Túrabeszámolók


Soproni IVV túra

nafeTúra éve: 20142014.06.18 21:42:15

 


Sopron IVV túra 17-es táv


GPS-el mért távolság: 19,3 km; barometrikus magasságmérõvel mért összesített szintemelkedés: 485 m.


Ismét elég korán értem a rajt helyére. A nevezés sem tartott sokáig, s már úton is lehettem. Még az elõzõ naphoz képest is csípõs a reggel. A rajt után rögvest átküld a fõút túloldalára az itiner, majd a következõ sarkon térhettünk vissza. Szokás szerint, a városban igen gyérek a jelzések. Az elsõ ellenõrzõ pont hamar meg lett, bár elég jól elbújtak, viszont szóltak, hogy õk az EP. Pecsételés után, ha nem szólnak, az itiner és a térkép szerint elmentem volna egyenesen. Így jobbra tértem egy jelzetlen útra, s azon szuszogtam ki magam a bemelegítõ emelkedõ után. Kb. 200 m-t követõen, a GPS mutatta, hogy jó irányba haladok, de az nem stimmel az itinerrel. Késõbb rájöttem, hogy nem azt a részét kellett volna használnom. Elég rosszul voltak a három táv elválasztva az itineren, s mindig keresni kellett, éppen melyik rész vonatkozik a 17-es távra. Ehelyett inkább csak a GPS track-et hasonlítottam össze a térképpel.


Végre kiértem a városból, azonban sajnos a turistajelzések ezután sem lettek sokkal jobbak. Például Y elágazás közepén van a jelzés, s további nem látható. Akármelyik irányt jelölheti. Elsõ alkalommal el is mentem a rossz ágon. Szerencsére ugyanoda vitt, mint a jelzés. Lehet, hogy 20 m-el kevesebbet mentem. Az emelkedõ ellenére is kellemes a terep. A Károly-magaslat parkolójában kapom a következõ pecsétet, s gyerünk tovább. A Bögre-forrásig semmi gond, azt leszámítva, hogy magát a forrást nehezen találtam meg. Eléggé eldugott helyen található. Utána megint nagyon kellett figyelni, merre tovább. Utolér egy túrázó, s menten a rossz irányba akar indulni. Mivel az itiner hozzávetõleges távolságokat sem tartalmazott, így nagyon észnél kellett lenni. A menj egyenesen az XY jelzésen, jelenthetett 50 m-t is és 3 km-t is. Itt éppen igen rövid szakaszokat jelentett. Az egykori mûszaki zár vonalán találtam néhány szem áfonyát. Alaposan belassultam. Három társaság el is ment mellettem. Sajnos ez már csak az utóérés. Normál esetben ilyenkor van a fõérés idõszaka. Nem is találtam sokat.


A 3. EP-n fölírom a számot, s már megyek is tovább. Eseménytelen, de kellemes úton értem vissza a 2. EP-hez. Újabb pecsételést követõen irányba vettem a Károly magaslatot, ahol a büfében vettem egy jégkrémet. Lefelé menet a sípályától szép a kilátás. Készítek is néhány fotót. Leérve az aljába kezdõdik a városi szakasz. A Sörház-dombi-kilátóba fölmentem a pecsételés után. Remek a kilátás. El is dõlt, a Taródi-várat meg kell néznem közelebbrõl. Továbbindultam, s egy fiatal túratárssal együtt tettük meg a hátralévõ szakaszt, kisegítve egymást, ha valamelyikünk rossz felé akart menni. Erre a szakaszra a 10-es és a 17-es távra tettem volna még egy EP-t, mivel ugyanarra a pontra érnek ki mint a 6-os táv, csak bõ háromszor akkora távon. Beértem a célba. Leigazoltam, megkaptam a pecsétet az Észak-Dunántúl Kupához is, és amilyen rosszul álltam másfél hónapja, most olyan jól állok. Ezzel 7 túrám van, s megvan mind az öt megye. Már csak egy túra hiányzik, és idén is megvan a teljesítés. Átvettem az emléklapot és a kitûzõt, s Pest felé vettem az irányt.


Az idõjárás kedvezett a túrának. Szép tiszta, bár kissé csípõs idõ volt végig. A túra elég látványos, és nem is nehéz. A tájékozódás viszont kissé nehézkes. Néhol kereszteztük a vasfüggöny sífutó útvonalat. Elég csalános.


A túra ár/szolgáltatás aránya jó. 450 Ft-ért színes térképes igazoló lapot (saját térkép nem árt), itinert, kitûzõt és emléklapot kaptunk.