Túrabeszámolók


Rockenbauer Pál emlékúton Zalában 130/70/40

yoyoTúra éve: 20112011.08.11 20:20:22

 


 Valamikor a hét elején  néztem meg a túra kiírásokat,és akkor láttam  a Medveles 60 túrát ami Erdélyben lenne . Aztán azon kaptam magam,hogy  ripsz ropsz péntek lett  . Írtam gyorsan Vinattinak délelõtt ,mert õ tavaly volt,és a beszámolóban azt írta idén is tervezi..pénteken viszont  már utazni kéne .Közben  írtam gyorsan rushboy Daninak,õ biztos eljönne ,és szeret vonatozni is.  Bár Dani jött volna medvézni,de most a Rocki volt neki tervbe ,és hát néhány levélváltás után engem is rábeszélt .  A 130 elsõre sokkolt is ,hosszabbat már futottam,de túrán még nem volt ekkora táv. meg is néztem van-e rövidebb  ,vót ,,de Dani a 130 ra  is rátudott beszélni,hogy  ne viccoljak már kibírtam a 2x2 öt is .


A több mint 4 órás vonat úttal ,bármilyen hihetlen ,de csak Nagykanizsáig értünk ,ahol is számunkra  véget ért a vonatozás :) innen egy 3km gyaloglás az iskoláig a dög nehéz táskával,ha tudom ,hogy ennyit kell gyalogolni hátizsákkal jövök inkább. Az  utazó táska fülét próbáltam úgy felvenni a vállamra mint egy hátizsákot ,nem is lett volna rossz ha nem vág ,így mire a szállásra értünk már nagyon fájt a vállam. A suliba isteni jót aludtam komolyan , köszönhetõ a viaszos füldugónak .


Reggel 6 kor volt a rajt annyira kényelmes volt a földön,hogy még visszahúztam a fejemre hálózsákot. , A szomszédban vettem egy hatalmas hambit hmm,ez fini volt nem is tudtam megenni elraktam a hátizsákba ,aztán pontban 6kor elindult a menet amire igazából nem is voltam felkészülve fejben ,hiszen szó sem volt ekkora távról,de azzal vigasztaltam magam,,hogy a  túra csak a zalai dombságban van  ,mondom dombság :)


 


A hosszú kanizsai úton hamar széthúzott a mezõny ,olyan 5km mentünk az aszfalton,már aki ment ugye, mert nekem bizony kocognom kellett Dani után . Az elején ugye még annyira friss az ember,hogy Rudi Istvánékat is utól értem .Szóba került a mai  Erdélyi túra ,meg az is ,hogy 3 hétre Erdélybe mennek túrázni . Hû de jó lesz nekik amindenit,talán majd jövõre én is  ,vagy ha lesz idén még Erdély akkor elmegyek .Szóval addig addig,beszélgettünk míg medve medvét követett ,,és  elmeséltem neki ,hogy a Yellostone parkban ,hogyan tépte szét a kirándulókat ,a grizli. Erre István elõvette a paprika spréjét , Mondtam is Istvánnak,hogy szinte látom magam elõtt amint egy 400 kilós medve közelít felé,és felétartja  a kb 10 centis paprika sprét :) Ezután még javasoltam a halottnak tetetést,majd jobbnak láttam ha inkább” hátramaradok” Danival .


 


Az út gyorsan és pörgõsen telt,tényleg dom dombot követett, jól döntöttél cillagom ,ez tényleg a Zalai dombság gondoltam magamban. Szép volt a korareggel amint a mezõk felett, vastag páratakaró úszott, a fû ez miatt nagyon vizes is  volt . A vaddisznós kert hullámos útján megannyi gomba az út szélen .Van is olyan ,hogy Vargányás tetõ,de arra most nem ment a túra  .Szép erdõrészlet messzire ellátni . Sokat mentünk a kék sávon ,és mivel Dani mondta ,hogy néhány  helyen bizony  figyelni kell ,gondoltam amíg tudok megyek vele. 17.5km nél hagytuk el a kék sávot ,és visszafelé is ezen az úton jövünk majd .


Hmm gondoltam nem nagy kunszt hiszen csak dombok . A sárga sávon megyünk ahol szinte degeszre tömjük magunkat a nagy szemû szederbõl ,annyi van . A fû magasra nõtt és vizes néhol sáros is, sajnos a cipõnk ettõl jól elázott . Aztán Oltárc vadászháznál 23,8km kapunk körtét,és vizet is vehetünk magunkhoz,jó is mert már elfogyott  a fél liter,jobban kell figyelnem,hogy beosszam. A maradék hamburgellel is elbánok .. Hahótra már úgy érünk az ellenörzõ pontra,40,3km hogy de jó is leülni. 


Ettünk zsíroskenyeret ,paprikát paradicsomot  ,szerettem volna inni egy citromos sört ,de nem volt  ezért ittam egy tonikot .  Ide küldtem a terepcipõmet depóra ,mert az aszfaltosban már nem mertem tovább jönni, Milyen jól éreztem,hogy ennyit fogok bírni a leselejtezett mizunóban  ,éreztem,hogy vízhólyagjaim lesznek ,ezért gyorsan ragasztgatni kezdtem ,mert  eléggé felázott a lábam,és alig ragadt rá a tapasz.  Viszont a cipõt nem hagytam a depóba hanem cipeltem magammal ami nem volt túl jó ötlet,mert a  vizes sáros cipõ + súly volt,és a vállam eléggé fájt az elõzõ napi táskától  .


15 percet minimum itt voltunk Dani ,ment még a dógát intézni a mellékbe,én meg mondtam,hogy addig elõre indulok  ,legalább addig is pihenek :)  Igen ám,de Rudi  Pistiékkel nem számoltam,hogy utól érnek, Hahóton õk is pihiztek cseppet . ennyi is  volt a sétálásnak  ,mert ha már utól értek ,és lehagytak ,akkor követem õket,mert nekem az megnyugtatóbb ha tudom,hogy õk is arra mennek . Tisztes távolságból mentem utánuk  ,és nem értettem,hogy Dani miért nem ér utól.


A „pihenésbõl „ 9km tempó lett ,míg Söjtörön a Deák háznál 49,3km bevártam Danit egy padon, Itt csak pecsételés volt ,meg feltöltöttem a palackomat vízzel -Talán 5 percet ha vártam rá,addig is pihentem meg ettem ,pedig csak 9km jöttünk ;) Amúgy meg   menet közben nem volt ám evés .  Meg is fulladtam volna ha eszek :)


Szépen teltek a kilóméterek a szokásos menetrendben  ,Dani megy elõl ,én kocogás utána .Abban a pillanatban ha én is gyalogolni kezdtem  méterekre maradtam le ,de pillanatok alatt ám .


Ezt  a fajta pihenést egyre többször engedélyeztem magamnak ,hogy kicsit lemaradok,de utána ezt be kellett  hoznom .  Soha nem kértem ,hogy várjon meg, hiszen alig beszélgettünk ,egyrészt kellett a drága levegõ másra ,meg aztán õ,sem én sem vagyunk beszélgetõsek. Persze azért szóltunk egymáshoz,de nem pofáztuk végig a túrát. A katlanhoz értünk ,na itt elmesélte Dani,hogy tavaly milyen forróság volt,hogy vibrált a levegõ ,most a páratartalomtól fulladozunk   ,eddigre már egészen más elképzelésem volt a domboldalakról . Pusztaedericsre 55,3km nél jártunk .


Dani mondta ,hogy pár száz méter kitérõt tesz a kocsmáig ,én örömmel fogadtam,vééégre pihenhetek,megint és Istvánék sincsenek a közelben  .  Pusztaedericsen elindultam felfelé az erdõ szél felé ,azt lestem,hogy hol vannak kint az udvaron,hogy vizet tudjak kérni.és az erdõ elõtt két háznyira éppen jött ki egy bácsi,bár nem sokkal lehetett  idõsebb mint én ,de mindegy :P Érdekes de semmit nem kérdezett csak nézett csendben ahogy mosom az arcomat és a karomat . Az erdõbe érve szépen felgyalogolok ,és Úttörésnél ahol filcezés volt ,szépen  leülök a fûbe enni .


Éppen az  utolsó falatot kapom be, mikor jön Dani .  Megyünk is tovább jó saras az erdõ az oda –vissza szakasz elején . Szerencsére rövid ,és utána a szép gondozott szõlõstelkek hétvégi házak mentén leereszkedünk Rádiházára  60,9km .  Az ellenörzõ ponton zsíroskenyeret ehetünk ,paprika pari bár már ennék mást is ,de fõleg a sós paradicsom esik jól. Végre hozzájutok egy hideg citromos borsodihoz hatvan kili után J A smiley jár,és marad is a mondat végén örökre .


Dani még eszik, én viszont  elindulok a jól megérdemelt pihenõmre ,hogy minimális lihegéssel jussak vissza a szölõstelkekhez. Az oda vissza szakasznál lehet látni,hogy kik jönnek szembe ,és kik vannak mögöttünk  . 


Egy brutál saras erdõrészlet következik ,már már mocsaras beütéssel , Erdõszélen filctollazás 16.pont 65,2 km Dani is nemrég utól ért ,majd egy srácot visszakiabálunk ,mert rossz felé ment . Sok falu van a túrában,és sajna igen sok aszfalt is ,meg aztán némelyik falu soha nem akar véget érni. Így volt ez a Szentpéterfölde  kis falujával is.  A bácsi és a  néni egy hihetetlen szép zöld ,és  takaros porta elõtt , ült a kapuban ,köszöntem ,õk is vissza ,majd a bácsi  kérdi,hogy ugye  messze van még Nagykanizsa ? Meglepõdtem hírtelen ,de rögtön mondtam is,hogy messze bizony .  


A falut elhagyva egy  meredek kaptatón mentünk fel,Dani hamar felért,az elágazáshoz, és lekiabált,hogy a tetõn megvár,én kiabáltam neki,hogy menjen nyugodtan , mert én tuti lefekszek ha felérek.. tizenvalahány  kilin sikerült nagyon eléheznem . Egyébként a  domb csak annyira volt ám meredek,hogy kilátót is tettek a tetejére.  Elõvettem a szendvicset ,de mivel  nyálam nem vót a lihegéstõl ,meg vizem sem csak nyeltem mint kacsa a nokedlit,  Daninak volt még egy kis cukros üditõje na azzal leküldtem .


Ez után egy  brutál saras rész jött,hatalmas  traktornyomok végig lefelé . Végre leértünk a Torhai forráshoz ,és vettünk vizet,meg egy kis mosakodás is belefért. Elindultunk felfelé egy szép kis erdõben ahol egy õz szökellet keresztül egy mély árokpartot. A nyeregbe felértünk ,és megint filctollazás a ponton úttörés gerinc 80,8km  Ez után iparkodni kezdtünk,hogy még világosba Bázakerettyére érjünk ,ami sikerült is 85,3km . Itt megint ittam egy citromos borsodit ,meg elõvettem egy darab kolbászt,meg egy szendvicset is megettem ,a másikat Daninak adtam mivel õ meg nem is hozott ennivalót,,és még csodálkozott,hogy szarul van a gyomra,mert hogy lötyög benne a víz. 


Amit találtam a hátiban mindent megettem megittam ,alig maradt valami ,csak egy gél meg egy cs keksz. A magne B6 ot is megittam ,volt egy kis UBn kapott L karnitines cucc  ,azt is megittam,és sótablettát is vettem be . Valamint az összes vízhólyag tapaszt felragasztottam ,volt a sarkamon ,a lábujjaimon több helyen is.  A hátizsákban lévõ vizes  cipõtõl végre megszabadultam  ,itt hagytam  majd behozzák a célba . Elõre indultam mert fázni kezdtem Dani is jött utánam hamarosan ,elég sokat mentünk felfelé a K+ on egy aszfaltos úton ,már sötét volt kellett a lámpa . Aztán az erdõ szélén  folytattuk utunkat ,ahol elsõre nem találtuk meg a piros elágazást,hanem kicsit túl mentünk ,de hála Dani emlékezett ,hogy rossz felé megyünk .


Na ezér kellett nekem egy biztos ember ,,fõleg meg este ,úgy ,hogy követtem továbbra is ,mint gyilkos az áldoztát ,de már egyre nehezebben ment ,mert felfelé bizony le le maradtam ,futni  nem volt erõm felfelé , a gyalogtempóm meg   maximumon  volt  ,de Danihoz képest ez kevés volt .  Több kilométer után ismét kiértünk az erdõbõl,és egy hosszú sötét aszfalt úton közeledtünk Kistolmács felé  ahol falunap lehetett mert már fent az erdõben is hallottuk a mulatós zenét . Kistolmácsra elcsoffadva


értem legalábbis én ,itt jártunk még csak  94,3 nál . Dani kért egy hot dogot ,én meg  , egy hamburgert,ami olyan szar volt,hogy alig bírtam megenni .  Kistolmács után egy meredek betonúton megyünk felfelé a korom sötétben,majd úgy félúton egy idõsebb férfi botorkál lefelé eléggé rendesen elázva . Mondom neki,hogy lát a sötétben ? erre azt mondja mutasd az arcodat ! mivan ?  én meg felé fordultam ,és hát  a szemébe világítok mert a lámpa a fejemen van .  Aztán az út tetején egy másik férfi kívánt jó utat ,és mivel nem igazán láttunk ez is valamiféle szõlõsdomb lehetett,ahol jól beborozott az öreg.  


A 100.kilit egy buszmegállóban ünnepeltük meg ,3/4 12 kor .szerintem Borsfán  voltunk ekkor  ,és olyan kényelmes volt a pad ,hogy vagy 10-15 percet lehúzott rólunk .  Néztük a cillagos égboltot,és pihentünk Aztán közösen meg egyeztünk,hogy  Valkonyán bevárok egy "lassúb" csapatot ,mert a 7 domb ezután jön,és háát már nem ment úgy .Dani is fáradt volt,de én is ,így a sebesség külömbség megmaradt. 


Valkonyán 103.4 km nél végre elértük a Rockenbauer turistaházat .kaptunk zsíroskenyeret,de alig volt étvágyam hozzá,de azért ettem pár falatot,Daninak sem akart már lemenni . Aztán egy bõ tíz perc után Dani elment ,én meg ledõltem egy keskeny padra amirõl lelógott mindenem de nem érdekelt ,  elaludtam csendben ,,arra ébredtem,hogy jött valaki. Vera   ,és Balázs volt ,és  miután magamhoz tértem ,rögtön megkérdeztem,hogy mehetnék-e velük ,és ,hogy milyen tempót mennek ?. Hát most heteset jöttünk mondja Vera mosolyogva .na gondoltam durvább  lenne  mint Danival ,és  inkább ,nem megyek velük .


aztán jött még egy srác ,bocs a nevedet nem tudom,,de én már annyira fáztam,az újjatlan toppban meg a  rövidnadrágban hogy,elindultam  . Bár fogalmam sem volt hogy boldogulok egyedül  éjjel  .  épp egy technikai szünetre gugoltam le,mikor jöttek Veráék .  Na cillagom itt az alkalom ,vagy forgatod még a térképet ,vagy catlakozol ügyesen . Amint a földútra értünk már nem is  fáztam . Dani amúgy ¾ órája ment el ,és irigykedtem,hogy már milyen messze járhat . Elkeztünk ezt a legendás 7 dombot . Hát dombnak egyáltalán nem mondanám  így a végére , viszont az alvás határozottan jót tett, szerintem még gyorsultunk is . .


Aztán a 6. domb után felértünk  Szõlõhegy Eszteregnye  ponthoz 109,8km pontban hajnali 3 kor . Már csak egy nagyobbacska emelekedõ volt,na meg az apró hozzá  ..hmm még egy 20 kili ,olyan jó lenne már levetni a cipõmet ,és még mindig sötét van ,legyen már legalább világos , ráadásul csak 12 kilire lesz a következõ pont ,ami most nagyon hosszúnak tünik . Csak úgy mint tegnap reggel ,ez a hajnal is nagyon vizes volt ,helyenként sûrû ködfoltokba kerültünk ,de hamar túljutottunk  rajta. Hát voltak benézhetõ részek bõven éjszaka ,jó hogy nem maradtam egyedül . 


A virradat valahol a vaddisznós kert környékén ért . Nagyon mentünk ezen a részen már annyira vártuk a pontot,hogy senkit nem érdekelt kinek mi fáj. A zsigárdi házhoz  már világosban értünk 121,8 km .és még mindig van 8 kili aminek a nagy része aszfalt lesz ,és nagyon fáradtak voltunk . Vera elõl tépte az utat Balázzsal,én az autó pálya alatt azt mondtam na akkor itt a vége ,és én leveszem a cipõmet ,innen zokniba megyek tovább ,volt még vagy 4km J  . De pár lépés után visszahúztam a cipõmet, mer ez az ötlet nem vót jó , Veráék elhúztak nekem meg komolyan tempót kellett váltanom,hogy beérjem õket. Erõsebb futásokkal,kevés gyaloglással felváltva utól értem õket,de szerencsére már nem voltunk messze,és jó is ,hogy reggel megfigyeltem az útvonalat jobban,mert simán odataláltunk a célhoz reggel 6:23 kor .130km 24:23  PB J  Dani 3 percel ért be elõttünk, ennyit a laza tempóról a végén ..ezért tényleg nagyon komoly tempót hoztunk  .amit köszönök is nekik.


A rocki életem leghosszabb túrája volt  eddig ,és a  leghosszabb idejû is ,és életem legkisebb jelvénye  járt érte ..De az enyém ,és  sééép :)