Oroszlány 40
40,9km/650m, szintidõ 10:30, teljesítve 8:25
Az idei év eddigi legjobban sikerült teljesítménytúrája volt számomra :-)
8:15-kor rajtoltunk Zsókával, az elalvás miatti kapkodás miatt kaja és fásli nélkül. Az itiner szövegezése egyetlen kivételtõl eltekintve (erre késõbb még visszatérek) korrekt, egyértelmû és követhetõ volt. Ellentétben a kibogarászhatatlan térképvázlattal, szerencsére sem erre, sem a Vértes-térképre nem lett szükségünk. A városban szalagozás segítette a tájékozódást. Néhány percen belül elértük a Haraszt-hegy tetején lévõ fura alakú víztornyot, ami a túra jelképe is volt (a kitûzõn és az oklevélen is ez szerepelt) és az 1. EP-t. Nagyon jó erõben éreztük magunkat, és rendesen nekiindultunk, és kivételesen mi elõzgettük az emberkéket, és nem fordítva :-)
A majki remeteségnél lévõ, itiner szerinti 3,8km-nél lévõ 2. ellenõrzõpontot 30 perc múlva értük el, és bár valóban szedtük a lábainkat, kizárt, hogy 7,5-es tempót diktáltunk volna, mindenesetre lélektanilag jó volt. Elraktároztuk a kapott Sport szeletet és a piros jelzésen haladtunk tovább. Vértessomlóig volt egy unalmas szántóföldi szakasz, amit igyekeztünk is minél gyorsabban magunk mögött hagyni.
A faluban a Kertvendéglõ szolgált a 3. EP-ként, 7,7km-nél 1:20-nál pecsételtünk (szokatlanul jó, 5,7-es tempó), mi pedig siettünk is tovább. A következõ szakaszon várt ránk a már említett kis kellemetlenség. "A dombtetõre érve a tarvágás elõtt jobbra megyünk" mondat a mi olvasatunkban azt jelenti, hogy még a tarvágás elõtt letérünk jobbra. Egy sráccal egyetemben sikerült lefordulni a rossz irányba, de kb. 250m megtétele után gyanús volt, hogy emelkedés helyett masszívan ereszkedünk, és jelzés sincs egy darab se, ezért visszafordultunk. Ekkorra egy nagyobb csapat túrázó érkezett a kérdéses helyre, és mi velük haladtunk a piros és az OKT jelzés találkozásáig. Innentõl ismerõs és kedvelt szakasz jött az OKT útvonalán, ami megduplázta a kedvünket.
Mátyás-kútnál, 13,4km-nél 2:30-nál (5,3-as tempó) írtuk fel magunknak a "vöcsök" jelszót :-) Vízvételezés után siettünk tovább Várgesztes felé. Átverekedtük magunkat egy rettenetes susnyás szakaszon, hogy utána felfussunk a Zsigmond-kõnél lévõ 5. EP-re (az abnormalitás határát súrolja az ilyen megmozdulás nálam :-)(15.6km/3:05, 5,1-es tempó). Gyönyörû kilátás tárult szemünk elé, miután kinézelõdtük magunkat, lerobogtunk Várgesztesre.
Végigsétáltunk a falun, majd felmentünk a várba, ahol a pecsételésen túl beválthattuk a rajtnál kapott italjegyünket (fél literes ásványvíz/3dl üdítõ vagy sör közül lehetett választani. (18,1km/3:45, 4,8-as tempó).10percet idõztünk itt, majd szintén a kéken folytattuk utunkat Kõhányás felé, ahol a pecsét mellé szódát kaptunk. (22,5km/4:30,5-ös tempó).
A táv második felén már erõsen megritkultak az ellenõrzõ pontok, Mindszentpusztára további 7,5km megtételével jutottunk (30,5km/6:00, 5-ös tempó). Az utolsó 10km-en már nem volt pecsételõ pont, csak önellenõrzõ, így itt Mindszentpusztán többen is a fûben ültek, pihizve az utolsó, leghosszabb szakasz elõtt. Sajnos az utolsó 10km nem volt éppen szimpatikus, elõszõr a több mint 2 km-es murvás, majd a kb 4km-es süppedõs-homokos út miatt. Útközben még papírra vetettük a "pamut" kulcsszót, majd nemsokára egy aszfaltozott útra értünk, ami miatt visszakívánkoztam volna a kavicsra/homokra.
Sajnos az utolsó néhány km-en végig aszfalton kellett menni, megtetézve az oroszlányi ipari park lehangoló képével. Egy örökkévalóságnak tûnt a tûzõ napon a betonon talpalni, szerencsére a hiszti-határ elõtt feltûnt a Rákóczi út és a cél. (40,9km/8:25). Megkaptuk az oklevelet+kitûzõt, zsíroskenyeret uborkával és üdítõt (életmentõ volt, kopogtak a szemeim), pihiztünk negyedórát majd felbattyogtunk a vasútállomásra. Összességében egy 4,8km feletti tempót hoztunk, aminek örültünk nagyon, a tájékozódással sem volt több gondunk, elégedettek vagyunk. Jövõ héten a Lowe Alpine-n várjuk a folytatást. |
