a felülmúlhatatlan Bükk
Borzasztó gagyi itinerrel felvértezve kezdtem a futást. Egy röpke, nem oly húzos emelkedõ után kellemes bükki hullámvasutazással értem el a Völgyfõ házat, ahol egy kedves néni kínált aszalt barackkal. Újabb enyhe felfelék s egyre szebb erdõk kísérték utamat. Egy bitumenes keresztezõdésnél sajnos benéztem a helyes irányt. A térképet elõvéve azonban gyorsan helyre raktam magam. Aztán újabb fel-lefelék s valósággal röpültem a gyönyörû fák között. Pazsagnál bezabáltam bõven sózott zsíros kenyérrel. Némi beton s már jött is egy csokis EP, ahol elvált a rövid az enyémtõl. Ekkor már rendesen dörgött, de az esõ sem ekkor, sem késõbb nem ért el. Pedig nyomait jártamban-keltemben tapasztaltam. Egy jól levágott oldalnál szerencsém volt, mert épp elõttem húzott a sûrûbe be egy bácsika. Ahogy ezt ellhagytam megint nagyon szép erdõk következtek. Bányahegy és Három-kõ, a kedvenceim. A Less Nándiról is ismerõs és szeretett helyek ezek. Igaz 3-kõrõl letiltották a túrista forgalmat. A Fennsíkon keveregtem kicsit és kerülgettem a túrázokat. Bánkúton a pontõr srácok kolbászát kunyeráltam el. Rendesek voltak, megosztották velem, amijük volt. Aztán fel a Bálványos-ra, egy ronda átjátszó toronyhoz. Innen lefelé jelzetlen úton, kissé találgatva, hogy merre is ereszkedtem a Csurgó-i eh-hoz. Innen a sárga nem volt meg. Újra térképes segítséghez folyamodtam. De táj és a fennséges erdõk mindenért kárpótoltak. A Huta rét is gyönyörû volt. Istállóskõre is fel kellett kapaszkodni, de az enyhe felfele itt sem okozott gondot. Lefelé viszont újra térképes segítség. Az itinert szerintem lehetne modernizálni - gondoltam magamban megint. Elfutottam az õserdõ, majd a Toldi Bükk mellett. Ezek is nagyon király helyek. Aztán ráfordultam a Kecskor gerincére és rohanás hosszan lefelé. A Stimecz háznál önkiszolgáló pecsételés majd futás a hosszú sínpár között, mellett, ahol épp lehetett. Ez még nem is volt olyan gáz. Kiérve a betonra már nem élveztem annyira. Az üdülõhöz felfelé (rajt-cél) pedig már sétáltam.
Nagyon tetszett ez a túra, s fõleg a kiváló útvonal miatt. Jók voltak a szolgáltatások is. Persze futóként jobb lett volna sûrûbb vízellátás, de a lötyis hátizsákomnak köszönhetõen ez sem volt gond. A jelvény, amit adtak gyönyörû volt, jövõre is jó lenne kapni egy hasonlót az újabb teljesítésért. Ha csak rajtam múlik megint jövünk majd, mert annyira tetszett a táj és az erdõ. Köszönöm a rendezõknek a szervezést. |
