Piros 85
Tavaly külföldi tartózkodásom miatt ki kellett hagynom, viszont már akkor biztos voltam benne hogy idén újra itt leszek. Tavaly elõtt sikerült egy szép idõt összetalicskáznom, célom az volt hogy azt tartsam,illetve lehetõségeim szerint javítsam.
A rajtban kapott poharat nem tudtam érvényesíteni sajnos,füle híján felkötni nem sikerült,az övtáskába pedig nem fért már be. Néhény csoki,1 banán,10 deka gumicikor, és fél liter izo voltak az utitársaim. Nagyon belekezdhettem,mert a Róka-hegy tetején már félre kellett húzódnom, szédelegtem ugyanis, bele a bokrosba. Szerencsére hamar elmúlt,nem volt komoly a gond. Kevélyre felfelé húzattam magam egy futóval,és 50 perccel a rajt után már pecsételtem is. Zuhanórepülésbe kezdtem,több régen látott ismerõst elõztem ki,rövidesen pedig Csobánkáról kocogtam kifelé az aszfalton. Csikóváralján gyorsan frissítettem,majd irány a Lom-hegyi nyereg. Felfelé a dózeren benéztem a kanyar átvágást, hosszítottam kicsit. Salabasina-kútból néhány korty víz,aztán már fenn is vagyok a nyeregben,2:02-vel. Lefelé frissítek kicsit,egy banán, csoki, izó a táskából. Tempót visszább veszem kissé,nem szerettem volna nyitás elõttérni sem a Szentfa kápolnához,sem Dömösre. Ráérõsen kocorásztam tehát a gyönyörû patakvölgyben lefelé,elébb napsütésben,majd ködben.
Dömösre 3:20-al érek le, kicsi sajt, vajas kenyér, nutellás keksz, és Vinattinak hála a tea. Remek kombináció,10 perc szöszmötölés után neki az emelkedõnek. Dobogókõre tempós gyaloglást ütemeztem magamnak,amolyan energiatakarékos módon. Körtvélyesnél érnek utol az elsõ futók,és hagynak el,de ez kábé ilyen gyorsan is történt.
Jász-hegyi elágazó elõtt kezdett igazán szép lenni a Dunakanyar,illetve a folyó felett tespedõ köd. Verõfényes napsütésben érek fel a pontra. Idõm 4:45, ami 25 perc fór a korábbi legjobbhoz képest. Nyilvánvalóan elrohantam, csak az a kérdés,mennyire elég ami bennmaradt még.Kicsi izóval öblítem le a banánt,és a kellemes lejtõn szaladva érek Fagyoskatonához,majd a meredekebbjén zuhanok be Szentkeresztre.Rudi és Anna hátába kerülök,de hamar ki is állok,almás zserbóért a cukrászdába. A szántói feltételes pontnál érem õket utol megint,s kocogok is tova, próbálom minél hamarabb kibekkelni a következõ nemszeretem részt a Csévi-nyeregig. Iluska-forrás után ér utol Rásboj,vele tartok a pontig,s kicsit továbbis. Idõm biztató, ebbõl bármi lehet még.Bármi lett.
Fehér hegy alá érve kezdenek nem tetszeni az emelkedõk,szóval tessék-lássék kocogok csak. A hegy meg is fog rendesen,de után darálom Kopárra lefelé. Nagyon kellemes az a szakasz,kanyargós, hullámvasutazó ösvény, kellemes fenyvesben,majd tarka erdõben.
Fél tányért levest engedélyezek magamnak a ponton, majd 10 perc állás után, kicsivel belül a 7 órán továbbindulok.Itt kezdek elõször sakkozni az idõmmel,meglehet még a 12 óra is,de ahhoz innen hetessel kell talicskázni.
Kakukk-hegy oldalában majdnem visszafordult a leves- tudtam án hogy nem kell több mint fél tányér-. Szentivánra egy 50B-s futó sráccal érek be,de õ el is megy az aszfalton,nekem ahhoz épp nincs kedvem. Hosszú az a falu, ezt mindig érzem onnan a dombról nézve.Telefonálok,benézem a pirost,és elmegyek a keresztig,aztán vissza a sportpálya büfés oldalára.(figyelemelterelés?)
Hosszú-árok felé eseménytelen a homokdagasztás,egy-két futó hagy csak el. Én határozatlanul kocogok,miközben a Szénás egyre határozottabban növekszik a látómezõm jobb oldalában. Nem érzem hogy fáradnék,nem jön a nagyhalál.A ponton sózom a cukrosat,vizet iszom rá,csokit tolok be,és neki az emelkedõnek. Tempós gyaloglás, nagyon szigorúan semmi futás,de még ígyis kifacsar a Hosszú-árok,mire felérek az Emlékfalhoz. Yoyo itt van,jólesik egykét jó szó, meg a Ca+Mg utánpótlás is. Gyorsan át a csúcson,és egy ugrás Nagykovácsi.A lefele épp nem tetszik a combomnak,fõleg nem aszfalton,de innen már mindegy. A plébánián teát töltök,és gyalog tolom fel a Vöröspocsolyás-hátra,még akkor is,ha itt már minden perc késlekedés a sötétségnek dolgozik.Telefonok jönnek mennek,Eszterem jön elém a célba,én meg futok Juliannamajorhoz. Feltételes pont,feltétlen lámpagyújtás.
Innen már nem kell megállni,nem szabad megállni. Fekete-fejet gyorsan pipálom,robogok le az aszfaltra,zaj,autók,de furcsa minden. Kereken 10 órával érek a Körútra,a ködben Csabáék pecsételnek. Futás tovább, le a lejtõn. Szépjuhászné elõtt még belapátolok a kazánba 10deka gumicukrot,nettó 3perc alatt. Az útnál fakultatívcsokis pont,meg bkvbusz,meg indokolatlan ”fújpestmármegint” gondolatok, pedig nem is,hisz ez Buda.
Jánoshegyre repülök felfelé. A sûrû ködben nehéz bármit is látni az útból, de nem tud becsapni, ismerem minden méterét annak a szakasznak.A ponton aszalt ananásszal és hasonlóan dehidratált sorsa jutott mangóval frissítek,és szerelvényt igazítok. 10:30 az idõm,másfél órám van a 12 órából,meg 10 kilim a Pirosból. Motörhead Overkillje be a fülbe,és csak úgy hasítok a lépcsõkön ( két korty víz a kútnál) majd a lejtõn lefelé. Bõ 20 perc, és Makkoson vagyok.Itt vizet töltök,de ma már nem tudnám megmondani itt már mire készültem újabb fél liter vízzel.
Felfelé indul a dombon az út,ami lefelé visz Budaörsre. A szikla,a csillebérci aszfalt,aztán vége már az emelkedõknek,enyhén,aztán határozottabban lejteni kezd az út. Futok, s már fáj ez a lejtõ, aztán az is eszembe jut,hogy holnap mennyire fog ez nekem fájni. No, erre szúrni kezd mindkét térdem,félreállok, térdkörzés, guggolás, de ahogy jött,úgy ment. Hamarosan már aszfalton ereszkedem tovább,át a hídon,aztán a jelzõlámpára fókuszálok,ami messze van,de csak elérem,kanyarban fotós,villan a vaku,lehet már rajta sem vagyok. Helyi fiatalok furcsán néznek rám,de ez már pont nem érdekel,csak balra a cél. Tapsot kapok,ami megható,Eszter itt vár már rám,ami engem sokkal jobban érdekel,még az adminisztrációt sem erõltetem. Stopper azért állj, 11:49, hatalmas egyéni csúcs.
Pillanatok alatt merevednek le a lábaim, sután téblábolok csak a többiek között,virslizek,teázom, Danival váltok pár szót,aztán elhagyjuk a célt.
Köszönet a rendezõknek a munkájukért,bíztató szavaikért,és a Pilisnek,illetve a Budai-hegységnek a helyszín biztosításáért. Gratulálok mindenkinek!
ui.: (a másnapot pedig a kétlábon járás újraevolúcionálásával töltöttem:D)
vaddino |
