Túrabeszámolók


Barangolás a Tihanyi-félszigeten

dnvzoliTúra éve: 20152015.10.20 14:15:55

 Tihanyi Barangolás


2015.10.18.


 Elõnevezem a gyerekeket a túrára,a héten aztán naponta változik a hozzáállás,hol jönnének,hol nem,még várok a lemondó mail küldésével,bízom benne,hogy mégis a túra mellett döntenek.Szombatunkat javarészt a Csárda-tetõn(Bakony) töltjük pontõrként,el is fáradnak rendesen,egyáltalán nem csodálkozom,hogy vasárnap hajnali 5-kor nem akaródzik felkelni egyikük sem!:)Végül aztán Tomi összeszedi magát,van kedve jönni,Petin látom,hogy ez nem az õ napja,lekapcsolom neki a lámpát,mire egy perc múlva utolsó esélyként ránézek már újra alszik.


 Tomival autózunk le tehát a Balaton partjára.Veszprém kicsit megijeszt,elég emberes köddel fogad,idáig tiszta idõben jöttünk,néztem is,milyen országos ködöket emleget a rádió idõjósa félóránként.Elkezdem menteni a menthetõt,mondom Tominak,hogy a ködös túra is szép,a Balatont valószínû ma nem látjuk a hegytetõkrõl,talán majd ha leérünk a tihanyi kikötõbe…


 Aztán Csopakra érve visszaáll a rend,köd sehol!Hurrá!Azért ez így mindjárt más.


 Füreden a benzinkúton megejtünk egy kétbetûs kitérõt,Imre valami parkolóból indítja ma a túrát,ott nem biztos,hogy lesz erre lehetõség.Ezután átautózunk Tihanyba.Jól számoltam ki a menetidõt,8 óra elõtt pár perccel parkolunk le a Levendula Ház parkolójában,közvetlen a Belsõ-tó partján.


 Még csak pár autó érkezett,jön néhány ismerõs túratárs,fehérváriak neveznek éppen,az indító autó tetején pálinkás üveg kínálja tartalmát,láthatóan szinte mindenki ismer mindenkit,családias a hangulat.Tomi majd megfagy,biztatom,hogy ha elindulunk hamarosan bemelegszik majd.Szívesen elfogadnám én is az indító italt,de nem merek kockáztatni,ki tudja mikor kell autóba ülnöm.


 Megindulunk.


 Tomi botjait egyelõre én viszem,a keze majd lefagy szegénynek,nincs túl meleg az tény,lehet,hogy még 10 fok sincs.A Belsõ-tó mellett haladunk (eddig úgy látszik kevertem a kettõt…)a sárga kereszten,néha fényképezek,a falu felett még jó párás a levegõ,viszont a Csúcs-hegy felett már napsütés látható,talán lesz egy kis jó idõnk is ma!


 Hamarosan itt is a letérõ,elkezdünk emelkedni a Gejzírmezõhöz.


 Elérjük az elsõ nagyobb gejzírkúpot,fel is mászunk rá,már innen is szép a kilátás,na meg maga a földtani jelenség is látványos.Tovább haladva hamarosan megérkezünk az Aranyház nevû gejzírkúphoz,itt egy kód felírásával igazoljuk az ittjártunkat.Aztán kerekedik egy kisebb kupaktanács,térképet nézegetve tanakodunk vagy tízen,hogy akkor merre tovább?


Két lehetõség van ugyanis:elõre,vagy balra lefelé.Az itiner szerint innen az S+,ZC,Z+,Z a követendõ jelzéssor a Újlaki templomromig.Ki erre-ki arra indul,mi elõször megyünk a sárga kereszten lefelé,aztán tovább sasolva a térképet látom,hogy ez sehogy se lesz jó,mert ez a jelzés sehogy se találkozik így a zöld kereszttel,na meg nekünk a térkép szerint el kellene haladni az Átjáró-barlang mellett is,így meg az tuti kimarad.Van aki úgy dönt,így is jó lesz nekik,majd becsatlakoznak úgyis a túrába délebbre,én viszont ha lehet mindig is ragaszkodtam az útvonalkövetéshez,így visszamászunk a kúpra.Tomi morog is ezért.:)


 Újra az Aranyháznál tehát.


 


Igen,ez a balos a jó irány,elõ is jön a zöld körtúra jel,kicsit az zavart be,hogy az itineren ez a majdnem teljes kört leíró nyíl formájú jelzés ZC néven szerepel,ilyen meg ugye itt a terepen nincs.(Azért rá lehetett ám jönni a megfejtésre:)Mikor elérünk egy táblát,ami az Átjáró-barlangot jelzi elõre végképp megnyugszom.Távot nem növeltünk sokat,idõt viszont pazaroltunk rendesen mindjárt itt az elején.


 Megvan a barlang,Tomi át is járja,tetszik neki,én meg örülök,hisz egy ekkora gyereknek valljuk be nem a monoton menetelés az álma,ha van látvány,ha van történés,akkor éled fel,az lendíti tovább.Barlang után még egy érdekességgel találkozunk,egy jókora gomba alakú kõképzõdménnyel,az infós táblán aztán látjuk,hogy a világban ennek a tipusnak egészen elképesztõ példányai is léteznek.Tovább haladva meglesz a zöld kereszt jelzés is,jó helyen vagyunk!


 Kilátópontot jelez egy tábla jobbra,uccu neki,ezt ki nem hagynánk,nézelõdünk hát egyet északi irányba.Nézelõdés után elkezdünk átvágni egy fennsíkon,követve az ösvényt és a  többieket.Egy baj van csak:eltûnt a jelzés.No,meg néhányan már jönnek szembe!:)Újabb gebac!:)


 Nézzük hát a térképet!Valóban,nem jó az irány,a jelzésnek úgy 50-60 fokkal balra kellene lennie ettõl a most gyalogolt ösvénytõl.Meg is van,az elõttünk bóklászók kiáltják is,hogy van jel,menjünk nyugodtan arra!Mi továbbadjuk az infót a fennsík többi bolyongójának,mindenki rááll a jó útra.A fák közé érve felleljük a zöld sávot is,jobbra térünk rajta,mindenki megnyugszik.Már aki egyáltalán ideges volt eddig.


 Haladunk a Cser-hegy zöld sávján,az erdõben itt is-ott is kõrakások,kõfal maradványok bukkannak elõ jelezvén,hogy valamikor valakik éltek errefelé.Lakott részre érünk,aszfalt kerül a lábunk alá,és bakker,megint jön két túratárs szembõl!:)


 Arrafelé nincs zöld sáv,mondják,pedig jó messze elsétáltak már.Nézem a térképet,a lányok által lejárt út balra lefelé kanyarodok,a mi kijelölt utunk a sárga sáv becsatlakozásáig inkább enyhén jobbra tart,tehát ez biztos nem jó irány.Mit lehet ilyenkor tenni?Hát a legokosabb amit ilyenkor tehet az ember,hogy visszasétál az utolsó jelig,és körülnéz.Igy teszünk mi is.


 Megvan a jel!Sõt,ott bent a fák között egyikünk felfedez egy újabbat!Tehát itt le kell térni.Ha az út melletti jel nyilazott lett volna,ahogy illik,kimarad ez a kevergés.(A célban Imre mondja,õ ugyanígy járt a bejárás alatt..:)).


 Letérünk hát.Lefelé megyünk,a fák között már látni a Balatont.Tomi örül a lefelének,viszont mikor szembõl is jönnek rájövünk,hogy ez egy oda-vissza szakasz,az elõbb elkerült sárga sávos becsatlakozásig bizony vissza kell majd másznunk….


 Kicsi kis rom ez az Újlaki templomrom,lényegében egy fala áll,azon kívül az alaprajz vehetõ ki a megmaradt lábazati kõsorból.Beiktatunk egy pihenõt,eszegetünk kicsit,valaki megkeresi a kódot,közzé teszi,felírjuk.Aztán irány vissza a sárga sávra!


 Elhaladunk egy újabb gejzirit tömb mellett(a gejzírkúpok anyagát hívják gejziritnek),most nézem a térképen,ennek is van neve,ez a Félbevágott kúp.Az ösvény mellett amúgy mindenfelé gejzirit darabkák vannak szerteszét.


 A Hálóeresztõ nevû helyen talpalunk,balunkon a Balaton,néha szólok Tominak,hogy figyeljen a lépéseire,a szakadék mellettünk néhol nem kicsi,és leesni nem lenne túl nehéz mutatvány.Elég lenne egy rossz lépés.Tényleg veszélyes néhol.


 A kilátás viszont szép,igaz az északi part ködbe vész,de a félsziget melletti részek jól láthatóak.A hegyoldal pedig az õsz szebbnél szebb színeiben pompázik.Délre nézelõdvén Tomi még valami „kerítésfélét” is felfedez,tényleg van ott valami a párás messzeségben,ami nem más mint a Kõrös-hegyi völgyhíd.


 Leérünk az Erdei iskolához,innen újra csak felfelé visz az út.Tiszta hullámvasút ez a túra,Tomi bár nyüsszög néha,azért még bírja.Egy korhadt fatörzsön korallgombát fényképezek,érdekes egy növény,láttam már régebben,ha jól rémlik a Kõ-árokban(Bakony)csak az akkori fényképek nem sikerültek.Itt sem a legideálisabbak a fényviszonyok a makrózáshoz,de azért a képek elfogadhatóak lettek.


 Egy kersztezõdésben eltûnik a sárga sáv,se jobbra se balra nem látható,mondom Tominak várjon meg itt,kipróbálom az irányokat,ne kelljen neki is feleslegesen szintet növelni.Kemény túra ez amúgy,a babatávosok között!Elindulok felfelé,komoly kaptató,jelet nem találok.Vissza.Nézzük a balost.Jel itt sincs,viszont kiérek a hegy peremére,egy esõházhoz,út tovább nem vezet.Akkor mégis a lépcsõsor felé kell menni.Elkezdünk kaptatni,megjön a jelzés is,jó helyen járunk.A belünket kiköpjük,de jó helyen járunk!:)


 Sziklaperemen nézelõdõ lánykákat érünk utol,kérdezem,ez ugye már a Csúcs-hegy?Ez az,de a csúcs még feljebb van,mondják.Sebaj,leülünk,Tomiba tömök egy kis elemózsiát,nem kívánja túlzottan,de muszáj.Iszunk is pár kortyot aztán szétfényképezzük a tájat.Felmászunk a csúcskõhöz.


 Itt is igazoljuk ittjártunkat,és mivel az elõbb jól kinézelõdtük magunkat,innen meg nincs kimondottan körpanoráma,haladunk tovább.Színesebbnél színesebb bokrok között át a következõ magaslatra,a Nyereg-hegyre!


 Innen is fenséges a panoráma,készül is jó pár fotó az utókornak.


 Lefelé tartunk,hogy aztán ismét emelkedhessünk,a következõ áldozat az Apáti-hegy,annak is a kilátópontja a keleti oldalán.Haladunk felfelé,Tomi érdekes kis piros potrohú pókot fedez fel az ösvényen.Még a makrózással sem próbálkozom,annyira apró ez a teremtés,itthon beazonosítjuk,bikapókot láttunk,annak is egy hím példányát.A könyv szerint is apró,pár milliméteres állatkáról van szó,ami a sziklás részeket kimondottan kedveli.Védett amúgy eszmei értéke 5000 ft.


 Felérünk a kilátópontra.Egyszer már jártam itt,a szépemlékû Tihanyi Gejzirit 33 túrán.A Külsõ-tó szépsége azóta mit sem változott!Nagyon szép ez a tó ezzel a zöldes színû vízfelületekkel teletûzdelt nádrengeteggel,igazi gyöngyszem itt a félsziget belsejében.Fúj viszont a szél,a hátunk egy merõ víz,úgyhogy nem idõzünk túl sokat,keressük meg a kódot!


 


Nincs meg,sebaj,én nem keresgélem tovább,fogy az idõ.Elindulunk vissza oda,ahova én gondolom,hogy vissza kell mennünk.Aztán nem.Újra vissza,fel a kilátóponthoz.Közben a lányok megtalálják a kódot.Lefényképezem,majd késõbb beírjuk.Térképnézegetés,helyzetmeghatározás.Aha,valószínû,ez a másik,lefelé vezetõ ösvény lesz a jó,bár jelzés nem látható,ez lesz az.Ez az!Megjön a jelzés is,újra a sárga 3szögön.


 Lefelé tartunk,közben meglepõen sivár lesz a fák köze,a lábnyomok és a szag hamar elárulja a pusztítás tetteseit:birkák járnak fel ide legelészni.Leérünk a hegyrõl.Itt át kell állni a zöld 3szögre,meg is örülök,mikor azonnal meg is látom a keresett jelet,sõt ott még egy,egy nyilazott balra.Követjük.


 Gyanútlanul haladunk majd egyszer csak jön szembe az elõbb a hegyrõl lefutó lányka.:)))


 Kérdi,hogy utána jöttünk,vagy tudjuk,hogy erre kell jönni,ott elõbbre(mutatja)ugyanis elfogy az út,konkrétan belemegy a tóba!:))Mondom,hogy mi biza a jelet követtük,bár az igaz,hogy egy ideje nem láttunk zöld 3szöget….


 Térképnézés,helymeghatározás.Tényleg rossz helyen vagyunk,illetve rossz az irány,mi most lényegében a hegy lábánál kerüljük a hegyet,azt meg nem kellene.Irány vissza a tó mellett!


 Elérjük a szõlõst.Namármost nekünk a szõlõsorok közti földúton kellene lennünk,tehát ezen a szõlõsön most át kell vágnunk(most ugyanis egyik oldalunkon még a tó van),hogy aztán elfordulhassunk balra a Szélmarta-sziklákat hátán hordozó Kis-Erdõ-tetõ irányába.


 Átvágunk a szõlõsön.A talaj jó mély,a bakancsunk kilósra növekszik,mire kiérünk az útra.Makacs a sár,alig akar lejönni.Tomi kifullad.A többszöri úttévesztés morálisan,a szintemelkedés fizikálisan viseli meg,látom,hogy ki kell szállnunk a túrából.Megnézem a térképet,hogy tudunk a legrövidebb úton visszatérni az autóhoz.


 A Szélmarta-sziklákat már kihagyjuk,hátra lenne még az a hegy,aztán fel a Barátlakásokhoz,le a Balaton szintjére,onnan újra fel az Apátsághoz,ez még jó 250 méter szintemelkedés,Tominak ez még sok.Lenne még két óránk az 5,5 kilométerre,csak a szintemelkedés sok.


 A Kiserdõtelepi úton szépen begyalogolunk a faluba,és durván 12 kilométert és a keverésekkel együtt bõ 400 méter szintet teljesítve 13 óra körül,5 órával a rajtot követõen lejelentkezünk Imrénél.


 "Jaj,de el van fáradva ez a kisgyerek!"-fogad minket Imre,majd a feladás ellenére,gratulálva mindkettõnknek átadja a díjazást.Respect! A kitûzõ hátuljára természetesen ráírom a valós teljesítést,ez így korrekt.


 A Badacsonyi Barangolás után ismét egy nagyon szép,nagyon látványos túrán vagyunk túl.A 15,6 kilométernek 628 méter lett volna a szintemelkedése,ez kifejezetten nehéznek számít,szorozzuk csak fel mondjuk egy 45-ös szintig és rájöhetünk,hogy nem beszélek zöldeket.Tominak ez még sok,a kiszállás volt a legjobb döntés,így szép emlék marad neki a túra,nem arra fog visszaemlékezni,hogy a kuka apja végighajszolta a túrán és büszkén mutogatta a gyerekét,hogy mekkora hõs.Igaz,hogy sírva,igaz,hogy szétment lábbal,de hõs.Persze.Sajnos épp a hétvégén találkoztam egy ilyen szülõvel,aki ezt ráadásul egy kislánnyal játszotta el.Hiba volt szerintem.Nagyon haragudtam rá.Hõs helyett inkább áldozat a gyerek ilyenkor szerintem.


 No,tehát:Imre,köszönjük ezt az újabb rendezést,szép volt,jó volt,nehéz volt,pár év múlva végigmegyünk!A rajtban kapott térképmásolat kimondottan kellett ma,az én ezer éves Balaton turistatérképemmel bizony meg lettünk volna lõve rendesen,számos nyomvonal,jelzés nem úgy van ma már a terepen,mint azon.


 Köszönjük a lehetõséget!


 dnvzoli


Fotók itt:


 


https://picasaweb.google.com/108946185154098013811/TihanyiBarangolas20151018?authuser=0&feat=directlink