Túrabeszámolók


Magyarországi Forrástúrák

olsenTúra éve: 20172017.04.02 17:07:03

 szia emberek,a vértesi forrástúra..


A hét családi festészettel és mázolással telik,de telítődik a szervezet szintetikus hígító illatával,citromillatú hérával és takarítást sürgető asszonyszeméllyel,tehát irány a zöld.Ami még annyira nem is zöld,de huszonfokos,mert Molnárcsilla ezt is elintézte.Tehát a rövidnadrág kerül elő,leporolom.A túra Kispestről indul,autós előadás van a suhanó rozsdában,a tulajdonos szakállas és rádiós.A légteret másik ivar képviselője javítja,aki szintén és ugyanoda is.Kis teszetosza és huzavona után megleljük a nevezési helyet,ahol a tatabányai különítmény már melegít..két nyugdíjas vájár és egy keleti migrációs vágóképhez is hasonuló arc,aki Zoli..hja,változnak az idők és a szőrzetek,bár állapota továbbra is független..talán csak a jövedéki adót hordozó,csak trafikban beszerezhető terméktől függ..Csaposkislány mér folyadékot,igen..azt..sörrel hígítjuk,aztán pénzt kap a túraszervező is,cserébe papír kerül a kézbe,ami itinernek is használható..mások is érkeznek,a teljesség igénye nélkül néhány ember,az abszolút bajnok,aki nőből van,az arc a moiwák törzséből,a hosszúhajú veszedelem,aki szintén a jegyzett eredmények tulajdonosa,és a papírt osztogató hölgy,aki több szerszám nevét hordozza jelenleg seprű és ácsszerszám is,utóbbi nagybetűvel..szóval menjünk innen.Első állomás az állomás,amit a sínekhez közel építettek fel a leleményesek,és felüljáróról nézzük a lekászálódó ikonokat,akik még a cuki felé következnek..hát..jöttek..jó napja volt a MÁVnak,biztosan olcsóbb lesz valami utazás,ha a bevételt nem fizetik ki felelőtlenül karbantartásra,prémiumra vagy adóba.A jel kék és szalag is segíti a tömeget,laza hatosfogatba tömörülünk,három helyi erő és mi,közönséges beutazók,a másik ivar csak egy fő,körbeugráljuk,de nem kér,elöl poroszkál a csíkhúzókkal—akik kék sráfokkal mondják a tutit,egész Írottkőig és a másik vége meg a zempléni havasokig kanyarog..de most nem megyünk addig rajta,szalagok térítenek el,a Zuppa felé,fölfelé.Elkezdődik a reggel,és a délelőtt is,mert fordul a Föld,és alánk kerül Szár..azért lépni is kell..a kocsma itt nyitva,bélyegzős pont,erősebb helyi erőtől kapunk halvány lenyomatot,és haladunk elfelé,mert a táv alig csökkent..túratársnőnk elhúz egy pasassal,négyesre redukálódunk,mind hím és javakorabeli,a korelnök szerepét vállalom és szolidan ismerkedek nadrágos és szoknyás túratársakkal,akik szintén öreg teljesítménytúrázók és a családi tűzhely melegét cserélik a napsütötte tájra.Sárgát virágzik a kőris,mert ideje vagyon,kékellik az ibolya és egy-egy hóvirág fehérlik innen-onnan.Vájár barátom emlékei tolakodnak előtérbe,a nadrágos túratársnővel elgyalogolt idők és távolságok,amik nekem kimaradtak,lévén másfele dolog.A tavasz és a sör sem derít eléggé,nem élek a futással,kocogással,fáj az élet és a Vértes,pedig a kínai snooker csak a jövő héten kezdődik,televízióilag.Copfos ikonjelölt hagy le,hiába van negyven év előnyöm.A jelzés vezet,az itiner nem túl beszédes,de követhető,és szalagokat is lobogtat a szellő,a kódok alfabetikusak,és a szép Ilonkánál a szép hölgy,aki nem Ilonka,kihozta az idős ikont levegőre,aki Péter és magyar városból eredeztethető a vezetékneve,a Rába partjáról,sőt Duna is van a közelben,sokszoros kitüntetett természetjáró,a hegyek csótánya..de örömködés után odahagyom,mert a fiatalok tolnak-húznak,menni kell.A Mátyás forrásnál emléxem,innen is vittem buszhoz kéktúrázót,aki a Várgesztestől tolta idáig,itt lett elege..most ugyanazt járom,és a frissítő pontot régi ösmerősök üzemeltetik,itt is csóközön és májas kenyér hagymával,vizet tankolok,és egyre fáradtabb vagyok,így kell még menetelni estélig bizonyosan..Bányász múzeumot kerülünk,és  a kolostor étterménél vizet veszünk,mert meleg van,fáradok és izzadok,holott mindenki üde és kívánatos.Az évgyűrűimet sokallom talán,vagy rejtett kórság merevíti a derekam és a lábam izmait?mindegy,ezt most nem kell tudni,Vértessomló van,emberi bélyegző és temető,amit egyelőre elkerülünk,és be az erdőbe,ahol alkonyodik és fölfelé..aztán le,vízhez,ami orosz,aztán szarvas,fairtások,rendesen,magyarosan,csupaszítva a domboldalt,és megint fölfelé..meg kell állnom,meg kell állapítanom,hogy fáradok,bár a táv és a szint sem tűnik halálosnak..Laci esik mellém,sós és édes ízeket cserélünk,vedelünk,és irány a Gráciák,ahol két grácia vár ránk,mindkettő független,tőlünk is..távolságot tartanak,de azért él a kapcsolat,túratársat gyurmázok,aki görcsöl,és Sissy oktat a mesterfogásokra..Béla vize mellett személyek őrzik a pecsétet,adnak és hessegetnek el..beszenvedek a cukiba,ahol már mindenki ott van,akivel együtt kezdtem..Jeges üdítőt tolok testembe,nem érzem magam felüdültnek,de a túrának ez nem is volt célja..a rádiós ellő néhány képkockát,és túrunk haza..ma jól alszom majd..


Remek túra,remek vonalakkal,még félig betegen is teljesíthető..köszönöm azoknak,akik nem hagytak elpusztulni az út szélén,és persze a szervezőknek,akik jöttek volna szükség esetén..de inkább én jövök a következőre,ami a Mátrában lesz..