Túrabeszámolók


Magas-Börzsöny

biborTúra éve: 20122012.01.23 18:38:24

2012.01.20  Fentrõl a csillagok, lent a lámpám világít a sötétben. A völgyben csak a szél és én járok Királyháza óta. Az emlékmû szélharangjának hangja sokáig elkísér. A Nagy-Mána gerincén a falvak fényei mellett a jeges talaj átvált havasba. A hó a magassággal együtt nõ; az egybefüggõ fehérséget csak egy róka lábnyoma törte meg elõttem. A Sasfészek-bércen, ahol összefújta a szél a havat meglepõen mélyre süllyedek. A vadromantikát csökkenti a sûrû köd és a süvítõ szél, a megpakolt nagyzsák a hátamon. Csóványost közelítve a fél térdig érõ hóréteget van szerencsém elsõnek kitaposni. A toronyszállóban elfoglalom az elsõ emeletet. A lefagyott fémlemezre megágyazok, két hálózsák, kabát, sapka, sál,kesztyû, két zokni és jó éjszakát. Késõbb további vendégek érkeznek a Csóvi-szállóba sétáLós bácsi és régészlány személyében. Majd még egy srác világít fel és kérdezi meg van még hely? Persze, mindenkinek egy emeletnyi lakosztály jutott:) Késõn csendesedik a torony, aztán a szél zúgása elaltat..



Magas-Börzsöny, 2012.01.21



Reggel fél nyolcig feküdhetek, ritka ez szombaton.. A rajt már várja a nevezõket, néhány korai felérkezõ a kilátást keresve felmászik a torony tetejére.Elindulva Pogányvárig magas a hó, a lábnyomokban lépkedek. Onnantól fokozatosan csökken, hogy a Bodosházi-kút elõtti mélyesést jégsiklásban lehessen megtenni. A Tûzköves- forrásnál feltételes pont, forró teával. Az éjszaka miatt jégkásás vizemmel kifejezetten jól kiegészítik egymást. Kis zacskókban chipset és szaloncukrot is kínálnak, de a reggeli két bundás kenyér után nem vagyok éhes.

Piros négyzetre áttérünk és kezdek megsülni. 7 rétegnyi felsõruha van rajtam, alul is két nadrág mintha az Északi-Sarkra készültem volna. Felérek a József fõherceg emlékmûhöz, ahol Vagdalthús pontõrködik. Rég játszottunk már ilyet, hogy õ pecsétel, én pedig nevezõként kirándulok. Terülj-terülj padocskámat varázsolt az erdõbe fasírttal, befõttel, almalekvárral, kenyérrel, pálinkával. Megszabadulok két vastag rétegtõl, s így már mozogni is bírok:) Mégis nehezen indulok tovább errõl a kiváló pontról..:)

Oldalazás után még egy feltételes pont. Magosfa könnyedén megvan. Megeszem a csokit, utána pedig szinte ajándék kilométerek következnek a Z /Z+-en ahol talán a legjobban járható volt a terep. A Bacsina-pataknál váci pontõrök forró-langyos-hideg teával szolgálnak, ki milyet kér.

A Düle-kaszáló környékén kezd kiolvadni a dagonya, de még istenes:) Dobó-bércen süt a nap, mintha tavasz lenne. Elnéptelenedik az útvonal, csak Börcsök Andrást látom hol közelebbrõl, hol távolabbról elõttem. Jelesfán újabb csoki, de ezt elteszem tartaléknak a végére. A Hárombarát-nyeregtõl koccanás, néhol toccsanás a sunyin megbújó vízbe a Z-ön. Gál-rétnél esés nélkül keresztezni a jeges aszfaltot nekem a túra legnehezebb része volt.. Csehvári kitérõ során kérdezi a pontõr ki üldöz, mert négyen voltak addig ott.

A PX dózeres szakasza egybefüggõ jég, csúszkálás. Foltán-keresztnél utolérem az elõttem lévõket. Jelzést és talajt váltunk, jég helyett havas borítás. Az Árvai-réttõl ismét PX, ahol a mélyebb hóban csak Vadmalac lábnyomai vannak elõttünk. Szerencsére nemsokára 6-8 fõs kiránduló csapat jön szembe, így onnantól ismét taposott hóban mehetünk. Kiérünk a KP-ra ahol Vagdalthús jön szembe, aki már végzett a szolgálattal. Õ is Csóványosra tart, én is, csak én kis kitérõvel..:)

Égés-tetõrõl lefelé ideális terepet kínál a hó, ilyen könnyen még sose értem le. Rakodótól szintén jól lehetett haladni, bár néha magasugrás, távolugrás is volt a fák miatt. A Lósóskás (Fekete) –rét pontõre kényelmesen feküdt hintaágyában a Fekete-patak mellett.Bár gyanítom, a Fekete-tengernél jobban érezte volna magát:)

Innentõl csúszkálás következett a változatosság kedvéért. Kõkorsó környéke azonban ismét havas volt. A szerpentinen M.Laci szinte állva hagyott úgy, hogy 10 óra után indult.. =) Lábnyomból-lábnyomba lépve csak elkopik a K3. A P3-höz érve már csak kis séta van hátra. Jóval kijártabb a csúcs környéke, így könnyedén feljutunk a toronyhoz, ahol lobog a tábortûz. Ennek még meleg szempontjából van jelentõsége, hiszen világosban indulhatunk lefelé is. Pontos célidõt elfelejtem megnézni, de sacc/kb. 8 óra plusz/mínusz pár perc alatt értem be.


Ezúttal is köszönöm a szervezést, nagyon jól éreztem magam! Szeretem ezt az unalmas átkötõ szakaszok nélküli túrát:) Remélem jövõre is lesz és maradhatok 100%-os teljesítõ:)