Piros 65
Juditot negyed hatkor felvettük,és hamar csillaghegyre értünk .Vettem egy egy tábla Piros mogyorós csokit ,hogy tudjuk milyen túrán vagyunk:) Rengetegen voltak a rajtnál Zolóval is találkoztunk,meg Lupussal , asszem a 85 re mentek ,valamint egy csomó futóbolondal .
6:45 kor rajtoltunk fel egy meredek utcán, Juditkám itt kötötte ki ...majd be a cipõjét elõsször ;) Annyira beszélgettünk,hogy nem kanyarodtunk jobbra ,hanem egyenesen tovább mentünk az erdõ felé ,magunkal rántva még két túrázót .
Na gondolhatjátok ,kitört a vihogás annyira nevettünk,hogy potyogtak a könnyeink , az eszünkbe sem jutott,hogy esetleg nemkéne rögtön zsebre vágni az itinert . Edith is épp ekkor hivott ,hogy nemsokára õk is indulnak .jó utat kivánt ,és örült,hogy jó kedvünk van .
A Nagy-kevélyre is futva gyalogolva felértünk szinte röpüt az idõ beszélgetés közben .
Nem volt valami napos idõ , de azért szép volt a kilátás . Cipõkötés ekkor már kb tizedszer ,majd pár méter után megint, mert akkor már kõ is volt benne :)Egyébként ez kötözgetés kb Dõmösig kitartott ,mire belett állitva :)
Nagyon szép helyeken folytattuk utunkat tovább ,ettünk ittunk ,élveztük a gyönyörû erdõt . A Tölgyikreknél (17km),rengeteg túrázó volt ,itt megismertük getét , Tzh-t,és Rusht .Ezután jött a Sikárosi -rét ,a Király -völgy ,és a Szõke -forrás völgy ,majd kiértünk az erdõbõl Dömösre (27km)ahol libazsiros kenyeret hagymával,csalamádéval,vagy parizeles kenyeret lehetett enni ,meg 3 féle innivaló is volt . Szóval belaktunk, hogy legyen erõnk Dobogókõre felmenni .
Judit itt már sajnálta ,hogy neki nemsokára véget ér a túra ,de ha nemfárad nagyon el,akkor tovább jön velem 50 -ig . Hát sajnos elfáradt ,megrostált minket a hegy majdnem 10 km mentünk felfele .
El is csendesedtünk szépen , na ná mivel Judit zenét hallgatott ,aztán bedugta az én fülembe is ,hogy nekem is jó legyen igy ketten hallgattuk a titanikot ,folyt a fülünkbõl a romantika :)nevettünk,hogy milyen csöpögõs,de illett az erdõhöz .Mire felértünk Dobogókõre (35km)mindketten kicsit elfáradtunk.
Judit itt megkapta az oklevelét a kitûzõt ,és elbúcsúztunk egymástól .
Bár nem mutattam ,de nagyon rossz volt nélküle tovább menni ,alig volt túrázó elõttem.. aki volt az is gyalogolt ,még 30 km hátra volt ,és tudtam,hogy rámsötétedik ,ezért iparkodni kezdtem,hogy minél kevesebb idõt legyek sötétben . egy futó fút láttam és próbáltam utól érni ,bár nekem a kövek közt nem ment olyan jól a futás ,azért Plisszentkeresztnél (40) utól értem,és le is hagytam ,mivel õ gyalogolni kezdett . Asszem itt már szitált a hó is ,nagyon szürke volt az ég . Pár méter után beértem RushBoy-t végre volt egy fiú társaság . Együtt futottunk ,gyalogoltunk a csévi nyeregig (45)
Nagyon hirtelen cudar idõ kezdett lenni ,hirtelen lett szürkület ,ezért Rush elindult elõre a kopár csárdához ,ami innen még több mint 7 kilóméterre volt ,sietett mert oda küldte a fejlámpáját .
Egyedül folytattam utamat ,még mindig tudtam futni ,bár talán inkább kocogás volt .
Iluska forrás ,Fehér-hegy ,Vörös-hegy következtek .A vöröshegyen nagyon szép szerpentines fenyõerdõben folytattam utam itt hivott Judit érdeklõdött mi újság ,mondtam elkezdett esni a hó ,és nagyon hideg van . De nemsokára a Kopár csárdához érek, (53,5)és lesz meleg gulyás.
Megmondom õszintén,én azt hittem benn a csárdában lesz a gulyás ,nem pedig az erdõ szélén ami egyébként egy szép napos idõben nem is lett volna gond ,de mivel itt már erõsen havazott, hordta fújta, a jéghideg padon a langyos gulyás nemesett jól,pedig izre finom volt ,a húst ,és a krumplit kiettem belõlle ,és hamar tovább álltam . Alig mentem párszáz métert az erdõben ,mikor balra egy majdnem "függõleges " emelkedõn kellett felmenni a kakukk -hegyre .(54,5km) Szerencsére csak 200 métert kellett megtenni ,itt a pontõrök már sátorban feküdtek ,kinn megkezdõdött a havazás .
Pilisszentivánon kiértem az erdõbõl,és több utcát kellett keresztezni ,mig a következõ erdõs részhez érek. Elég jól követtem a jelet ,de egyszer csak eltünt . Na ekkor elõvettem az itinert ,amit idáig még alig kellett . Szerencsére hamar észre vettem, igy csak egy utcát kellett vissza futnom . Amint beértem az erdõbe sötét is lett ( 56km) leültem a hóba ,és levettem a zoknimat ,tiszta viz volt ,és tele volt szeméttel ,egy vérhólyagot is össze szedtem,ezért ráhúztam egy szoritó zoknifélét ami fogta a bokámat és a talpamat .
Kényelmes volt, igy indultam tovább mostmár bekapcsolt lámpával egyedül . Persze idáig is egyedül voltam ,csak a sötétben ez félelmetesebbnek tünt .
Ahogy telt az idõ egyre jobban esett ,alig láttam a jeleket a fákon,mert az apró hó vágta a szememet . Igazi túlélõ túrának néztem elibe .Közben Gábor hivogatott ,mi újság anyukám ,mennyi van még stb .Mondtam neki hivjon sûrûn ,mert félek .Én nemhivtam ,mert mire kesztyû le ,telefont kiold addigra szétfagy a kezem .igy is pillanatok alatt lehültem ,ha néha megálltam jelet keresni ,vagy kotorászni ennivaló után .
Futottam amennyire erõm engedte , sokszor felakadtam bokrokra ,vagy a lábam akadt be ágakba ilyenkor feltettem magamban a kérdést ,hogy mi a francot keresek én itt ?
Miután jól megválaszoltam magamnak, mentem is tovább .
Egyszer csak egy vadrácshoz értem rajta az ismert Tájvédelmi körzet a Nagyszénások .Bár itt még nemjártam,de már kicsit otthon éreztem magam .
Ez jó érzéssel töltött el ,de az nem mikor megláttam a pontõrt .Gyerekek képzeljétek el, mikor egy fekete ruhás megtermett férfi áll terpeszben, zsebre tett kézzel egy fa tövében .Semmi világitás nélkül sötétben hóviharban. Én is véletlenül világitottam rá ,mert épp kanyarodott az út ,hát mondtam is neki mindent ,de azért sajnáltam,hogy igy kell még állnia pár órát ,és azokat is sajnáltam akik majd ezután ijednek meg tõle ;)
Tovább indultam a hosszú árokban felfelé (59km) ,el is dicsekedtem a pontõrnek,hogy ez már a fõdem ,és tudom az utat.Jött egy Y elágazás ,én meg mentem balra , Gabi hivott megint beszélgettünk ,én meg csak mentem mentem rossz felé , mondom neki te apa én asszem elvagyok tévedve ,még nemteszem le a telefont egészen addig amig vissza nem érek az elágazásig ,és megtalálom a pirosat ,aztán elköszönünk .Mondom neki hivjon még késõbb . Olyan gondolataim vannak,hogy milenne ha most egy fa rám dõlne ,vajon agyonnyomna? ;)
A Hosszú-árokban 3km kellett felmenni ,de komolyan mondom azt hittem sosem érek fel a Nagy-szénásra .Kin keserves volt, csúszott a hó a lábam alatt ,a combjaim is kezdtek merevedni , Végre nemkellett meresztenem a szemem ,és lehajthattam a fejemet , elég volt a "csillagokháborújából" a szememnek . Apa megint hivott ,csodálkozott ,hogy még mindig a hosszú árokban vagyok. Háát ezek a hosszú árkok már csak ilyenek :)
Az utolsó métereken megpróbáltam valami futómozgást produkálni,hátha hamarabb felérek ,lábújhegyen tudtam valamicskét kocogni,de egyszer csak felértem ,és balra bekanyarodva egy ösvényre elértem a 9.ellenõrzõ pontot a nagyszénási emlékfalat .(62km) Két pontõr tüzet rakott ,gondolom nem szalonna sütéshez .Gyors pecsét apát felhivom , mondom neki durván fél óra múlva otthon lehetek .
Ezután az emelkedõ után még mindig felfelé mentem majdnem a csúcsig ,mivel itt nincsenek fák ,csak a sok sok domb ,és a szép kilátás ,most a kilátás elmaradt , helyette kegyetlen szél, és hóvihar fogadott , mintha a felhõben lettem volna ,volt ahol már elis merült a cipõm úgy össze hordta a havat ,de nemérdekelt . Sajnos lefelé alig tudtam futni ,meredek is meg nagyon csúszott , ekkor hivott Edit ,örült hogy már mindjárt vége ,mondta hogy õk is kaptak a hóból .
Mikor kiértem az erdõbõl futásnak eredtem ,és csak futottam futottam lefelé Nagykovácsiba ,tiszta hó volt minden , szép volt nagyon ,reggel mikor elindultunk még kelt fel a nap ,és szép idõnek tünt ,most meg tél lett a gyerekek már hogolyóztak . Kiérek a fõ útra ,és elszaladok a házunk elõtt ,majd pár házzal odébb a parókián nyitok ajtót a célban .Beértem 11:30 al
Megkapom az oklevelet kitûzõt ,majd szépen haza futok ,felszaladok a lépcsõn (direkt kipróbáltam ) majd ahogy belépek rögtön a kezembe nyomnak a fiúk, egy tányér forró kocka levest sok tésztával. Gyorsan felhivom Juditot ,sikit örömébe ,utánna forró fürdõ ,majd bevonulok a vackomba ,és elõveszem az itinert ,és olvasni kezdem :) Hihetetlennek tünik,de foggalmam sincs mit olvasok ,még jó ,hogy alig vettem elõ az úton , olyan részletes,hogy szinte nemis értem .A túra szerintem elég jól követhetõ ,olyan ,hogy elkavarás mindig is lesz ,ez benne van, mi is durván egy kilit rádobtunk ,de ez semmi ilyen távon . Eccerû ! követni kell a piros sávot oszt kész:)
Háát ez volt az én elsõ ,65km-es túrám ,jövõre újra nekivágok,de nemegyedül! |
