| nafe | Túra éve: 2006 | 2006.09.16 21:05:16 |
|
|
| A mai napon õsziesre fordult idõjárási viszonyok között kerültek lebonyolításra, a Moha kerékpáros teljesítménytúrák. A Moha-100-on indultam el, mivel a 150-es szintideje, túl szûkre szabott a teljesítményemhez viszonyítva. A túra egész ideje alatt délkeleti szél fújt, ami azt jelentette, hogy a visszafelé vezetõ úton kellett csaknem végig pofaszélben tekerni. Bakonycsernyéig egész kellemes idõben haladtam. Ott azonban elkezdett szemerkélni az esõ, ami egészen Táncsics Mihály szülõfalujáig, Ácsteszérig kísérõmül szegõdött. A túra útvonala, a Bakony Észak-Keleti peremén, kellemes, inkább dombvidék jellegû tájon (legnagyobb magasság 330m) vezetett. Bakonyszentkirály elõtt megálltam egy-két fényképet készíteni a Cseszneki várról, mert ebbõl az irányból még nem láttam. Dudarnál, figyelmetlenségbõl, csaknem elmentem az ellenõrzõ pont elõtt. Szerencsére, a pontõr integetett, s így megálltam. Rédén és Bakonyszombathelyen volt még ellenõrzõ pont, amikre már emlékeztem, hogy lesz, így nem is mentem el mellettük. Ácsteszértõl, már néhány kisebb emelkedõt leszámítva inkább lejtett az út a cél felé. Balinka után, ahogy haladtam befelé a Móri-árokba, egyre erõsebb lett a szembeszél, ami jócskán megnehezítette az utolsó kilómétereket. Más tekintetben, viszont jobb lett az idõjárás, mivel helyenként már a nap is átsütött a felhõkön, s a bakonyi 17 fokból, 25 lett. Végül az utolsó szembeszeles szakasztól fáradtan célba értem, ahol az oklevél és a kitûzõ átvétele után, a magyar teljesítménytúrákon megszokott zsíroskenyérrel pótoltam az elégetett kalóriákat. Az idõeredményem alapján, valószínûleg képes lettem volna teljesíteni a 150-es távot is, de csak akkor, ha nem jön közbe semmi. Sajnos egyre jobban megfigyelhetõ jelenség, a gyalogos túrákon is, miszerint már a középtávon is húzós szintidõket állapítanak meg (4 km/h feletti átlagsebesség). Ez inkább a túra sport jellegét erõsíti, mintsem az igazi túráét. Nézelõdésre, fényképezésre, az útvonalról történõ kisebb letérésekre a látnivalók kedvéért, és a pontõrökkel való beszélgetésre alig hagy idõt. Ezen túra esetében sem lenne rossz, ha a 150 km-es táv szintidejét 1 órával megtoldanák a szervezõk. Valószínûleg többen választanák, beleértve jómagamat is. A tájékozódással sehol sem volt gondom. Balinkától a Rédei elágazóig ismertem az utat, de a többi részen is kiválóan vezettek, az útra felfestett nyilak. A térképre nem is volt szükség. Egy jól szervezett, kellemes kerékpáros teljesítménytúrán vehettem részt, amiért köszönet a rendezõknek. |
| |
