Túrabeszámolók


Eötvös

SzLATúra éve: 20072007.06.17 14:27:07
Eötvös-50

Indulás Pomázról 7,35-kor. Már jó elõre cserlaci és mások is felhívták a figyelmem arra, hogy e túra nem 51, hanem kb. 57 km-es. Ágival és Joschkával így nem cicóztunk, hanem jó erõs tempóban nekiindultunk Lajos-forrás felé.
A kapott túralap végtelen egyszerû, nem sok adattal terhelik az agyadat. Van ugyan egy schwarzundweisz térképvázlat rajta, de annak aki e tájegységben még nem túrázott, annak annyi. Ezen kívül csak azt tudhatod meg, hogy a pontok mettõl-meddig tartanak nyitva. Azt,hogy mennyi a túra távja, szintje, netán a pontok közötti táv/szint adatok, nem volt publikus.
Szolgáltatás igénybevételére egy 300 Ft-os bónuszt kaptunk a dobogókõi ház büféjébe ( nevezési díj 700 Ft ), így tudtuk, ez egy önellátó nap lesz.
Lajos-forrásnál 10-15 fõs csoportosulás volt, várták a pontõrt, aki még 8,40-kor sem volt a helyén. Mi ezt nem tekintettük feladatunknak, továbbindultunk. A büfé persze zárva volt.
Pilisszentlászlón pontõr, pecsét volt, de a Rigóban az áhított sört nem tudtuk letartóztatni, mert ez is zárva volt.
Élveztük a szép erdei környezetet a kifogástalan idõjárási körülmények között, és tartottuk az 5 - 5,5 km-es tempót Prédikálószék felé. A pontõrök akkor még a helyükön voltak, a késõbb érkezõk már a Vadálló-köveknél kapták meg tõlük a pecsétet, amint a hasukat süttették.
A következõ ellenörzõ pontot a Fekete-kõhõz tették a rendezõk, így nem volt szükség arra, hogy a Kaincz-forrás - Rám-szakadék - Szakó-nyereg - Hoffmann-ház - Pilisszentlélek útvonalon megszellõztessük a túralapot. Ez egyúttal remek lehetõséget adott többeknek a kis és nagypistázásra, amivel éltek is rendesen.
Pilisszentléleken Svekjnél végre megöntözhettük porzó vesénket. Sörikével a bendõben, megbékélve sorsunkkal így könnyen felkapaszkodhattunk a Fekete-kõhöz. Néhány szenvedõ arcot azonban elmellõztünk.
Jónéhányan összeverõdtünk azt ezt követõ szakaszon. A Z+-en már nem volt tolongás, a Kétbükkfa-nyeregtõl alternatívákat választottak a résztvevõk.
Az Eötvös-ház elõtti pontõr rendesen panaszkodott, hogy majd mindenki azt kérdezi tõle, a táv hanyadik km-nél van õ? Fogalma sem volt...
Mi azért jót ettünk és ittunk, s megállapítottuk az eltelt idõt figyelembe véve, hogy a hátralévõ szakaszon vadászvágta szükséges, hogy idõben beérjünk.
Ági és Joschka el is kéretõzõtt tõlem, szaladásra. Én 6 - 6 és feles tempot léptem a kéken Pilisszentkeresztig. A pontõr bácsi elárulta, hogy még 13 km van nekem a célig, meg is hívtam egy pohár sörre, egyébként is nagyon aranyos volt.
A Szurdokban utolértem egy kedves párt, akiket nem tudtam leszakítani Pomázig ( ott kevertek kicsikét ), de mondjuk nem is volt célom. Megerõsítették õk is a 6 - 6,5-es tempót. Még egy szép fekete kutya is csatlakozott hozzám a Szurdok után, aki a biztos egzisztenciáját feladva eljött egészen Pomázig, a bizonytalanba.
Már azt hittem, életem végéig a kéken kell nyomatnom, de Joschka felhívott - kb. 10 perccel elõttem döngettek - mobilon, és megmondta a frankót, nehogy elkeverjek. Ezt többször is megtette a célig.
Oszolyon már nem voltak ott a pontõrök, mert 17,00-ig szólt a küldetésük. Pomázra lefelé menet értem utól õket, és mondták, hogy a pecsét a hátizsákban van, de a célban majd minden jóra fordul.
Átvágtáztam a rezervátumon, ahol egyik késõbb jövõ túratársamat nemes egyszerûséggel egy serdülõforma fiú arcon köpte. Még jó hogy nem vágta pofán, mert a célban szemtanúja lehettünk volna hogy két-három jogvédõ szervezet képviselõje azon veszekszik, melyikõjük verje el rajtunk a port.
Már 5 centis poliuretán hab volt a hátamon annyira mentem, igyekeznem kellett mert a cél 20,00-kor bezár. Elõtte 5 perccel értem be, így is kiesve a "szintidõ"-bõl. De rendesek voltak, mert megkaptam a továbbtenyésztésre alkalmas minõsítést, és 3 kitûzõ közül választhattam. Sõt, amikor jeleztem, hogy jön egy ifjú pár, és még két ember, egyre erõsödõ lódobogással, kitartottak egészen 20,20-ig.
Összefoglalva a napot: Egy kemény, nagyon szép vonavezetésû túrán vehettem részt, melyet a túratársak, a gyönyörû idõjárás, a már korábban megismert és újólag megtapasztalt látnivalók még emlékezetesebbé tették számomra.
A rendezõk igyekezetét elismerem. De ennek ellenére a rendezés - más túrákkal, ill. azok rendezésével összehasonlítva - citromdíjas. A túralap enyhén szólva, nem felel meg a követelményeknek, a túra adatait ennyire nem kellene titkolni a résztvevõk elöl. Ezen kívül két-három ellenörzõpont beiktatása indokolt lenne, egy frissítõ ponttal, mondjuk Pilisszentléleken. Többszöri mérés után leteszem a nagyesküt arra - és ezzel azt hiszem nem mondok újat -, hogy ennek a túrának a távja 56,8 km. ( a szint adatot nem vitatom ). Ebbõl következik, hogy a reális szintidõ 13 - 13,5 óra lenne. A jelenlegi formában a túra nem méltó báró Eötvös Lóránd emlékéhez.
Minden teljesítõnek gratulálok.
SzLA