Zselic 30 2011. 10. 08.
Nagyon hûvös reggelre ébredtünk. Párom, aki már fél 6-kor elindult az 50-esen, telefonált, hogy esetleg vegyünk kesztyût, de nem vettem komolyan. Késõbb rájöttem, kár volt.
Még 10 órakor is 5-6 fok körül volt a hõmérséklet, az elõzõ hetekben nem ehhez szoktunk. De a simonfai emelkedõ után rögtön kimelegedtünk, amikor 4 turatárs jött visszafelé. 5 hatalmas komondor zavarta õket vissza a tetõrõl, az egyik lány teljes testében remegett. Gyors telefonok a szervezõknek, de õk sem tudtak semmit tenni. El kell bátran indulni, a kutyák majd csak megijednek! - mondták. Nekünk szerencsénk volt, ketten voltunk de a kutyák minket már nem zavartak. (Késõbb a visszafordulók is átjutottak a kérdéses helyen)
Gyönyörû tájakon, kellemesen hideg idõben, néhol nyakig sárosan - elsõsorban a legyalult bekötõutakon - teljesítettük bõven szintidõn belül a távot. Az úton ellátás nem volt, (néha azért egy-egy szem cukorka, nápolyi, víz jól esett volna) csak a célban kaptunk csokit, üdítõt, és a szokásos emléklapot a kitûzõvel.
Szép napsütésben pihentünk a Kerékkötõ csárda udvarán. Apropó, hazafelé siettemben ott hagytam két piros túrabotot, ha valaki megtalálja, értesítsen...
zselic.nagyi.fotoalbum.hu
|
