| moiwa | Túra éve: 2007 | 2007.07.17 18:17:49 |
|
|
Boglárka 30
A Normafa utáni délután eleredt komoly esõ miatt figyelmesen nézegettem a felhõk állását a met.hu-n, és hát a Balaton környékén este 7 óráig elég rendesen kente. Épp ezért nem is nagyon tudtam, mire számíthatunk majd ma a terepen. Részben azért nem, mert számomra teljesen ismeretlenek voltak a somogyi dombok, így azt sem tudhattam, milyen ott a talaj, és mit mûvel komoly esõzés után.
_sportoljunk_, _Vándor Csillag_ és _petami_ társaságában mentünk le kora hajnalban. _petami_ bevállalta a 60-at, mi hárman inkább élvezni szerettük volna a tájat, ezért inkább maradtunk a 30-as táv mellett.
Habár elinduláskor Pesttõl egészen Fehérvárig esett, utána alábbhagyott és szerencsére a Balatonnál már "gonosz" felhõk sem voltak felettünk.
Egy egyszerû itiner birtokában elindultunk. Az itiner tartalmazott egy rövidebb útvonalleírást, a túloldalon pedig egy térképmásolatot, amelyre be voltak jelölve a pontok filctollal, az útvonal viszont egyáltalán nem. A leírás szövegére hagyatkozhattunk, nem mindig volt teljes és egyértelmû, de a terepen a kreativitás és tájolás segítségével eltaláltunk a pontokra. Kiderült hogy a 30-on Gyugyig a zöld sávot kellett követni (nem szerepelt a leírásban, de azért kikövetkeztettük), onnét szalagozás és festett zöld pöttyök vezettek gyakorlatilag végig vissza Balatonboglárra.
Szerencsére a talaj löszös jellegû volt, ami miatt a tegnapi esõ után fél napnyi száradás után nem sok sár tapadt a cipõnkre. A szõlõk közt gyalogolva meg olyan érzésem volt, mintha tengerparton apálykor gyalogolnék a nedves homokon. Szóval a sárral nem lett gondunk.
Titokban reméltem, hogy az éjszaka áthaladt hidegfront után a szél kitisztítja a tájat és ez bejött! Csodaszép panorámákat láthattunk, rögtön az elején a Gömbkilátóból, aztán késõbb a Bánom-hegy utántól, ahogy kiértünk a szõlõkhöz. Az összes tanúhegy ott magaslott elõttünk, háttérben pedig a Bakony hegyei. A Balaton vize pedig "haragos zöld" tónust mutatott. A színek csodás kavalkádját élvezhettük, az biztos.
A Bánom-hegy körüli zárt erdõség nagyon hangulatos volt, nem beszélve a Piros ház környékérõl.
Gyugyon nagyon jól esett a Tescós ropi, amit a löszmélyúton felfelé majszolgattunk el. A célban pedig finom gulyásleves várt, egy Balaton szelet kíséretében.
Összességében kellemes túra volt, egy új tájegységet ismerhettem meg, és nagyon örültem hogy ott lehettem!
Képek: http://fotoalbum.hungarotel.hu/moiwa/1195#2 |
| |
