Téli Kab-hegy
Reggel nyolcra érkezünk meg Nagyvázsonyba anyuval és nagynénémmel a Kinizsi (mi más?) kocsma elé. Gabi és Zsú már bent vártak minket, így a gyors nevezés és a szokásos "zöldbakancsos" indítófeles után neki is lódultunk a távnak. Szép idõ volt, igaz, a havat hiányoltam, hisz úgy az igazi minden "téli"elnevezésû túra, de tavaszi emlékeim (K2) kapcsán most megelégedtem azzal is, hogy azt a bolond szelet megússzuk.
Az ellenõrzõpont fent várt minket a Kab-hegyen, ezt kihasználva, igazán elvetemült túrázó híremhez méltón,úgy döntöttem a többiektõl és a szalagozástól [K+] eltérõen az OKT útvonalán közelítem meg a csúcsot. Ez ugyan némi kitérõnek számít, de így is könnyedén beértem õket még az emelkedõ elõtt. A csúcs elõtti kaptatónál újfent megállapítást nyert a régi bölcsesség, ne kapkodjuk el a "hegymászást", élvezzük ki minden percét. :-)
Fent a hegyen finom, forró tea, fõtt virsli és igazán jó hangulat fogadott minket. Innen már csak vissza kell gurulni a célba. Én persze ismét különcködtem, mert meglátogattam a Kab-hegyi erdészháznál lévõ OKT bélyegzõt is, aminek köszönhetõen túratársaim újfent némi elõnyre tettek szert, de ezt is könnyedén ledolgoztam, kihasználva a lejtõ adta lehetõséget.
A faluba visszaérve, még a cél elõtt a várnál is megálltunk, fotózkodtunk és került még egy OKT pecsét a füzetembe, és ezek után már csak annyi volt a feladat, hogy besétáljunk a célba, ahol emléklapot, kitûzõt és szaloncukrot kaptunk a mai nap emlékére.
https://picasaweb.google.com/105325823451470420959/TeliKabHegy20111210# |
