen egyedi látványának megformálása, meggyõzõdésem, hogy az ilyen technikai fogástól a megtett kilométerektõl fásult vagy tikkadtnak tûnõ elcsigázott vándor felvillanyozódik, új erõre kap, ismét bekapcsolódik a teljesítménytúrázás áramkörébe és záros határidõn belül beérkezik a célba. A túra során a pontõrségek hatásosan megjelenítették az indián tipi sátorban folyó életet, a három gráciát, Szinyei Merse: Majális címû - további szereplõkkel bõvített - élõképét, a dévajkodó Stant és Pant, a Folies Bergere táncos lányait és a monte carlo-i kaszinó szenvedélyteli közönségét. Gyökeres szakítás a hagyományokkal! Why not? Juventus ventus!
Összefoglalva: remek és szórakoztató rendezés, osztályon felüli ellátás - bár, mintha a konyhás nénik cseppet bosszúsak lettek volna - és gondoskodás, udvarias, mosolygós és figyelmes pontõrök. Az oklevél és a kitûzõ mestermunka.
Summa cum laude ifjú Benkó Lászlónak és csapatának! Vivát HETE!
A jóindulatú, barátságos és derûs vándortársaknak külön köszönet.
| 