| Mirdin | Túra éve: 2007 | 2007.06.07 11:21:55 |
|
|
A túráról.... Hát tul sok jót nem tudok mondani, és ez nemcsak azért van mert menet közben lesérültem, hanem mert a szervezés ugy el lett sza..(rontva) hogy az hihetetlen. De kezdem inkább az elején...
A túra elötti nap vonattal érkeztünk Peströl Szegedere. Nagynehezen eljutottunk a regisztrációhoz ami Szeged tulfelén van( nagyon hideg volt).A regisztrácionál ért az elsõ meglepetés, amikor is, egy orát vártunk hogy a föszervezõ bácsi beirja a nevünket és elvegye a pénzt. A legszomorúbb az volt az egésszben hogy közben fojamatosan irt és nem 100 ember állt elöttünk csupán három.. de legalább nyomtatott szabványbetûkkel irta ami mentségül szolgál. A szállás mondhatni türhetõ volt, 500 pénzért nem vártam sokat, meg nem is aludni mentem hanem turázni, szoval elmegy...
A másnap reggel volt viszont a katasztrofa, az indulás. ott nyomorgott vagy 150 ember a kis teremben hogy megkapja a térképet meg a nevét megint beirják a lapra. A gond csak az volt hogy a tegnapi tempóban haladt a beirás, és nemám akány táv annyi asztal... NEM! csupán egy asztal volt ahol öltek vagy 4 en és nézték amint a föszervezõ bácsi újra beirja a neveket meg a távot a lapra, de nem is segíthettek neki mert nem engedte... Így a 6 ra tervezett indulásból fél kilenc lett ami elég szomorú mert az elsõ ellenörzõ pont 11 hkor zárt és addig még volt vagy 14 km.
Az ellenörzö pontok gátörházak, el se lehet téveszteni (kút, puli, lerobbant terepjáró). Itt adtak meleg teját meg csokit vagy almát meg pecsételtek az amugy meglepõen igényes térképre (tényleg jó). Az ellenörzési pontok egymástol ugy 15-20 km-re vannak ami kicsit sok de ez van :)
Nekem a 90 kilométer nem jött össze sajnos mert a 30 km nél lévõ pont után begyürödött a zoknim és lejött atalpamról a bõr ( mibndenki JÓ túrazoknit és kényelmes cipõt vigyen, ne bakkancsot mert úgy jár mint én)Sajnos vissza kellet ballagnom a pontra vagy 5 km-t ami kát bõr nélkül nem boldogság de csak összejött. Sajnos megint a szervezöket kell szidnom de egy elsösegéjcsomag nem volt a gátörházakban hogy legalább kimoshassam meg beköthessem a sebet, de legalább elvittek kocsival a célba nem kellett gyalogolnom. megjegyezném hogy mire visszaértem a kocsival nem sokkal rá a 90 km-t futók eleje már kezdett beérni a célba...(elég durva). A célban sem volt elsösegéj láda vagy egy orvos, ami mondjuk egy 90 km-es túrán télen a fagyban lehet hogy nem ártana mégis.Mindent összevetve a táj elég egyhangú de nem annyira vészes, aki szereti a végtelen gátakat... Hó nem volt és az idõ is jo volt. A gát nem csuszik egyenes a felszine nem keréknyomos, nem rossz!
A turát csak nagyon bátor és elszánt embereknek ajánlom mert elég kemény.
A többiek ugy kajnal 2 körül értek be, és nekik se sok bõrük maradt a végére meg a hójagok, meg az izomláz... De a tura végén mégiscsak öröm nézni a sok lestrapált de boldog embert.
Remélem nem vettem el nagyon a kedvét senkinek, csak azt irtam le amit tapasztaltam, és ami majdnem mindenkinek szemetszúrt:) |
| |
