Sziasztok! Első körben a szervezőknek szeretném megköszönni ezt a csodálatosan összehozott rendezvényt, a vadregényes szó tényleg nagyon jól bemutatja milyen is volt a Börzsöny :)
Szombat reggel fáradtan de mindenképpen bizakodva kelek a az első kávé hatására, lévén az előző két napot végig dolgoztam. 5:36-kor a szokott helyen vesznek fel tatabányai barátaim. Az út eseménytelenül telik, néha egy két helyen talán pár csepp eső esik, de ebből még nem sejthető, hogy ebből holnap micsoda időjárás kerekedik. De ne szaladjunk ennyire előre.... :)
Királyréten kellemes hűvös és harapnivalóan friss levegő fogad. Hiába a Börzsöny magával ragadó illata ez. A rajtban ismerős arcok, és pöccre belőtt rajtoltató bizottság fogad. Át is veszem a nagyon színvonalas itinerem, mellé egy isteni BTHE-s kávé is jár 200 forint/kopf árért, bár tény ami tény nagyon finom :) Olvasgatom az itinert, bár az útvonalat már betéve tudom, egy két ismeretlen szakasz kivételével, örök hála a főrendező asszonynak aki még a túra hete előtt feltette az útvonalleírást, szóval nem volt más hátra mint előre, Csupán 110 km mellé a 4681 méter szintkülönbség már csak hab a tortán. Zöldellő erdőben haladunk az első ellenőrzőpontig, ahol egy 200 forintos italkupon is jár a pecsét mellé, sajnos itt mutatkozik meg először a finom eső is, bár csak tényleg néhány csepp erejéig. Innen igazi kuriózum útvonalügyileg, ugyanis nagyon régen nem jártam már a sárga sáv ezen szakaszán. Sajnos most sem sokáig fogjuk élvezni hivogató vadregényességét. Kisírtáspusztán van a következő ellenőrzőpont, addig folytatom magányos ámde annál boldogabb utamat. Kisírtáson megcsodálom az új/régi 760mm-es kisvasút megépült kiszolgálóépületeit, szó ami szó nem túl megnyerő ez a nagyzoló túlzsúfolt felvételi épület, ahogy a nagyírtáspusztai "fejpályaudvar" sem. Szó ami szó míg ezen morfondírozom betolok vagy fél litykó isteni narancsszörpöt, meg egy pár zsírosdeszkát is. Az útvonal impozáns jellege továbbra is folytatódik, egyre jobban melegedő levegőben, és szuper tavaszi időben. Márianosztrán én is megcsodálom a börtön épületegyüttesét, ami szomorú mementója gyarló mivoltunknak :( . A piros jelzés az egyik legszebb útvonal a Börzsönyben, ámde nem kecsegtet könnyűnek mondható útvonallal sem. Márianosztrai pecsételésünk után meg is kezdjük a végtelenbe nyúló hosszantolásunk egészen Vilatig (kinek Fekete völgyi panzió) Nagybörzsönyben isteni finom paradicska leves minden földi jóval fogad pont ehető hőmérsékleten. Az órámra pillantok, bőven a 6-os átlag fölött vagyok, ennek ellenére nem is nagyon érzem tempót. Hiába a hétközi futások és a munkahelyi "stressz" megteszi jótékony hatását. A Magyar hegyet mindig jó magyarosan csípősen lihegve de megállás nélkül teszem meg, útközben még a 152 km/h-ás börzsönyi KörExpressz is megelőz, hiába a Börzsöny nem viccel.
A nyugati gerincen sem könnyű a haladás de nincs hiány bőven szép kilátópontokból sem. Salgóvárnál jól jön a spontán kalóriapótlás, hiszen azért még Vilatiig van km bőven. Mire elérem a Világos pallagot, egészen szép idő keveredik ami egészen Bernecebarátiig elkísér. Ennek nagyon örülök, mert az útvonalnak megint egy nagyon vadregényes és szintes része jön, amit azért szép időben jobb megtenni. Mire NHH-ra érek egészen jól esne egy kv, így le is döntök egyet aztán hosszú ereszkedés vár engem. Az útvonal olyan részéhez érek, ahol pár óra múlva nem kicsit már időjárási anomáliában fogok majd haladni de azért nem egészen. Az Oltár kavics óriási tekintélyt parancsoló meredélyei kalandra csábítanak, meg is értem miért ezt rakták az itiner borítójára. Gyönyörű!!! Magosfánál, most lemaradok a Tátralátásról hiába no mindent ne akarjon az ember fia! :) a zöld kereszt ezen ága sok ismeretlen jóval kecsegtetett, főleg a vége ahol igazán nagy meredekséget vett a gradiens. Bacsina kútnál újabb pecsét és persze kis erdei frissítőasztal, ahol reformkajapont volt, persze minden földi jóval!!! Volt itt: retek, chips, répa, szörpike, kenyerek minden mennyiségben, és sok fajta édes és sós sütemény, Töltikézni kell hiszen Bernecegombócig nincs kalóriautánpótlás. Lassan de biztosan hagyom el a forráskatlant, a nagyon autentikus (legalábbis számomra) Varjasi esőházig ahol egy nagyon biztató molinó fogad. A jó kis sárga kereszt, hol laposan hol pedig lejtősebben kísér egészen Bernecéig. Sajnos útközben lassan rám sötétedett, de egészen a falu széléig ahol az első kuvaszugatást hallottam nem kapcsoltam lámpát :) Bernecén óriási túrógombócok, és meleg teekanne warte mal! Kis töltekezés és gyors tovább állás innen a túra végig fokozódo intenzitású és halmazállapotú csapadékban és egy e-bayes esőkabátban haladok tovább. Hiába a kínai csoda nem csak kívülről de belülről is nedvessé válik a testhőmtől. Major kereszt után jön az igazi szivatás ahol gyakorlatilag a Honti szakadék nem csak fakultatív meglátogatása következik. Meleg kv, és tűz jelzi Tibi pontját, ahol sokan összegyűlünk az immár szakadó esőben. Sárkánytörésig jó sok szintet kell még összeszednem, és persze jó sok vizet kell összegyűjtsek, sajnos a szint kevésbé ám víz annál több van. Drégelyvárnál Ebola posztol BTHE-s személyzettel ám annál impozánsabb ponttal: kóla kávé házicsoki, karamellás nápolyi leírva kevésnek tűnik ám ízlelve annál sokkal jobb volt. Kicsit szárítkozok a tűz mellett, aztán irány Királyháza. lassan de biztosan hajnalodik már mire odaérek. A telefonomra pillantok, sajnos az előrejelzés beigazolódni látszik. A korábban Magosfa körül az Ipoly-völgye feletti fellegek elérték a térséget, így újabb immár nagyon nagy intenzitású eső kezd hullani mint a manna. Királyházán hónapok óta az első energiaitalt vagyok kénytelen elfogyasztani, valamennyire segít is mert a Dobogó-bércre a K négyzeten újult erővel csapok fel, egészen a zöld sáv eléréséig, ahol újabb ellenőrzőpont vár nagyon jókor, innen az ételhordó úton nagyon könnyű dolgunk van egészen a Csehvárig, ahol a pontőrök bár kissé illuminált állapotban voltak szívesen kínálták a palacsintát amiből volt dögivel. Az időjárás a Magas-Börzsönyt elérve egészen új fordulatot vesz. Hegyvidéki hideg szél metsző, szinte csontig hatoló hideg fogad a Kálmán-kaszálónál majd egyre feljebb a Fultán-keresztnél is. Csóványoson szinte vízszintesen marta az arcom a jégeső, hiába nem volt mit tenni innen muszáj volt futnom, mert a testem kívánta a kilómétereket egy melegebb hőfokon. Csóvin Macikupac, és egy zsák aszaltananász vár amire égető szükség volt, a jelentkező hypotermia és agonizálás miatt. A tudatom egészen az Égés-bércig nem tisztult ki teljesen, majd onnan a fokozódó tempó és a közlekedő teljesítés szag új erőt öntött belém. A K négyzet elérése után végtelenségig tartó hosszantolás várt a célig ahol meleg fogadtatában volt részem. A jól megérdemelt jelvény és az egyedi technikai póló átvétele után muszáj volt regenerálódnom, mert éreztem a mögöttem levő közel 115 km hatását. 3 túrógombóc egy zsák chips és egy meleg gulyás lecsúszott. Barátaim már vártak a célban, kissé értetlenkedve fogadták hogy miért csak most, de hát az az igazság közel 200 óra havi munka megtétele és nem kevés éjszakázás után egy nagyon kikapcsolodós teljesítést terveztem, amire egy nagyon kiváló alkalomnak bizonyult a Börzsöny, még a szélsőséges időjárás ellenére is. Az útvonal pazar volt, tele volt szebbnél szebb kilátó pontokkal:(Gömbölyű-kő, Nyugati gerinc, NHH stb. ) az ellátás gyakorlatilag minden ellenőrző ponton bőven 5* felett, és a komplexitását tekintve az egyik legjobb börzsönyi túráim egyike volt. Hogy keményebb e a Szondi 100 -nál, hát erősen gondolkodóba este |
