szia emberek,a kincsesbányai kartográfiás…
A túrát éjszakaiból indítom,autózom egy kellemes túratársnővel,a rajthelyen polgárőrök fogadnak és irányítanak parkolásilag,vagyunk néhányan az iskolaudvaron..és persze odabent is,az orzásról elnevezett barátom és a kisüstiről szóló,utóbbi csinos asszonykával,összetartanak,a huszas távon,mi a harmincast választjuk,fizetünk,még kezelek a kartográfiással,kávé az arcba és gyerünk,ki a farkasok közé,a mínusz kétfokba.Pisti,Marcsi,Évi és a krónikás kezd,az itiner és a szalagok vezetik lépteinket,a fehérvári szervezők kitettek eleget,és polgárőr tartja,tereli el a forgolódó járműveket,a sorompóig,ahol erdő veszi kezdetét..igen,ebből otthon van a természetjáró,kellemesebb a Nagykörútnál és a Keletinél,jobb mint Pécsett és Debrecenben a polgármesteri hivatal előtt,csak egy hajópadlós vidéki kocsma versenyezhet vele,az is csak az ötvenedik kilométer után.Jelet fogunk be szemünkkel,fára van festve,több is,követjük,többek előttünk,ifjak és régebb óta ifjak,sok embert mozgat a Mátépista,vagy a fehérváriak,esetleg együtt.Fagy a láb alatt,remek az idő,kél a nap,egyelőre csak valahol,itt mindössze sejlik..sőt nem itt,odább,túl a fellegeken,és nem is kél,hanem a Föld fordít rá arcot,a miénket is..Ketten maradunk,mert fölfelé van,aztán elfelé,kékre vált a jel,első pont,banános-pecsétes,aztán aszfalt,hosszasan,a víztároló mellett,ami fehérvárcsurgói,remekül mutat,persze,hogy a másik rendszerben épült,ideje lenne átkeresztelni,valami hősről,aki mutogatott az ellenségre valaha..mert van még,aki nem kapott lovasszobrot és érdemet a mostaniaktól,pedig rendesen szájalt és hősködött a nagymedvével.Megjegyzem,a medvét eddig csak Winetou és Shatterhand győzte meg bugylibicskával,egyik esetben sem mutattak ki magyar eredetet..eleddig..Hátat is adunk víztározónak és fölfelé caplatunk,előzgetünk,aztán hirtelen a Zseri parkolójában vagyunk,pecsét és el,még alig fogyott a táv,de innen lefelé,túratársnőm régi eséseket idéz föl,és el is marad,mert fáj neki..a Gaja pisztrángosa azonban helyreránt,eltévednék,de egy arc korrigál,mert ide nem jutott szalag,az itiner pedig nem elég világos..csak szólok..A Sobri rés és a Varjúvár azonban helyreteszi a dolgokat,a Károlyi pedig új történet,legalábbis nekem..innen pedig menni kell a kéken,a sípályánál nehézbeszédű társak,de eltáncoljuk nekik a tutit,és megnézem a kékbélyegzőt,csak úgy futtában,rendben levőnek látom..és a vendéglőben sör és bélyegző,kuponos az előbbi.Innen Kálvária,piros kereszt és sáv,sárban,mert közben megenyhült a lég,vídul a határ,szólta el a költő,aki Tompa volt..de nem tompa,a miskaféléktől származó.Alba Regia forrás,alig vízzel,és háromszög a piroson,tanácstalan túratársak,eltévedve és idejutva,de korrigálhatónak látjuk az útvonalukat,jól eltanácsoljuk őket Bodajkra..mert az kell.Öreg hegy,szőlők és hétvégi házikók,kutyákok ugatásilag,aztán sár és sár,a töltésen a műembert fogjuk be,másik fehér emberrel gyalogol és csak melír van a bajszában,nem fehérszik,pedig tudom róla,hogy kellene..közmondásilag az igaz ember megőszül..mesél,és gyalogol,a Károlyinál azonban leszakad,mert itt a pecsét mellé müzli van.És a becsalinál is megnézem a bélyegezőt,ez is rendben van..de a kocsma bezzeg zárva,pedig odabenn egy nagy disznóbőr lógott még öt éve,vagy régebben..?persze sör is volt..Julcsit és Janót érjük be,a tavalyi hősöket,mármint kupailag..és Ilonka,meg a sógor,meg a cél..ahol kitűző,jó hangulat és a fővédnök,még cipőt váltok és megyek aludni..
Remek hangulat,remek túra,kissé sáros,de soha rosszabbat..itt a helyed Neked is.. |
