Szia emberek,megest volt egy kis gyaloglás,hegyek-völgyek között,kibelezett kõbányák üregében..a költõk után profanizálva,ahogy az ma dívik.Hévvel indult a történet Csillaghegyre,onnan gyalog és megint gyalog,de már papíralapon,nevezési díjjal fûszerezve,ehhez úticsomagot mellékelnek,kitûzõt és oklevelet hajszolva indul a buli.Korai indulás elhalasztva,sokan voltunk..jó idõ,jó társaság,jókedv..nevek az unalomig ismertek és újabbak is,kicsik és nagyok, öregek és ifjak,hátizsákban szereplõk és bottal vánszorgók.
Elfogytak elõlünk,nevezünk és indulatba jövünk,a Róka hegy rostál,mert fölfele van,a kõbánya peremérõl visszaintegetünk az iskolának,a bányában fiúk nem dolgoznak,ezért tépünk föllebb,mindig magasabbra,de egyszer nincs tovább,ereszkedünk a felhõk szélétõl az ürömi út felé,a szalagozás,a sávjelzés és az itiner is kitûnõ,de a nehány száz ember is használható útjelzésre,elsõ pont,vegyes páros pecsétel,mi pedig piros sávon a Kevély nyeregig baktatunk,második pont, homogén párossal,de akár véletlenül is alakulhat így, megizzadtunk odáig.Süt a nap,ezért a kék sávra térünk, irány Szentkút,a forrás alig könnyezik,de nem száraz..ez is valami,bélyegzés,Csobánka következik ahol kávéval és kúttal frissítünk,irány a Mackó barlang,a fõtértõl fölfelé van,legalábbis akkor ott volt..gyönyörûen látszik az Oszoly,ahol fáradt sziklamászók tornagyakorlatokat végeznek kötelek segítségével,leesés nem volt..a Mackó barlang elõtt tábla hirdeti a fauna egykori gazdagságát,az õskutató a miami helyszínelõket megszégyenítõ fantáziagazdagsággal épít szemfogból kardfogú tigrist és más háziállatot.
Innen még mindig haladni kell a Kevély nyeregbe,ahol már ismert pontõr nyom a papírra lenyomatot,az egri vár romjait keressük föl alant,itt frissítõvel és lovagi tornával fogadnak,a váron az építészek túlórázhatnának,hiányos,foghíjas,mintha eleve romnak építették volna,kényelmi szempontokból völgyben,nem látszik a Szépasszony völgy sem,pedig az ég tiszta..ezért továbbballagunk a Camel dobozról ismert Teve sziklákhoz,elsétálunk a színes lombok és kövek között,máris Pilisborosjenõ utcáin ténfergünk,Kr.után 2011-ben,délután van és fölfelé..
Lassan azért minden jónak vége szakad,és a piros jelzés követõi újfent kõbánya felé tartanak,ahol a fiúk ezúttal sem dolgoznak,legalábbis kopácsolás hangja nem hallatszik,és rászakadunk az épített környezetre,utcákon térünk meg az alma materhez,ahol szpíker tart eligazítást hangosítva az elvárt viselkedésformákról,pecsét,oklevél és kitûzõ után zsíroskenyér,ami kitûnõ,a tea felejthetõ,de semmit sem számít a mai kiváló napon..köszönjük..
|
