Túrabeszámolók
|
|
Zirc 30 túrák/Szarvaskút 15
Zirc tavaly ünnepelte várossá avatásának 30. évfordulóját, ebbõl az alkalomból lelkes helyi turisták 3 új jelzett útvonalat hoztak létre, összesen 30 km hosszan. Nagyon üdvözlendõ ez, hogy idõt, energiát nem kímélve ilyen példamutatóan szolgálják a hazai turistaság ügyét. Dicséretes továbbá, hogy a 3 újonnan jelzett út a lehetõ legminimálisabb mértékben fonódik régebbi jelzett utakkal, így biztosítva azt, hogy a természetjárók eddig kevésbé ismert nagyon szép helyekre eljuthassanak biztonságban, az eltévedés veszélye nélkül.
Erre a szép tavaszi napra a piros körséta jelû Szarvaskút - 15 útvonalat választottam. Ez volt a január 31-ei Bagolyvár-Tél rövid távja is, "némi" különbséget jelentett, hogy most nem volt 60 cm hó... Már a buszpályaudvaron régi túratárssal futottam össze, Kálmánnal végig együtt mentünk. A rajtban csatlakozott hozzánk Tünde is, így hárman indultunk. A szervezõk élõszóban is kiegészítették az itinerben leírtakat és már kint is voltunk. Igyekeztünk a forgalmas városi szakaszon hamar túljutni, de kiérve a természetbe már többször megálltunk gyönyörködni Zirc és a Bakony látványában. Szép az útvonal, nyílt, panorámás terület után érint 2 tavacskát, utána fenyõerdõn visz át már igazi bakonyi bükkösbe, majd a méltatlanul kevésbé ismert Szarvas-kúthoz vezet. Itt padok, asztalok, friss forrásvíz mellett lehet kicsit pihenni. Ezután átkelünk a Csengõ-hegyen és hamarosan Tündérmajorba érünk, egy helyen visszatekintve a Kõris-hegy is felbukkan mögöttünk. Tündérmajor után ismét panorámás útszakasz következik, látszik a még havas Ámos-hegy is, a szinte teljes Zirci-medence és feljebb Nagyesztergár, Olaszfalu is. Rögtön Zircen vagyunk, a lelkes szervezõk emléklapot és kis kedves emléktárgyat adnak át, kenyérrel, teával kínálnak. Nevezési díj nem volt, mindent a saját végtelenül pozitív hozzáállásukkal teremtettek elõ.
A Zirc-30 túrákat minden évben 4-szer, rendezik meg, minden évszakban lehet jönni, mindig más és más arcát megismerve szeretett Bakonyunknak.
Köszönöm a rendezõknek a lehetõséget,a túrát ajánlom mindenkinek, aki fogékony új helyek és egy kedves szervezõ csapat megismerésére.
|
| | |
|
Kincsesbánya 20
Tv, rádió riogat mindennel, de menni kell. Menni, mert menni jó. Bakonybél-Kincsesbánya kb. 65 km, autóval 1 óra, busszal közel 3. Mégis a kezdõdõ havazás - ami nálunk késõbb vasárnap estig tart és az ígért 13 helyett 47 cm havat hoz - a buszra terel. Így a 30 km is ugrott, hála a menetrendeknek. Marad a 20 km. Tavaly ez családostul 4 óra 6 perc volt, most 4 óra 12perc lett.
Meglepõen kevés sporttárs mocorog a kincsesbányai iskolában, sorba sem igen kell állni. Az út eleje kicsit sáros, mert szegény sárnak nem volt ideje és lehetõsége megfagyni, mivel az esõ váltott át hóba. Ennél is jobb hír, hogy akármerre fordul az út iránya, a szél mindig szembe hozza a havat, ez így lesz szinte végig. Az út nem nehéz és ismerem is, a szembejövõ hó ellenére is jól lehet haladni. Az üdülõnél már itt is az elsõ pecsét, páran összeverõdünk, örülünk egymásnak. A következõ szakaszon jobbára épített környezetben haladunk, néhány helyi lakos döbbenten figyeli az "ilyen idõben"erre vonulókat. Nem értem a csodálkozást, végtére is január van. Vége az aszfaltos szakasznak, betérünk a Gaja-völgy elejébe, hamarosan újra ellenõrzõ pont köszönt ránk. Elválunk a 30-asoktól, innen sok túrázóval már nem nagyon találkozom, a 2003-as rajtszám azt jelenti,a 20-asok elején indultam el. Egy csapat futó riadtan kérdezi, hogy jó irányba haladnak-e, de éppen ott lóg egy szalag, ami meg is nyugtatja õket. A víztározónál a szokásos szeles idõ fogad, erre is fel voltam készülve. Újra az üdülõ következik, ismerõsök megint vannak, olyanok is, akiknek most még ez csak az 1-es pontot jelenti. Innen már szinte séta a célig, ahol megint csak nem kell hosszú sort kivárni, nincsenek sokan. Megveszem az egész családnak a kupalapokat, együtt fogunk ismét túrázni, amint csak lehet. Még 4,5 km aszfalt Fehérvárcsurgóig, onnan már busz is van...
Jó kis túra volt, igaz a riogatásoknak "köszönhetõen" sokkal kevesebb résztvevõvel a megszokottnál. A szervezés a megszokott, magas színvonalú, barátságos Vízivárosi volt. Aki ezt most kihagyta,azoknak 31-én új esélyt kínál a téli Bakony. Aki meg itt volt, azokat a Sporttársakat is szeretettel várom Zircre, a Bagyolvár túrákra: www.bakonyibakancsos.hu
|
| | |
| |
|
Reguly Antal Emléktúra, Zirc
Hazai pálya, még a vasárnapi - hogy is mondjam finoman - csökkentett mennyiségû buszközlekedéssel is elérhetõ túra. Elõtte szombaton Bakonybélbõl vezettem csoportot a Witt-kilátóhoz, a régies kifejezéssel agit. prop. tevékenység eredményeként 2 sporttárs úgy dönt, velem jön vasárnap is. A 8 órai indulást cálozzuk meg, a minél kellemesebb hõmérséklet reményében.
A rajtban Számel Laci Úr kérdi, hogy melyik távra megyünk, természetesen mindegyikre-hangzik igen bölcs válaszunk az egytávos túra kapcsán. Elindulunk és meglepetésre a Cuha-völgy menti Piros útja igen vizes. Mivel nagyon hamar pirkad mostanában, megegyezünk, hogy ez már nem harmat, itt komolyabb esõ lehetett. De a haladást nem zavarja, ballagunk a cuhai illatárban lefelé Porva-Csesznek Fõpályaudvar irányába. Egy helyen, ahol a Csárda-völgy befut, többször át kellene kelnünk a bakonyi vizek egyik királyán ( a másik természetesen a Gerence), de mint helyi erõ, javaslok egy kis kitérõt a sínen át a vasúti hídig, ott leereszkedve az út kényelmesebben folytatódik. Mondom, hogy várjunk egy kicsit, mert tippem szerint most fog jönni a vonat, de nem várunk, így éppen a sínen vagyunk, amikor ránk üvölt annak jogos használója, háááát., utána ittunk egyet a nagy ijedtségre. Leérünk a mesebeli állomásra, többen összeverõdünk, itt vannak a gyõriek is többek között. Iszunk egyet itt is, már most fél tíz táján simán üti a 32-t a higyany. Szépen elindulunk Porvára, továbbra sem kapkodjuk el. Közben elmesélem, hogy az ottani hangulatjavító intézményben a sörcsapon, padokon, asztalokon túl a helyi Vince Úr, minden porvai Vincéje is a berendezés részét képezi. Felérünk a falu fölé, gondos, szorgos porvaiak mindent beültettek, aki hajlamos kispistázni, az sem tud átmenni a tekintélyes méretû kukoricáson, de a nemrég általunk megerõsített zöld jelzés útja le a faluba így is nagyon szép. Beérünk Porvára, megszavaztatok egy hosszabb ücsörgést, tekintettel az elõttünk álló nyílt szakaszra. Valóban itt van Vince úr, társaim is ismerõsként köszöntik már, inkább aze rrefelé klasszikus kocma-bolt kombóra csodálkoznak rá.Lassan cihelõdünk - italjegy is beváltva, ahogy az kell-, indulunk át Borzavárra, tûzõ napon, de remek panorámával. Több sporttárs bizonytalanul álldogál a legmelegebb részen, ott, ahol az Országos Kék és a Dornyai út sárgája elágazik, de határozottságomat látva megnyugszanak, együtt ballagunk be Borzavárra. Szerencsére itt is nyitva még a turistaellátó, benézünk hát ide is, mert nagyon meleg van. Biztatom a többieket, hogy a falu után szinte már csak erdõs rész lesz, neki is lendülünk., A Fiatalító-forrás sajnos ismét száraz, amint az várható is volt. Bõ km után már Zircen trappolunk, s hamarosan beérünk a célba 5,5 órás, komótos idõvel.
Jól szervezett, bejáratott túra ez már, igaz most új idõpontra került, a névadó Reguly Antal évfordulójához legközelebbi hétvégére. 55-en voltunk, családiasra sikerült, szinte mindenkit ismertem. De hol voltak a többiek ? Ajánlom minden sporttárs szíves figyelmébe ezt a túrát, még így a nyár közepi nagy melegben is kellemes kikapcsolódás csodás Bakonyunkban, jobbára árnyas erdõben, mindig szép helyeken, barátságos emberek lakta vidéken. Jöjjünk sporttársak minél többen el ide ! |
| | |
|