Túrabeszámolók


Gödöllő K50 (országúti)

új túrabeszámoló rögzítése
Kiírások:2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
 Túra éve: 2012
olsenTúra éve: 20122012.09.11 09:52:18
megnéz olsen összes beszámolója

szia  emberek, Gödöllõn bicikliztem ...


Ez a nap is olyan, mint a többi. Felkelek, kitolom, elindulok …  elindul a fekete macska is,  nem félek tõle, nem árthat. A cicus keresztbe el, a gumi pedig le, ssssszzz..!  Kel a nap, nosza, szereléssel indulok - tartalék gumi  15 perc -, elégedett vagyok, nyomulok Cinkota irányába. A cicuson morfondírozok, hiszen minden hétfõn hármat köpök egy barna kavicsra, a cicust azért megátkozom, és újra sssszz… ! Barátom érkezik, felpakolok az autóra és irány a rajt, majd ott ragasztok .. ott is vagyunk, ismerõs hölgy lát, szörnyülködik, de megnyugtatom és szerelek, barátom vizet szerez, ragasztunk és királydinnyét bányászok a külsõbõl. Ez a növény a „gumisok szent tehene”, meg a koronaakác ..., esõben ugyan elveszti tartását és puhul, veszélytelenné válik, azonban most nincs esõ, japán dobócsillaghoz, surikenhez hasonlatos az állaga és minden dimenziót ural, le-föl-jobbra-balra szúr… elindultunk,,,tartalék belsõ is keletkezett, foltoska, de a Hungaroring havasaira megteszi, véljük, a biztonság kedvéért visszafogjuk magunkat, csak ötvenest kérünk, és start, Gödöllõn keresztbe hármasban, rendezvényen át, túrunk Isaszegnek, kel a nap- tovább és fût, hirtelen sokan lettünk biciklisek,húznak mellettünk és szembõl is,az autósok türelmesek,pedig nemsokára Djokovic nyeri az USA opent,Nagytarcsa felé kanyarodunk,síneken át,és egy kis fölfelé..színt visz az arcokba,ritkul a sor is,kevésbé tömöttek vagyunk,de a másik oldal,az igen,húszperces fölfelébõl háromperces lefelé,és máris az elsõ ellenõrzõ pont,pontõr lányka köszönt és pecsétel,lihegünk és utána Kistarcsa felé folytatjuk,Szilasliget elõtt ragasztanak belsõt,segítséget nem kérnek,profiknak tûnnek..alaposan ismerik a királydinnyét,Hungaroring,fotó át a budai hegyekre,és lefelé vezet az út,a víziaréna mellett,rendõrautó kerül,Mogyoródon gurulunk..a patak mellett második ellenõrzõ pont,fiú-lány, és nápolyi,apuka kisfiúval fagyizik és távozik,kevés idõre rá széphölgy hozza utána a tárcáját,késõn..a hölgyet látva nem csoda,hogy a pénztárca ottmaradt,van,aki az eszét is otthagyná..két út áll elõttünk,a rövidebben –Szada felé indulunk,és puhulok..ebben a korban elõfordul,pumpa segít,a külsõ látszólag sértetlen,a tüskeböki már beágyazódott valahol,nem szerelek,juszt is nem..Szada közepébõl lehet menni akár fölfelé is Gödöllõ irányába,miért is ne..?ha az út is arra tart,Szûcs fogadó,innen lefelé végig,,,Gödöllõn a kerékpárút nem sokat javult,az úttesten gázolunk,autóstársak sérelmezik,de a kerékpárút akkor is túlságosan magyarosra sikerült,maradunk a forgalomban..hirtelen beesünk a célba,margitás lányok kedvesen fogadnak,gratulálnak és szeretnek mindenkit,mi is õket,a vendéglátás itt színvonalas,mint mindig,akár otthon is érezheted magad..köszönjük,Margitások..szép idõ,szép útvonal,példás szervezés – ahogy szoktátok..


hazafelé megest leeresztek,,,már ezzel a gumival kell élnem vasárnap..ne félj a fekete macskától,csak a rontástól,amit hordoz magával..  


 
 
 Túra éve: 2009
sobriTúra éve: 20092009.09.14 14:05:21
megnéz sobri összes beszámolója
A májusi Gödöllõ K100 pozitív élményein felbuzdulva gondoltam ellátogatok ezen a szeptemberi hétvégén erre a tt-re is. Az Örsig 13 km-es bemelegítés bõ 40 perc zötykölõdés, majd egy gyors nevezés és végül kb 10 órakor indultam el. A városházától a vasúti pályaudvar irányába kell indulni, majd az Isaszegi úton álltam be a helyes irányba. Az utat nemrégen csinálhatták, mert kiváló minõségû volt, csak a vasúti átjárónál és a zápor miatt nedves aszfalttal kellett picit vigyázni nehogy elcsússzon az ember, amúgy lehetett tenni rendesen az egyenesben. Isaszegen egy jobbos után nemsokára már következett is Nagytarcsa, majd hamarosan Kistarcsa és az elsõ ellenõrzõpont. Országúti biciklivel errefelé már jobban kellett vigyázni, mert a lejtõs részeken könnyû begyorsulni és a bringa vagy az ember testi épsége bánhatja az úthibákat, ha nem vigyáz az ember. Útközben a környezõ mezõkön már sajnos csak elszáradt napraforgók fogadtak, pedig ez a nyár közepén, amikor szép sárga minden biztosan szebben néz ki. Errefelé volt az elsõ emelkedõ is, ami nagyon jól esett. A túrára jellemzõ általában, hogy nagyon kellemes, se nem túl hosszú és se nem túl meredek „mászások” vannak, aki jó erõben van az akár mindegyiket abszolválhatja nagy tányéron (nekem sajnos nem sikerült mind). :) Az ep-n gyors pecsételés és kisvártatva haladtam is tovább. Kerepestõl a Mogyoródi ep-ig kanyargós volt az út, de ha figyelte az ember a felfestett irányjelzõket vagy a túratársakat, akkor nem lehetett eltévedni. Mogyoródon megkaptam a 2. pecsétet is, vmint vízzel és nápolyival is megkínáltak a kedves szervezõk. Mogyoródon még egy rövidebb emelkedõ majd egy balkanyar Szada irányába. Itt keltünk át az autópálya fölött, majd a lejtõn gyûjtött lendülettel csapattunk be Szadára. Ezen a lejtõn szintén nagyon vigyázni kell, ha nem akar az ember egy hatalmasat esni, bár montival talán nem vészes az útminõség. :/ Szadán volt az utolsó kellemes emelkedõ majd újabb lejtõ következett egyészen Gödöllõig. Végül kb 105 perc alatt teljesítettem a 48 km-es útvonalat. Nagyon kellemes vasárnap délelõtti program volt, csak ajánlani tudom mindenkinek. :)
 
 
VagdalthúsTúra éve: 20092009.09.14 10:01:57
megnéz Vagdalthús összes beszámolója
Gödöllõ K50

Tavaly óta halad ezen az útvonalon a Margitások õszi ötvenese, s szerintem telitalálat ez a körpálya. Kiválóan tekerhetõ, kellõ arányú liftezés. A szintidõ -4 óra- még arra is elég, hogy megálljon fényképezgetni az ember, még egy olyan vastag kerekû, terepes libakergetõvel is, mint az én közlekedési eszközöm. Bár hozzá kell tegyem, hogy leszólhatom az én kis hipermarketes árérzékeny MTB-met, de 9 év alatt még se defekt, se anyagfáradás, semmi, alkatrészt még nem cseréltem benne.

Az útvonal már a rajttól kezdve felfestett, az Egyetemi-erdõn a piros sáv és a Mária út közös szakaszán kell átgurulnunk, a zarándokút festése szépen halad ezek szerint. Isaszeg felé elkap az esõ, a hátamon érzem is a felverõdõ vizet, de nem sûrû, a nagytarcsai elágazásba már napsütésben érünk. S akkor jön a szelektív szakasz, ami bezony megrostálja a mezõnyt, így engem is. Végig az volt a koncepcióm, hogy saját tempót megyek, nem erõltetjük túl a dolgot, csak ahogy jól esik, de azért legyen meg a túra 3 óra alatt, ez teljesen reális, tavaly is összejött. Tehát Nagytarcsa, felkapaszkodtunk, legurultunk, két deci folyadék jó idõben, jó helyen, már párásodik az idõ, a reggeli cúg-cidri-esõ a múlté. 63 perc alatt megvan az elsõ 21 km. Innen jön a kanyargós Kistarcsa-Kerepes-Mogyoród etap, az átlagsebesség esik, összerázódik a mezõny, rendre ugyanazokkal elõzgetjük egymást oda-vissza kb. tízen-tizenketten. A Hungaroringnél mindig megállok fényképezni, most is a négykerekûek uralták a környezetet, bár azért mi, két kerékkel, többen voltunk. Továbbá érzõdött, hogy ez nem F1-es futam, a ring környéke kihalt volt, kívül is, belül is. A mogyoródi szökõkutas-csárdás-curkászdás téren -a Gödöllõ K50 õszi verzióján kívül a Fóti-Somlyó túrákról is ismerõs pont- víz+nápolyi a menü, továbbá a hír, hogy még 14 km van vissza. Ez annyit tesz, hogy sikerült 12 km/h átlaggal tolni a második órában, na ez annyira nem jó... ráadásul Szadáig csak egy kis szakaszon lehet zúzni, az M3-as felüljárója után, de legalább a templomok felett érünk ki a gödöllõi fõútra, de azért így is jut még a szadai rettenetesbõl, de mégsem ugyanabban a kiszerelésben, mintha Veresegyház szélétõl kapaszkodtunk volna. Gödöllõ elõtt persze a piros lámpa megfgog, odafelé a kocsival is ez volt, nem tudom, meddig tart még ez a lámpás feltúrás, nem tegnap óta képez akadályt... de sebaj, 2:57 a vége, a terv megvan, oklevél is, kitûzõ is, a Margita Kupából a negyedik túra is, tehát idén sem maradok kitüntetés nélkül.

Remek tekerés volt, tetszik ez az útvonal, evidens, hogy jövõre is! Köszönöm a szervezést!
 
 
 Túra éve: 2008
VagdalthúsTúra éve: 20082008.09.23 12:14:49
megnéz Vagdalthús összes beszámolója
Gödöllõ K50

Az útvonalat már nyáron bejártuk az egyik rendezõvel, így az nem tartogatott újdonságot, legfeljebb a klíma. Júliusban brutál hõségben, a Nagytarcsa elõtti emelkedõn szememet csípõ verítékezéssel tekertük le a távot, ellenben most reggel a térd felett végzõdõ biciklisnadrágban bizony azt kérdeztem a nevezéskor: itt van a LeFaGySz rajtja? :-)

Isaszeg elõtt ért utol MaRaBu cimbora, akivel innentõl együtt mentünk végig, leszámítva a nagytarcsai emelkedõt, melynek tetején bevárt. Addig 2,5 km-en vert rám gyenge 6,5 percet :-)

Kistarcsán geoládáztunk is + Mogyoródon, a Hungaroringnél is megálltunk fényképezni, ezúttal nem négy, hanem két keréken robogtak az aszfaltcsíkon. Mi is, lefelé onnan fõleg, de a mi jármûvünk halkabb volt. Jó útvonalvezetés, rövidebb emelkedõkkel, hosszabb lejtmenettel. Megvan a 4. túrám is a Margita Kupa-sorozatban, így novemberben már biztos, hogy a tavalyi év után ismét serleggel térek haza.

Jó kis tekerés volt, jó társaságban. A díjazás átvétele után még bementem a kastélyparkba geoládázni, ott épp veteránautó-kiállítás volt.

Képek: http://kep.tar.hu/vagdalthus/50604625#2
 
 
MaRabUTúra éve: 20082008.09.15 23:20:55
megnéz MaRabU összes beszámolója
Kihívásnak tartottam a kiírásban elõzetesen szereplõ 1000m szintet. Persze a fele sem volt igaz :-) Frua is lett volna, mert figyelembe véve hogy körtúra és 47km (max. a fele, 23km megy felfelé), az ÁTLAG 4% feletti emelkedõket jelentene...

Több mint fél óra szöszmötölés után, 9:53-kor indultam, ám meglepõ módon nagyon hamar utolértem Vagdalthús barátomat, akit nem vettem észre, mint indulót. Ha már így alakult, inkább tartottunk egymásnak élménybeszámolókat, mintsem lehajtsam magam egyedül a szokásos módon. Kész szerencse hogy észrevettem õt, általában nincs idõm megnézni a túraarcokat elõzés közben :-)

A hétvégére zordra fordult idõvel meg lehettünk elégedve, mert egy csepp sem esett, és néha még a nap is felderengett. A nagytarcsai emelkedõt azért nem tudtam kihagyni, hogy ne zúzzak fel saját tempóban, így felfelé nyomtam egy 20 körüli átlagot, majd következett 6 és fél perc pihi, evés-ivás a dombtetõn. Elég sokat szoktam itt edzeni, legutóbb hétfõn mentám át párszor ezen a dombon oda-vissza, a végén el Isaszeg túlvégéig és vissza. Ismerek itt minden bokrot és nyulat :-)

Laza tempóban folytattuk utunkat. Az elsõ ep-n kaptunk egy jólesõ magnéziumos italt és megtudtuk, hogy 180 induló jött össze. Kistarcsán kesseltünk egy multi geoládát: GCHABA. A szintidõbe minden belefért :-) A hungaroringen motorosok zúgattak, fényképezgettünk a távolból. Mogyoródon volt a második ep. A Pipa csárda szolgáltatásait ezúttal nem próbáltuk ki, utólag kár érte.

Ez elõtt, na meg Szadán, 6% körüli emelkedõcskék állták utunkat. Én nagyon jól éreztem magam a túratársak tempójában, 100 alatt volt végig a pulzusom. Még sosem mentem felfelé úgy, hogy csak hagytam forogni a lábamat mindenféle erõ bevetése nélkül, ma megtudtam hogy van ilyen is :-) Azért volt aki küzdött itt, egy fiatal kerekes óriási áttételt próbált meg szaggatni, volt vagy 30-as pedálfordulata maximum, de azért nem váltott volna feljebb, hiába buzdítottam :-)

Jó kis túra volt, útközben mindenhol útfelfestésekkel, a célban finomságokkal, kezdõdõ koncerttel, szomorú búcsúval Husitól...
 
 
piedcatTúra éve: 20082008.09.14 14:59:44
megnéz piedcat összes beszámolója
Gödöllõ K50 II

A tegnapi túrafutás után elég merész vállalkozásnak tûnt bevállalni ezt a bringatúrát, ha nem lennék Margita-kupás, valószínûleg ki is hagytam volna. Igazából csak az 1000 méter szintkülönbség volt zavaró, amit a kiírásban feltûntettek, és ha nem is volt annyi, nekem mégis úgy tûnt. Reggel kigurultam a városházához, pár szót váltattam Feróval, neveztem, és 9-kor már tapostam is a pedált. Szépen elvitt magával az elején a mezõny, combjaim néhány kili után már sajogtak. Viszont a nagytarcsai elágazásig 25 km/h környékén tartottam a sebességmérõt. Innen kezdõdtek a gondok. Sok és hosszú emelkedõt kaptam Nagytarcsáig, majd Kerepesen, Szilasligeten, Mogyoródon, és persze a hab a tortán: Szada sem maradhatott ki. Most oldalról támadtuk a hosszú emelkedõt, de ez még rosszabb volt, mint a fõúton. Kis utcákon kanyarogtam, próbáltam megkeresni a legkisebb sebességfokozatot, de még a lánc is felakadt egyszer. A lényeg, a túra elég küzdõsre sikerült, fõleg a vége. A teljesített idõ (2:27) egy kicsit meglepett, mert magamhoz a durva útvonalhoz képest elég jónak mondható. Ezzel véget ért a „gödöllõi bringaszezon”, jövõre folytatom.

piedcat