szia emberek,a 85-ös..
Csak az egyszerűbb lelkek kedvéért,nem a kőbányai kék,hanem a csillaghegyi piros,persze,már nem a HÉV megállóból,hanem a Rab Ráby iskolájából,Jókai után,a ki a sárga rózsáról is írt.Így már bizonyosan sejlik,mire gondolok,mikor az öttizennyolcas héven a botos-hátizsákos arcokat szemlélem,alföldi csaj mellé telepszem,barátjával adja elő a futamot,persze van aztán rajta kívül is ikon,bőséggel,futó és gyalogló is..hamar eltelik a csillaghegy,és gyaloglásilag betódulunk az oskolába,olyan háromnegyed tájban,hatórailag..emvétés indítás,még nem van rajtkészültség, pilisvörösvári arc terel ki bennünket,udvariasan,ahogy szokta,az utcát is kiüríttetné ekkora határozottság.Megrémülünk és kitódulunk.Az avarok érezhették ezt a honfoglalás idején,mivel nem beszélték a nyelvünket,ezért Árpád idevezetett hatszázezer nyelvtanárt,akik a magyart anyanyelvi szinten beszélték,mást nemigen.Szóból ért az ember.. Nem oszlunk,nem hagyjuk magunkat,jobban jár az emvétés is,ha kiszór bennünket hivatalosan is,papírral és kütyüvel ellátva,háromfős csapat indít,csippantás a csajnál,mert ma nem bélyegezünk,elektromosan követnek bennünket a műholdak és az internet segedelmével..fohászkodom,más égieket is hívok segítségül,és beállok,magányosan,hacsak a néhány társamat nem számítom,akiknek ugyanarra van dolga éppen..fölfelével kezdődik,mint a legtöbb hegy,egyelőre az épített rész szépségeivel,aztán a nyomós kút,flakont töltök és ki a házak közül,be az erdőbe,balra.Az itineremet nem találom,csak a reklámtábla és az ujjaimon rögzülő segédeszköz igazolja az erdőhasználatom jogosságát,kétezertizenhat október huszokilencedikén hajnali félhétkor.Még sötét van,a fejlámpák és kéziek jelzik a vonalat,egészen az ürömi útig,ahol a pitymallat kezdődik,szolidan,ősziesen.Kékmackós túratársnőt kerülök,álcázásképpen szürkét vett föl,akkor is megismerem,nagy a neve a teljesítők között..Ezüst hegy és a Nagykevély,pontőrnek a Boszi,kisüsti pasas fut rám,gyorsjárású és egybottal járó,a csobánkai elágazásig múlatom vele az időt,a terep jól kocogható,bár kissé nyirkos,frissítés van,egy aszalványt túrok be,alföldi lány könnyít szerelésén,újonc túrázó tétováz az elágazásban,s hosszasan unatkozom a Tölgyikrekig,előzgetnek a népek,nemcsak futásilag..újra kisüsti,aki megnézett egy itineren nem jelzett részt,meglehet neki a kilencven is a végére.Még csak sokadszor teljesít,persze,nem ismerhet minden bokrot..csippantás az ikreknél,két fiú vigyázza a jeladót,persze,ismerjük egymást,azért kell a pontőr is..innen lefelé,szinte Dömösig esik a szint,kocogok és sétálok,kétkeresztnevű barátom siet két rövidnadrágossal,a dániel típusú,és az alföldi is elveszít,barátjával nyomul,de a templomnál a terüljasztalka megállítja,Egon és Éva,és persze sok-sok más név,mosolyogva biztatnak,és egy almával húzok is el,felfelé következik,hosszasan.Temető és mászóka,aztán a Szakó oldal,Körtvélyesen és a makóin át,itt az erdősülés továbbra is várat,a parkerdő vezetésének minden erőlködése dacára,meredek az ösvény,baltérd figyelmeztet,hogy nem húszéves,és így is marad..nem,rosszabb lesz..kisüt a nap is.És a nyereg,Torinó a pontőr,söpri előttem az avart,elgyalázódtam,pálinkát kínálok,viszontkínálnak,senki sem fogyaszt végül.Botorkálok még keveset föl,aztán át a Rezső kilátó felé,Andrew fotóz,a futókat gyűjti képileg,tévedésből kerültem elé,azért örömködünk,és banánt kínál a pont,mellé kávét veszek föl,és kis sótablettát, fájdalomcsillapítással még várok..lefelé igazít a jel,a női ikon hagy el, sokadmagával, Pilisszentkereszten át,Szántó fölött el,már az „új”jelzés,a régi átvágott a falun,a mostani fölötte kerül,pont is van,frissítővel.És megint lefelé,bajszos arc fut el mellettem,csak a Kopárig tart a lendülete,persze,így könnyű..nem jó a lábam,főleg az egyik,a fájós..gitáros pont,zenével,másik két keresztnevű hagy el,a zoltánok fajtájából,aztán pedig már a fenyveserdő a Kopár csárdát jelzi,legalábbis a közelségét.Gulyásleves és szakállas ikon,mellém telepszik,újnak tűnő botokkal..és megyek,levessel a hasamban,Kakukk,fiatal ikon ebédel, szintetikus droggal kínál,nem rossz,elsőre..de ottmaradni nem akarok mégse.Ivánon kis bizonytalankodás,de a remekül jelzett út aszfaltrajzai segítenek,,egyébként végig kiváló a szalag és pötyike,remekül futható,nem kell gondolkozni tájékozódásilag.Remek domborművek sietnek el mellettem,nőből,persze.Tesznek rám,hivatalosan és koromnál fogva is,holott..és csakugyan..És máris a Hosszú árok eleje,persze,hogy Egon és Éva,kapok egy korty protekciós kávét,fizesse meg nekik a fennen trónoló..kapaszkodom fel,szakállas ikon hagy állva,hja,az újszerű botok..és Dömötör és Amanda,Péter és Borika,mindenkinek örülök,mert fenn vannak,szinte a csúcson..betolom a biciklit a faluba,persze csak képletesen,ez Nagykovácsi, plébánia, frissítőpont,remek pontőrök mosolyognak,és minden van,ami kellhet Neked,ha eljutottál ide..sajtot és teát nyomok nyakba,és ki a sötétbe,bizonytalankodok,de a szakállas ikon az újszerű botokkal helyretesz és nyulat játszik előttem.Az agárszerepet hamar elveszítem,nem megy ez a tempó már..csak öregesen,megfontoltan,a Julianna előtt ismét pont,almával és Toplákkal,aztán fönt a Fekete fejen régi slágerek és hangulatfények,lefelé már fájok,pedig csillapítok vegyileg, patikaszerekkel..A Hárs oldalában sátor és pont,akárcsak a János hegyen,utóbbin táplálék is leledzik.Csak egy ugrás a Makkos,a Magas hegy előtt szakállas barátom befog ,persze,mindenhol fogyaszt rendesen és mosolyog,azokkal a botokkal könnyű,maguktól viszik a túrázót..még felvisz a budaőrsi buckára és otthagy..csak le kell jutnia faluba,ami város..nem könnyű,de megoldódik,sántán,bénán és félig halottan esek be a tornaterembe,ahol zavarba hoz a taps és jelvény,gatyás arcon dolgozik a masszőr,Moiwa sörrel,gratula és rohanok a buszhoz,és Kelenföldön is mázlim van,autóbuszilag..a másnap a családé,ez a szombat viszont a fiúké,az emvétéseké volt..
remek túra,remek idővel,gyere el,ha soknak is tűnik a díj..megkapod az ellenértékét.. |
