Túrabeszámolók


Holló-kőtől Vörös-kőig

olsenTúra éve: 20132013.05.21 08:50:58

Holló-kõtõl..a börzsönyi oldal 


a hajnali vonat a Keletibõl,anyuka két álmos csemetével,kisVirággal,aki átszáll a Mátrából,és sok ismerõs arc,szobi csatlakozó busz,a kevéshajú,sok keresztnevû ember,neki átadjuk az befutó érmet,el sem kell indulnia,de szakállas földim elmaradhatatlan oldalbordájával is itt szunyókál,nem kell átszállni,röpít a busz Perõcsényig,kocsma,sör és unicum,Moiwa érkezik,hûséges Panzájával,néhány kép,és vágódunk ki az ajtón,legalább néhány száz méterig lássuk az arcokat,akik lelkifurdalás nélkül – vagy azzal – de nagyon meg szoktak elõzni,persze nekünk fotózás is van menetbõl,sminkeléssel és tájfésüléssel és persze a szokásos tévelygéssel,itiner által nem érintett pontok felkeresésével,ha már úgyis ott vagyunk,ennyi kitérés kötelezõ,ugyanis tavasz van,nagyon..pollen és akác kevereg a légben,be is nézzük a szalagot a Jancsi felé,Dakotával korrigálunk,tökön-paszulyon át,rövidnadrágban vagyok,miért is ne..majd megmagyarázom a szederindával a karmolásokat,lihegünk fönnt és ámulunk,tényleg szép föntrõl is a világ,nemcsak a romkocsmákból –„..Orom utca 8..”-tovább a Holló-kõ felé,keményen izzadok,többedmagammal,de jók a kilátásaim..Salgó vár,a pont alul,szépleányka és ember vele,aki vigyázza,apuka három fiúval,táplálkoznak és mennek,nekem föl kell mászni,ha már itt vagyok,és utánuk megyek,elõzni sem átallva..Magyarkodunk hétszáztizennégyen,lefelé tova,ez már a Vízimalom a Nagybörzsönyben,etetõpont pénzért de pecsét is van a korábban befizetett összegért,a két bihari több mint száznegyvennel a lábukban liheg,mi megyünk,frisset játszunk..tópart horgászókkal és bor-pogácsa-víz,kedves lányokkal,mélyen van a pont,innen bizony az út fölfelé lesz,kisüt a nap is,ne fázzunk a hegymenetben,a Gömbölyûrõl a kilátás Pazar,szétfotózzuk a tájat és élvezkedünk a napon,délre jár az óra,harangszó sehol,csak mi vagyunk pár tízen,és a Börzsöny..megejtõ az intimitás,kétharmada van a természetnek is,itt és most..nyomás a Koldus kútig,Elemér elõz szokás szerint,késõbb indul és elõbb érkezik,itat és etet a pontõr,de mi csak el,Márianosztra,stempli a pulton,aha..Alsóhegyre föl,a kálvária nekünk is az lesz,mint a másiknak több mint kétezer éve,tévedés..és melegszünk a napon,mindenfelõl támad a tavasz,paráználkodásra csábító virágözön,de elsõ a túra,abból is a teljesítményrész,innen már több a kistúrás embertárs,kicsikkel és idõsekkel,ez a hétfõ el van találva idõjárásilag is,egy pont a meteorológusnak,persze az ország más részein nem így van,de itt a rendezvényszervezõ szétkergette a fellegeket,Kóspallag,egy sör nekem,csak az íze kedvéért,és ténfergés,bicegõs túratársnõ akaszkodik elõttünk egy pasasra,támogatás van,elõzzük õket többször is..nem,nem tévedtünk el..nagyon nem..a betonon Péter is elõz,pomázi társ,már volt közös játékunk,szintén nagytúrás,nem látjuk õt sem ma már-gondolom,tévedek,kiül a turistaház elé kenyeret enni,többet is..odahagyjuk,nekünk sietni kell,azt is lassabban csináljuk,mint mások..temetõ van és Nagymaros,flaszterséta sok,a célban gyönyörû lányok adják a kitûzõt és a kosarat..befut B.S.is,Péter autóval Békásig röpít..minden kerek,elfáradtunk vala szépen..


Köszönet a fitt-futnak,remek szervezés,remek idõben,a lányok szépek és kedvesek,a fiúk is,csak másképp tetszenek..nem bánom,jövünk máskor is..