Vasárnap az 56-os emlékezés túráját rendezték Szomoron. Macival, Tatai Laciaval és Mariannal a 23 km-es távot választottuk. A rajtnál leváltak a fiúk gyorsabb tempóra váltva, mi pedig komótosan gyalogoltunk a párás õszi idõben. Szomor település a Gerecse és a Zsámbéki medence ölelésében van, a rajt a Kézdi-Vásárhelyi egykori kastélyból kialakított iskola tornatermében volt. Az útvonalat végig szalagozással jelölték, így csak a tájra és a látnivalókra kellett koncentrálni.
A falu emelkedõ utcáján indultunk el ahonnan napos idõben nagyon szép lett volna a kilátás, most azonban párafelhõbe burkolózott a táj. A szép új családi házak mellett hamarosan betértünk az erdõbe, ahol a színek kavalkádja fogadott. Egy régi boltíves nyitott pince mellett mentünk el, mely 56-ban az üldözöttek búvóhelye volt. Innen kálvárián bandukoltunk felfele, az út meredekké vált. Sajnos a kálvária szomorú szépsége megkopott, stációi üres kõfülkék csupán.
Hamarosan szuszogva ugyan, de felértünk a hegyre, ahol az elsõ ellenõrzõpontunk volt. Cukorkával kínáltak, majd erõs lejtõ következett. Sajnos a szép kilátás csak részleges volt, jó lett volna napsütésben gyönyörködni a környékben. Nemsokára az Anyácsai horgásztóhoz értünk, itt pogácsával várták a túrázókat.
A kis tavacskát félig körbe kerülve folytattuk utunkat, mezõkön, réteken át, majd egy aszfaltútra értünk, mely a Zsámbéki Színházi Bázishoz vezetett. Itt ismét ellenõrzõ pont volt, finom ropogós almát kaptunk. A bázis az egykori Földi Telepítésû Magyar Légvédelmi Fegyvernemi Múzeum is egyben, ahova most féláron tudtunk volna bemenni, de a szemerkélõ esõben inkább kihagytuk a lehetõséget. (Természetesen köszönet a rendezõknek a féláras lehetõségért.) Bõvebbet errõl itt: http://www.legvedelmimuzeum.hu/ Nyári idõben biztosan meg fogom még nézni, azt tudom hogy 900 Ft a belépõ, és október végéig látogatható, aztán majd tavasztól újra.Zsámbék környékének legmagasabb részén jártunk, örültünk a színes bokroknak, cserjéknek, és ereszkedni kezdtünk a falu felé.
Hamarosan újabb ellenõrzõponthoz érkeztünk egy kellemes kis étteremhez, ahonnan szép kilátás nyílt a Zsámbéki Romtemplomra. Egy forró teával vártak minket. Külön öröm volt, hogy füstmentes éttermet sikerült megszerezni az ellenõrzõ ponthoz. A tea elfogyasztása után a túra legszebb látványossága következett.
A romjaiban is lenyûgözõ építészeti örökségünk meglátogatása a túrán részt vevõ személyeknek ingyenes volt, (ismét köszönet!!) egyébként 600 Ft a belépõ, természetesen családi és egyéb kedvezményeket adnak. Sok sok fotót készítettem, nem lehet betelni a templomrom hangulatával, román és gótikus íveivel, formáival.
A templom helyén már 1050 körül állt egy kõtemplom, aztán 1220 körül IV. Béla bazilikát épített ide, mellette a premontrei rend kolostorával. http://www.romtemplom.hu/ A templom környékérõl szép kilátás nyílik Zsámbékra és környékére. Zsámbékon van még több látványosság is, amit most a túra miatt nem néztünk meg, de mindenképpen érdemes egy kirándulásra. Van lámpamúzeum amit még én sem láttam, de a római kori emlékeket, és a Zichy kastélyt is érdemes megnézni, jelenleg Oktatási központként mûködik. A romtemplom megtekintése után egy pincesoron indultunk tovább, majd egy tanösvény elejére érkeztünk.
Megint erdõben, majd ismét a fennsíkon folytattuk utunkat, ilyen kis péncék mellett elhaladva.
A fennsíkon áthaladva fenyõerdõbe folytatódott utunk, majd végig a hegygerincen. Nagyon látványos kis gyalogösvényen mentünk végig. Megint sajnálkoztunk a párás kilátás miatt. Hamarosan elértük az óriások lépcsõjét, ahol ismét ellenõrzési pont volt. Nápolyival tömhettük meg pocakunkat.
Az óriások lépcsõje tényleg lépcsõs sziklák képzõdménye, örültünk hogy nem fölfele, hanem lefele kellett menni rajta. Itt már kezdtünk picit fáradni, és a következõ pontig látványosság sem nagyon volt. A szeles tetõre érkeztünk, hideg volt, megettük a szendvicsünket, hogy energiát gyûjtsünk az utolsó kilométerekre. A tetõn lévõ pontõr csakúgy mint a többi rendkívül kedves volt, ezt megjegyezném nem minden túrán tapasztalom. Itt sikerült olyan embereket beszervezni, akik szívvel lélekkel tették a dolgukat. Így a fáradt túrázónak mindjárt jobb a hangulata, jólesik mindenféle biztatás.
Innem már nem volt látványos a túra, még egy ep volt, ahol almalével kínáltak minket, aztán már aszfaltos úton érkeztünk vissza Szomorra. A célban meleg tea, zsíros kenyér, szép emléklap és kitûzõ várt minket.
Jól szervezett hibátlan túrának voltunk részesei, köszönet érte a rendezõknek. A környék gyönyörû, sajnos az idõjárás nem volt túl kegyes hozzánk. Az itinert nem is kellett olvasni, a szalagozás pontos volt, és nagyon tetszik hogy a látványosságok leírásának külön oldalt szenteltek. Részemrõl 10-bõl 10 pontos túra volt.
További képeket és egyéb utazási beszámolókat a blogomon tudtok megnézni: www.bakancsesfakanal.blogspot.com
|
