| Múzsla | Túra éve: 2006 | 2007.01.16 12:30:46 |
|
|
Cserhát 20A
Zetével valóban nagyon-nagyon régen terveztünk már egy közös túrát. Ez a múlt héten vasárnap össze is jött. Plusz örömömre szolgált, hogy jött pavarotti valamint két salgótarjáni bringás srác is.
Mivel Zetéék busza csak nyolcra ért fel, nekem viszont kettõre már otthon kellett lennem, így maradt a 20-as táv. (40-re amúgy sem mentem volna, de 30-ra igen.)
Nevezésnél a CSBT több ismerõs arcával lekezeltem, majd Csipai Gyurival megbeszéltem az autóm, célba történõ átszállítását.
Nagyon jó hangulatban indultunk el és már az elsõ hegyen "löktük" az ötös tempót. Elég gyorsan fel is értünk a Felsõ-forráshoz, melyben vizet nem láttunk. Az ep. kissé feljebb, egy rét szélén mûködött. Tempónknak köszönhetõen, itt már vagy 4-5 embert utol is értünk. Nagyon jó volt látni a következõ úticélunkat, a Tepke kilátót.
Üvöltõ szél volt ekkor, így a széldzsekimet is magamra öltöttem. Egy jókora mezõt megkerülve értünk le a Bableves csárdához (miért is nem itt megy az OKT?), majd a Cserin-lapos felé vettük az irányt. Kissé párás volt az idõ, de szépen le lehetett látni az Alföldre. Aztán bebújtunk a "kapun" és elindultunk a Cserhát (számomra) legszebb részén, a Tepke-gerincen.
Kissé csúsztak a kövek, de elég jól haladtunk továbbra is. A Barát-háton mutattam a többieknek a korábbi Cserhát ttúra útvonalát. (Ezt most részben a Szent Lászlón tt-n lehet kipróbálni.)
Fent a Tepkén Horváth Csabi dolgozott egy leányzó kiséretében. Az iszonyú szél ellenére felmentem a toronyba. Olyan érzés volt, mintha ki akarna borulni a teteje. Rendesen kapaszkodtam a fotózás közben is.
Jöttek a szupi ötszázasok Purga és Macska-hegy. Utóbbi után a szenzációs kilátás. Alig lehetett egymást érteni a zúgó szélben. Aztán a Garábi-nyereg következett. Itt elõjött a nosztalgiám, mert anno 1993-ban jártam erre elõször (bringával).
A lebetonozott útra számítottam, de a jelzõtáblákra nem. Persze a Corvin után már ez sem meglepõ.
Garábon nagy volt a csend. Nem csoda, hisz Nógrád megye lgekisebb önálló faluja a maga 72 lakójával. (A körjegyzõség területébõl csak Kutasót nem érinti a túra.)
Igazolás mellé szörpöt lehetett kérni Csiba Ágostontól, de ezt most kihagytam.
Aszfaltozás következett az igen gyér forgalmú közúton. Itt ketté szakadtunk. A két bringás haverom kissé lemaradva követett bennünket. Mi pedig százhetvenöt féle témát veséztünk ki. Közben az átlagunk felment hatosra.
Felsõtold után ismét jött az OKT. Nagyon jó ötlet volt a Zsunyi-patak hídja utáni OKT elvezetés a sáros szakaszról. Innen jön a másik kedvencem, az a gyönyörû völgytalp, amit a Fekete-hegy koronáz meg. Néha meg-megálltunk, de folyamatos tempózással értünk a Hollókõ elõtti nyeregbe. Eléggé kacifántosan vezet itt a kék jelzés, de már nem elõször járok erre. Itt értünk utol olyanokat, akiket még a kocsiból láttunk a Cserin-laposon.
Már bent jártam a faluban, amikor Csipai Gyuri hívott, hogy áthozza a kocsimat. Megvártam õt a kocsmánál, míg a többiek addig frissítettek. Aztán visszavittem Gyurit. Kissé szomorúan mesélte, hogy kb. csak 120-an indultak a túrán. Mondott egy-két érdekes összahasonlítást is, amiben nagyon-nagyon igaza volt. (Ezt majd elmondja itt is, ha gondolja, mert múlt hét óta õ is olvas.)
Visszaérve Hollókõre, összálltam a bringás haverokkal és felmásztunk a várba. Még elcsíptük Zetééket és csináltattunk egy közös fotót. Aztán a falun keresztül visszagyalogoltunk a célba. Idõnk: 3.33' lett.
Nagyon örültem az extra kitûzõnek, ami a hollókõi templomot ábrázolta. Meg is jegyeztem, hogy nagyon jók a kitûzõik.
Szuperül éreztem magam és kettõkor már valóban a levest kanalaztam. :-)
|
| |
