Túrabeszámolók
|
|
Ipoly-mente 90
Mivel a Börzsöny az egyik kedvencem, ezért különösen szívesen mentem el erre a tt-re. A vonat nem sokkal 9 után futott be Szobra, jópár túratárs jött ezzel a járattal. Sikerült az elsõk között nevezni és elindulni a körre. Ekkor még kicsit szemerkélt az esõ és elég hûvös is volt, de tudtam, hogy ez késõbb csak javulni fog. Szobot elhagyva az elágazásnál balra lefordulva gyönyörû látványt nyújtott, ahogy a köd körbevette a dombokat, amik között vezetett az út. Ipolydamásdon csak áthaladtam, majd Letkésen már következett is az 1. ep. kedves fogadtatással. Vámosmikoláig egy hosszabb egyenes rész vezet, a falut elhagyva pedig balra kellett letérni a fõútról egy izgalmas mellékútra. A túrán egyébként egész végig nagyon rendben volt az irányjelzés és az ep-ken még kis táblák is voltak kirakva további információkkal. Mindemellett, ha valakinek mégis segítségre volt szüksége (vagy csak késõbb fel szeretné idézni az élményeket), akkor a kis pecsétgyûjtõ füzetecskében részletes leírást is talált az útvonalról. Le a kalappal a szervezõk elõtt! Szóval a kis vadregényes mellékúton ér el az ember a 2. ep-hez, ami Tésa mögött található, de a faluba nem megy be az útvonal. Az út minõség itt sajnos amúgy is elég rossz, de mivel esõ után voltunk telehordta kövekkel és sárral az utat az esõ. Ennek ellenére természetesen megéri erre jönni, nagyon emlékezetes útvonal. Bernecebarátit hátulról közelítettük meg. A faluba beérve balra fordul az ember és nemsokára Parassapuszta következik a határátkelõvel. A 3. ep Ipolyságban várt, itt egy picit hosszabb pihenõt tartottam. Lehet, hogy nem kellett volna, mert valahogy nehezen jöttem bele újra a tekerésbe. A túrán egyébként nincsenek túlzottan hosszú vagy meredek emelkedõk, ennek ellenére nagyon hangulatos az útvonal. Szlovákiában még egy ep volt, Ipolybélen. Csendes vidék ez errefelé, autóval is alig találkozik az ember. Amire nem sikerült rájönnöm, hogy errefelé miért van minden villanyoszlopon hangszóró? Az útunk végig az Ipoly mellett halad, de a folyót magát nem nagyon látja az ember Szlovákiában, inkább a magyar oldalon vannak közelebb hozzá az utak. Ipolyszalkán egy nagy tábla jelzi, hogy hol kell befordulni a letkési határátkelõhöz. Itt még egy gyors pecsételés az 5. ep-n és a reggel megtett útón tér vissza az ember Szobra, a kiindulópontra. Itt még egy kellemes meglepetés ért, ugyanis szert tettem egy kisebb ajándékra a zsákbamacska keretében. |
| | |
|
Vízparti Ötvenes
A túrát erõs szélben kezdtem meg a kockaköves zebegényi
vasútállomástól kigurulva a Duna menti úton Szob irányába. Szobról kiérve az
elágazásnál egyenesen Márianosztra irányába továbbhaladva kezdetét veszi a túra
gyönyörû része. :) Balra patak csordogál, jobbra kisvasút halad, az út pedig
enyhén ,de folyamatosan emelkedik, ahogyan az erdõs völgyben a bánya után
nemsokára Márianosztrán lyukadunk ki. Itt van az elsõ ellenõrzõpont a jólcsengõ
Hangulat presszóban. :) A falu fekvése gyönyörû, elhagyva azt, a mezõn
birkacsordával találkozik az ember, a tiszta levegõben pedig érezni a zöldborsó
illatát. Kóspallag nemkülönben szép kis település. A falu végén egy tábla
jelzi, hogy egy éles jobb kanyart kell venni Királyrét irányába. Itt érdemes
visszakapcsolni, ugyanis egy rövid, de igen meredek szakasz következik az
erdészházig. A Deszkametszõ völgyben végighullámvasutazva jutunk el Királyrétre
a második ellenõrzõponthoz. Autóval errefelé szinte nem is találkozik az ember,
lehet élvezni a természet közelségét. Kis pihenõ és frissítõ, majd a kisvasút
mellett vezetõ úton elõbb Szokolyára, majd Kismarosra érünk. Itt már egyre
jobban élénkül a forgalom és egyre közelítünk megint a Dunához és Verõcéhez. Lehet,
hogy itt nekem is a kerékpárutat kellett volna használnom, 1-2 autós szerint
legalábbis biztosan. Kis tekerés még és nemsokára beértem Vácra. A kerékpárút
melletti zenepavilonban még egy utolsó pecsét, emléklap és finomságok átvétele,
majd irány haza. |
| | |
| |
|
A májusi Gödöllõ K100 pozitív élményein felbuzdulva gondoltam ellátogatok ezen a szeptemberi hétvégén erre a tt-re is. Az Örsig 13 km-es bemelegítés bõ 40 perc zötykölõdés, majd egy gyors nevezés és végül kb 10 órakor indultam el. A városházától a vasúti pályaudvar irányába kell indulni, majd az Isaszegi úton álltam be a helyes irányba. Az utat nemrégen csinálhatták, mert kiváló minõségû volt, csak a vasúti átjárónál és a zápor miatt nedves aszfalttal kellett picit vigyázni nehogy elcsússzon az ember, amúgy lehetett tenni rendesen az egyenesben. Isaszegen egy jobbos után nemsokára már következett is Nagytarcsa, majd hamarosan Kistarcsa és az elsõ ellenõrzõpont. Országúti biciklivel errefelé már jobban kellett vigyázni, mert a lejtõs részeken könnyû begyorsulni és a bringa vagy az ember testi épsége bánhatja az úthibákat, ha nem vigyáz az ember. Útközben a környezõ mezõkön már sajnos csak elszáradt napraforgók fogadtak, pedig ez a nyár közepén, amikor szép sárga minden biztosan szebben néz ki. Errefelé volt az elsõ emelkedõ is, ami nagyon jól esett. A túrára jellemzõ általában, hogy nagyon kellemes, se nem túl hosszú és se nem túl meredek „mászások” vannak, aki jó erõben van az akár mindegyiket abszolválhatja nagy tányéron (nekem sajnos nem sikerült mind). :) Az ep-n gyors pecsételés és kisvártatva haladtam is tovább. Kerepestõl a Mogyoródi ep-ig kanyargós volt az út, de ha figyelte az ember a felfestett irányjelzõket vagy a túratársakat, akkor nem lehetett eltévedni. Mogyoródon megkaptam a 2. pecsétet is, vmint vízzel és nápolyival is megkínáltak a kedves szervezõk. Mogyoródon még egy rövidebb emelkedõ majd egy balkanyar Szada irányába. Itt keltünk át az autópálya fölött, majd a lejtõn gyûjtött lendülettel csapattunk be Szadára. Ezen a lejtõn szintén nagyon vigyázni kell, ha nem akar az ember egy hatalmasat esni, bár montival talán nem vészes az útminõség. :/ Szadán volt az utolsó kellemes emelkedõ majd újabb lejtõ következett egyészen Gödöllõig. Végül kb 105 perc alatt teljesítettem a 48 km-es útvonalat. Nagyon kellemes vasárnap délelõtti program volt, csak ajánlani tudom mindenkinek. :) |
| | |
|