szia emberek,a csepeli ötvenes..
Kevés számú tisztelőm tudja,hogy az ötvenes nem az életkorra és nem a derékbőségre értendő,hanem a távolságra,ott is kilométer a mértékegység mellé.A túra már-már vidékről indul,a tömeges közlekedés járművei romokban,ezért autóval cserkelek,természetesen korai időpontban,csak a szervezők nyüzsögnek.Pedig most lenne jó indulatba jönni,Lazabori ugyanis rettenetes hőmérsékletet karmolt a tévébe,és nekem is beégett,eszerint meleg lesz,nem kicsit.Hiába sírok–rívok,és a fogamat is csikorgatom,eredményestelen.Érkeznek arcok,a teljesítménykényszeredettek palettájáról,úgy látszik,nincs jobb túra,itt lébecol a bányászgyerek,a moiwa,a hosszúhajú veszedelem – aki ugyan fijú -,az örökös nyerő a hölgyivarúak közül,kisebb távval próbálkozik az orzásról nevet szerzett ember,remek technikai pólóban feszít,katlanos.Ilyen nekem is kell majd valamikor egyszer,de most összeállok egy csajjal,aki szőke és remekül megy,együtt indulunk,én tájékoztatom az útvonallal kapcsolatosan,ő pedig hajt.Nem túl bonyolult a pálya,de lehet rajta erre-arra ténferegni,csíkok,keresztek és szalagok segítenek eltévedni,és írás is van,kistáv és hosszabb.A nap is még csak ígéret,de abban ugyancsak.Kihúzzuk a szennyest a településről,miután egy pogácsát bezúzunk a belsőbe,felszedjük a sárga jelet,és hamar az erdészház mellett sündörgünk,de a szervező megelőzött,már oda van települve és stempliz.Kínálat van,de korai még az itatás,etetés pedig nem.Akkor gyerünk van,neki a településnek,ami következik,nem tököl a magamfajta..vagyis de,Tököl.Kompkikötő,csoport kép az ikonikus arcokkal,akik aztán elmaradnak,mert csak..világos,én is csak muszájból tartok velem,és túratársnőm ösztökél is,amúgy is mennék,csak lassabban.Árnyékban adom elő,a táv a szigetfalui strandig hosszabb,félúton ugyan valami édesség kerül kiosztásra,pontozással együtt,de akkor is.Jellegzetes aszfaltos töltés,ragyogó napsütéssel,nem árnyékos cseppet sem.Autók segítenek a széklet lazításában,erős forgalommal.A falu előtt lábkímélésileg korábban földet veszek,az itinert olvasgatók rosszallóan néznek és csak később csapódnak,mikor már jobban fáj.A töltés flóráját egy darab mélynövésű póni igyexik karbantartani,kevés sikerrel,mert a sörénye a szemére lóg.Aztán árnyékos út a strandhoz,ahol etetés és pihi van,mindenki itt liheg,aki nagyon készül és teljesíteni akar,bármi Áron..ehhez nincs mit hozzátenni,csak egy hotdog és a sör már visszafelé útön.A falusi kocsma előtt ülő arcok jókívánságait az övtáskába gyűrjük és irány a piros jelen Csép,ami sziget is,és a vasúti megállomás mellé-mögé települt kutyával a pontot felvigyázó pár,vegyes ivarúak,férfiból és nőből állnak,vagyis ülnek,a hölgytag dohányzik,kedves gesztus a magamfajták irányába,akik nem.Sebaj van,a vendéglátást egy pénzzel és sörrel dolgozó vállalkozó is képviseli,két erősen teljesítménykényszeres barátom támogatja ebben,magunk részéről a település másik végét célozzuk,mert onnan soká nem lesz ilyen és még tart az előző is,veríték segíti a tisztánlátást.Túratársnőmnek mesélek az itteni kocsmákról,de a harmadik félidő zárva,a központi részen is átalakulások vannak,zárva a régebbi,több alkoholista nemzedék képzésében élenjáró,rendkívül sikeres intézmény,nem is értem,az ország ugyanis jobban teljesít,nem iszunk hozzá?A bringa azonban él,Anikóval,aki hideg sört és forró kávét és sok szeretetet sugároz,ilyen is van,itt,a kis Duna mellett.Szúnyogok továbbra sem jelentkeznek,jóllakottan hevernek valahol árnyékban,mi pedig esszük a távot,telkes újgazdagok nyírják a füvet és főzik a bográcsot az audik közepette,egy-egy elhagyott stég is szembeötöl,itt a horog már nem úgy van jelen,mint évtizedekkel régebben,ez már unijó és egyébként is..Díszkút,barátságos arc pecsétel és visszaküld a párhuzamos utcán,a napfényes aszfalt után jólesik az erdei hűs,és köszön a reggeli pont,citromszelet és víz,fogyasztunk is,és rálépünk az utolsó szakaszra,vár a városi meleg és a cél,ahol lecsó,Bubu és kitűző,hölgytársaság és férfi főszakács,díjnyertes a lecsó..Moiwa dinnyézik a szomszédos asztalnál,a nyugati vasutassal és más ikonokkal,akik háttal..
Remek volt,csepeliek,most is,mint mindig..ezúton is köszönjük,akik nélkül nem jött volna létra..létre ez az alkalom a találkozásokra,itt a helyed Neked is,szeretettel és lecsóval várnak.. |
