Túrabeszámolók


Szondi György Emléktúra

zsolt.75Túra éve: 20072007.07.23 19:43:01
Szondi 25



Talán úgy kezdõdött, hogy itt megláttam az egyik hozzászólást, ahol betették a túra kitûzõjének beszkennelt fotóját. Akkor gondoltam, hogy de kár, hogy aznap dolgozom... Olvasgattam a túrákat a honlapon, amikor véletlenül észrevettem, hogy itt fél 2-ig el lehet indulni. Innen már csak a tettek mezejére kellett lépnem. Gallérkának megemlítettem, mit szólna hozzá, ha a munka után (13 óra) elindulnánk Drégelypalánkra. Örömmel elfogadta az invitálást, már csak a szervezõket kellett felhívni, hogy saját idõ terhére elindulhasunk. Egy telefonváltás után ez is megtörtént. Köszönet érte! Az csak hab a tortán, hogy fönöknõm negyed 1-kor elengedett, így õrült száguldás után Törökbálintról 1 óra 20 perc alatt leértünk a rajthoz. Gyors átöltõzés, nevezés után 13.55-kor elstartoltunk.

Kihívásnak tekintettük, hogy 3-ra, a Drégelyvárnál legyünk, mert akkor minden lehetséges aláírást teljesíteni tudunk. Sikerült. 12.54-re megkaptam az aláírásom. Amint mentem fel a Drégelyvárhoz, eszembe jutott egy kis szójáték: Ágasvár, Bõre-vár, Drégelyvár. Az eddigi három legnagyobb kihívás az idei túráimon.

Innen már könnyebb szakaszok jöttek. Bernecebarátiba tartó betonúton folytattuk az útunkat Solymár-forrásig. Közben beszélgettünk Gallérkával, és rájöttünk, hogy micsoda szerencsés emberek vagyunk, hogy túrázhatunk.

Solymár-forrásnál nagyon kedvesen fogadtak. Kaptunk vízet, müzlit, cukorkát. Ihattunk, a sapkánkat bevízesíthettük. Közben befutott két 50 km-es sporttársunk. Látszott rajtuk a fáradtság. Minden elismerésem az övék, és akkor még nem említettem meg a 100-asokat.

Innen egy kisebb emelkedõn haladtunk felfelé. Majd egy tisztáson átvágva rátértünk a K jelzésre, aztán K+-ra. Itt újabb 4 túrázóba akadtunk. Kiderült, hogy a szomszédvárból jöttek. Kellemesen elbeszélgettünk. Rövidesen megérkeztünk a Csitári kápolnához, ahol hideg forrásvízzel frissítettük fel magunkat.

Jöttek a békés lámák, és a vad kutyák. Fotózás közben egy nagy méretû kutya valószínû a vaku hatására rám támadt. Gallérka határozott hangja mentett meg. Köszönöm!

Gyönyörû tájakon folytattuk az utunkat. Majd hamarosan beértünk a célba, ahol kedves emberek és friss lecsó várt minket. Meg persze a korábban kinézett kitûzõ:)

Köszönöm a szervezõknek ezt a kitûnõen megrendezett túrát!

Majdnem lélegzet visszafojtva olvastam a százasok beszámolóit. Fantasztikus teljesítés után, drámai fogalmazások születtek. Szinte velük együtt éreztem a fáradtságot, álmosságot. Óriási gratulációm NEKIK, meg minden résztvevõnek.