Újra egy általam nem járt túráról írok. Viszont az egyes részein voltam. Kis-Kárpátok került a célpontba, Szomolány (más nevei Solmus, Smolenitz), egyenesen a vár lett négyünk lakóhelye. Ha a SAV (Slovenská akadémia vied, vagyis a Szlovák Tudományos Akadémia) emberei nem telítik meg a szobákat, más is itt tartózkodhat.
Júliusvégi napon szakadó esőben érkeztünk a vár előtti parkolóba, ahol egy darabig az autóban ülve vártuk az eső csillapodtát. Szerencsére a további napok eső nélkül teltek. Bejelentkezés után az autót a várudvarba állítottuk, magunkat pedig a kapott szobába helyeztük. Az őr fölötti szobában laktunk ketten, a másik két társ a bástya egyik szobáját vette birtokba. A helyszínen előre bejelentve reggelit is lehet igényelni. A Koliba pod hradom-ban délutáni ebédet fogyasztva a focipálya felét is látni. A meccsből az első félidő végét láthattuk csak, mert egy kapura játszva 6:0-ás végeredménnyel fejezték az összecsapást. Reggelente 7 óra előtt a várban mászkálva az őr figyelmét is magamra vontam, mivel itt ilyenkor még a légy is csak ébredezik.
A 100 míľ túrához kapcsolódó első leírás a „Pochod oslobodenia Trnavy“, aztán a „Zimný prechod Čiernou skalou“ első része. Beleolvashatsz a „Pochod bankových úradníkov-ba“. Ezek után a mostani leírás következik.
Az egyik nap úticélja Červený Kameň (Vöröskő) vára volt. A várban 4 vezetés létezik: 1 óra 15 perces, 1 órás, a kiállítás és reneszánsz kor. Az 1 órásra esett a választás. Mindjárt a kezdetén a vár makettje, hintó és id. Pálffy József márványkoporsója látható. Esetleg a szlovák írás szerint Pálfi. Nem sikerült lemásolni a nevet, vagy csak az olvasat miatt íródott így? Meg latin felirat díszeleg a „nagy és örök úr“ értelemben. Aztán a berendezett szobák következnek reneszánsz, gót, meg más korból (nem az eredeti, de tetszett). A várból kimenet a TV elektronikai stábja berendezéseket rakodott ki, mert este régi kelta és ír énekek megzenésített változatát adja elő a Gemini együttes. Elhagyva a várkertet és a parkolót az úton talpaltunk tovább a patak közelében a Z, majd a ZK jelzésen. Itt olvasom: „17 tagú partizánbrigád tevékenykedett. A harcokba nem kapcsolódtak be, majd Besztercebányára rendelték a csapatot. Útközben német járőrökbe botlottak, akik elfogták és börtönbe zárták őket.“ Más feliratok olvasását is befejezve futhattam a többiek után. Ismét a Z jelzésen jó földúton haladunk, átváltva a K-re és emelkedünk Kukla kilátójához. A fatákolmányt négy acélsodrony tartja egyensúlyban és csak 3 ember lehet rajta. Elég magas ahhoz, hogy a fák felett lehessen látni a várat felülnézetből. Lefelé haladva szétmorzsolódott talaj teszi csúszóssá az amúgy is meredek lejtőt. Fától-fáig araszolva jutunk le. Az erdőből kijutva a tisztás széléről látható ismét közelebbről a vár. A S-án Píla falujából pedig alulnézetből magasodnak fölénk a várépület falai. Innen 20 perc után, ismét a vár bejáratánál vagyunk.
Olvashatod a „Zimný prechod“ második részét. Utána a következő túra az olvasmány. Szomolány várából a S-án közkívánatra Driny barlangjába igyekszünk az első turnusba jutásért (10 óra). 1929-ben a hegy felső részén talált nyíláson 36 métert ereszkedtek, amíg lejutottak a barlangba. Később a hegy oldalához legközelebb eső részen bejáratot készítettek (a mostanit). A cseppkőbarlang 30 és 40 m közti mélységben van, ezért itt csak a 10 m szintkülönbséget kell megtenni az 1 órás vezetés alatt. Nekem a falon keletkezett hullámos, a sárga színeiben mutatkozó „függönynek“ elnevezett képződmény tetszett. A S jelen visszafelé haladva emelkedünk a széles úton, néhány épület után tágas tisztáson átvágva a K aztán a Z jel a mérvadó. Igencsak emelkedik és egy egyenes szakasz után újra emelkedésbe vált a terep. Már azt hittük leküzdöttük a hegyet, amikor még durvábban emelkedett. Előbb vagy utóbb, inkább utóbb a Záruby csúcsa fogad több turistával és a fából készült kettőskeresztjével. Nincs kilátás, csak a zöld természetbe. A P-on Havranica kilátója következik, ahonnan Szomolányt és a várat messziről láthatod. Gerincmenetben néha nem találjuk az utat a bokrok között. A S jelhez érve kimész a hegy szélére és a vár közelebbről látható. Gyönge lejtmenetben jó úton értünk a vasúti kereszteződéshez.
Szomolány várában is van vezetés, ha már itt vagyunk részt is vettünk az egyiken. Azt mutatták amit egyénileg is láthattunk, csak szöveg kíséretében. Különféle szalonok láthatók a színük szerint megkülönböztetve (kék, vörös, arany). Az arany elnevezésűben lakott 1961-ben a Szovjetunióból Chruscsov elvtárs. (Az érkezése előtt készült az aszfaltút a várhoz egy nap alatt.) Az aranyszalonba nem vittek, kizárólag a SAV munkatársai léphetnek be. A toronyban felfelé haladva az emeletek oldalbejáratain a lakószobák folyosóira lehet jutni, ezért az irány felfelé tart. Közben képek a 19. századvégi várról. A 20. század elején lerombolt várról és az 1918-ban felújítottról. Ifj. Pálffy József tulajdonában volt a vár 1920-tól id. József halálától 1945-ig, de Imre testvéréről is készült kép, amint festményt pingál. 99 lépcső vezet a kilátóba. Ez volt a kedvenc száma, mert 400 év alatt ennyi kastély és vár birtokosai lettek a Pálffy nemzetség tagjai. Az utódok Ausztriában élnek 45-től. Az egyik emeleten babakocsi-kiállítás látható. Régen az őrök is itt tanyáztak, mert könnyen feljutottak a figyelőbe. Egy emelet üres, a fölötte lévőn körbe karzat. Innen nézhették az alant harcoló két katonát (a viadalt). Utána a kilátóból messzire néztünk a napsütésben. Persze az ember szeme a 16 km-re lévő atomerőmű hűtőtornyain akad meg.
Anekdota a Pálffy címerben látható szarvasról. Éjjel hintón tartottak hazafelé, amikor szarvas ugrott a kocsi elé és a hintó felborult. Ott töltötték az éjjelt és másnap látták, hogy az esőzéstől az előttük lévő úton szakadék lett a földcsuszamlás miatt. Ilyetén a haláltól való megmenekülést a szarvasnak köszönhették.
@ smolenice.com, klikkelj Virtuálna prehliadka-ra (vagy Videogaléria, mozgékonyabb képek) és a bal oldalt látható menükre kattintva újabb menükből választhatod a térbeli képek megnézését.
Június 19-én Karlovy Vary-ba igyekeztem a 20 km-es túrára, de a szakadó eső miatt Prágában maradtam és csak 21-ére értem oda. Prága állomásán hosszú plakát hirdette a magyar hetet, talán a leghosszabb magyar szóval a „megszentségteleníthetetlenség“-gel.
|
