Túrabeszámolók


Julianus

krajoramaTúra éve: 20142014.03.23 06:39:25

Julianus 50


 


Szombaton reggel felvidéken keresztül kiautóztam Szobra. Onnét egy kis vonat és nem sokkal hét után már nevezhettem is. Kicsit furcsán ment a nevezés, de nem voltunk túl sokan, úgyhogy 10 perc alatt sikerült túllenni rajta. Szép idõ volt, nem volt sár, kényelmes tempóban megmásztam a Hegyes tetõt. Sokkal jobban kifulladtam mint annak elõtte, úgy látszik én se leszek fiatalabb - meg könnyebb :) Nagybörzsönyig tetszett a túra, váltakoztak a lankás és meredekebb részek, és általában a táj.


Nagybörzsönyben aztán újabb furaság, nem csak a számunkat húzzák ki egy papírról, hanem mindenkinek felirja a nevét egy néni. Közben leszúrja azokat, akik szerinte nem tudnak írni, mert nincs az itineren a nevük (nem mi írtuk rá). Mondanom se kell, hogy ez igénybe vesz egy kis idõt. A ponton nincs ital, de pár méterrel korábban van egy köztéri kút, ami helyi sûrûsödési pont lesz nagyon hamar. Egység sugarú környezetében rengeteg túrázó.


Jó erõben éreztem magam, meg hajtott, hogy meglegyen a 20 és 30 táv után az 50-es is, úgyhogy haladok tovább. Bár nem tudom merre, a pont nem az egyik templomnál van, szalagozás semmi. Kis bolyongás után megtaláljuk a kéket, a keresés erejéig összeverõdött emberek újra széthúznak. Innét egyre keservesebb a dolog, két kilométer után rátérünk egy aszfaltútra, ezen haladok pár emberrel együtt 4km-t. Érzem ahogy a lábamon fejlõdnek a vízhólyagok. Aszfalt után egy sokkal meredekebb, de szerencsére rövid szakasz és felérünk a Koppány hágóra. Csak egy cetli fogad, hogy ellenõzõ pont nincs - kicsit gyanús hogy azért nem, mert ide nem lehetett autóval kijönni. A szintmetszetet nézve küldök egy SMS-t a feleségemnek, hogy a nehezén túl vagyok, most már csak séta.


De ezután jön az igazi fekete leves, sok helyen új jelzés van, a térkép és a valóság hirtelen eltávolodik egymástól. Vészesen fogy a vizem is, de muszáj inni, mert meleg van, a sok emelkedõ, meg a beton keménységû földutak kikezdik az izületeket (mint mondtam, nem leszek fiatalabb). Amikor már azt hinném, hogy mindjárt a Misa rétnél vagyok, kiderül, hogy még 3km. Mi a franc? De lassan elérem a pontot, reménykedve, hogy lesz majd vizük. Van is, egy ásványvíz jár szájról szájra - majd még egy herpesz vizsgálatot beiktatok jövõ héten :( Kicsit panaszkodok, meg pihenek, nagyon elfáradtam.


Az utolsó öt kilcsire van bõven idõm, úgyhogy követem a szép új kék jelzést. Teszem hozzá nem mindenki, mert amikor bekanyarodik a dombok közé, át a kisvasút sinein, többen inkább a vasút mellett mennek tovább. Õszintén szólva én is elgondolkodtam, hogy merre menjek, túl sokat szivatott az új kék már. Szerencsére újabb meglepetés nincs, viszont, rohadt fárasztó, jellegtelen, lélekölõ a maradék út.


Mindegy, lassan beérek a célba, megvan az 50-es plecsni is. Bár ugyanolyan mint a régi 30-as, csak 50-es a szám rajta. Már csak ezért is, én nem javaslom az 50-es távot senkinek, a 30-ig szerintem élvezetesebb. A szervezés is lehetne jobb, de 30-ig az is elmegy. Esetleg lehetne egy 40-es táv, ami visszafordul a Koppány  hágótól és akkor nincs benne a sok beton.


bye, krajo


ui: jövõre a Lepke 40-re megyek inkább, az jobban esett :)