Túrabeszámolók


HavaZOO

olsenTúra éve: 20132013.12.19 09:18:55

 



szia emberek,a havazó..


És az ország lakossága képernyõ elõtt ül,mint a renegátok a kormánypárt elsõ sorában,az öreg a sorozatokat nézi Dél-Amerikából,a fiatal a facebookra mered,a középkor pedig vonul,neki a hegynek..persze,van,aki nõfüggõ,és nincs jelen,mert még nem jutott le az érettség ezen szintjére,és bután nézi a kusza fogsorú szõke vagy barna tündért,akit nem vert meg a sors sok ésszel,ezért szóvivõi  posztokra kiváló,minden testületnél és szervnél,persze meglátásom szerint a papagáj vagy a szajkó sem lenne rossz,bár valószínûleg összevissza röpködne,mint a keleti államtitkár..vagy az én gondolataim olykor-olykor,de most vasárnap van és Szépjuhászné,mint mostanság gyakorta..mert elfogyott a pénz és az ész is,kicsi volt a zsák,amit osztáskor vittem magammal,így marad a városközeli élmény,sokan vannak még hasonlóak,vagy kényelmesek,úgyhogy a sorbaállás szükséges rossz,tolerálom a tömeget,és egy nagyobb címletû bankjegyet cserélek itinerre,vérprofi teljesítménytúrázók kezelnek le és tolnak arrébb,hja,vagyunk itt kiscsoportosak többen is,de a pénzünkért kimehetünk és el.


Elõször jobbra és utána balra,volt már ilyen az ország életében is,most a csárdás másik figuráját járjuk,a kormányzó párt vezényel,az ellenzék meg brummog hozzá.A fákon a levél megfogyatkozott,a jel a nyeregig visz,a Hárs alá,itt már el is fáradunk,mint valamikor a monotonon a tizensokadiknál,de lecseréljük a csíkot az itiner útmutatása szerint keresztre,a szín ugyanaz,és épített környezetbe visz,ismerõs helyek,úgyhogy zöld sávra váltunk,ami elvezet a az Apáthy mellett,a kilátás ködös,Vaskapunál is,és ellenõriz egy autós ember,belepecsétel egy kuttyot a papírba,ez a zoo eleje a mai napon,holnap etetés lesz a dunaparti házban-házból.Látó hegy,Árpád pihenõ vagy kilátó,és köd,pára,népek sétálnak el mellettünk,egy-egy futó színesít,négylábú próbálkozik szaglással,persze,alacsony a látómezeje és csak intelligenciája különbözteti meg a kétlábútól.Innen a kék sáv,országos a jel,Írottkõtõl Hollóházáig,sõt a NagyMilic azon is túl..mihez képest is?lehet innennek is fogalmazni,de most ebbõl csak kihasítunk a Hármashatárig,zöld kereszt vissza,botos emberek melegítenek és egyre több a futó.Keveslem a nõt,de végül is közönséges ködös és téli szürkeség,nem áll jól nekik.Sáv a jel és promenád,Virágos nyereg,a legmesszibb pont,bagoly kerül a papírra,a büfé zárva,úgyhogy visszafordulás a sárgán-sárgára.Még fölmászunk az Újlakira,nem bánjuk meg,mert szép zúzmara van a gallyakon,és lekecmergünk a Határ nyeregbe,itt kódot rögzítünk írásban,és kék a jel újra,de szalag is lobog,a gépemberrel és egy angyallal tolom a távot,néha kocogunk,de többnyire valaki szóval tart,hogy ne aludjunk be,a téli köd nem oszlik.Hûvösvölgynél a lángosos ember dolgozik serényen,nem állunk sort,át a Nagyréten,újabb kód íródik föl,és persze ,hogy piros kereszt a jel.Ezen a piros jelig botorkálunk és fölfelézünk,három csoportot alakítunk,egy-egy fõvel,továbbra is középen haladok,ami köztudottan balosnak felel meg itt a medencében.Társaim szélsõ értékeket vesznek föl,ami csak a távolságra vonatkozik,és persze hozzám képest.Addig érkezik varázsló barátom,aki órákkal utánam indult és szétfújja a hajunkat..kedvünkért lassít és újabb körteljesítõt nevez meg a Börzsönybõl,szintén az ászok utódja,egy jövendõ ikon,persze a monotónia és a stressztûrés ennek a sportnak is része,és hát a majom és a hangya,Karinthy Frigyes után plagizálva,nem elhanyagolható veszélyeket hordoz..és a nõ,az örök Éva,az almával és a kozmetikumjaival,a pasifogó trükökkel,amiket már a bölcsõdés korban igyexik beleplántálni az anya,ez azért kiszámíthatatlanná teszi a jövõt,csak a bölcs miniszterelnökünk képes a madárbélbe látni..akár az augurok..na mindegy,forralt bor és a huszonkettes.. agyad két része,a szomatikus és a vegetációért felelõs,az elsõt próbálod fejleszteni a másik rovására,egyensúlyt kellene inkább találni,oktató-oktatási asszonyunk bölcs útmutatása szerint,a hitben és az erkölcsben leginkább,legalábbis a zsellérlétben..egyébként is a magyar ember szívének legféltettebb kincse,drágaköve a sárga irigység,tömegméretekben ez jön át nekem legalábbis..és hogy jelen van a teljesítménytúrázók között is,természetes..szintén Karinthy,a Vita címû szösszenetet ajánlanám sokaknak..


Megint megintenek majd azok,akik a teljesítménytúrákból csak a sportértékre szûkülnek be tudatilag,mert csak az itt,csak a most – Pokolgépesen – és szerintük csak az én,mert gyõzni kell,és szorgos népünknek gyõzni kell,mert sorozatos a kudarc,pedig építik a menedékházakat a turistának(is),persze kell egy közgépes út,ahol feljárunk a hammerral majd..ehhez a fák útban lesznek,ki kell õket szelni gyorsan,meg is cselexi a közmunkás had,és lapáttal takarítja az erdõt,érdekesek ezek a szösszenetek,amiket megfigyelek útközben,sajnos,senki nem gyõz meg arról,hogy ez így a jó,kell,és szükséges.


 


Remek kis túra volt,a célban ellátással és kitûzõvel,kezdõknek is bátran ajánlanám..ajánlom is..