A tavalyihoz hasonlóan, az idén is szép, napfényes, madárdalos nap köszöntött ránk a túra napján. Bazsival 8 óra 20 perckor rajtoltunk a gelsei Termálfürdõtõl. A tavalyi útvonalon haladva, a megszokott helyeken voltak az ellenõrzõpontok. A pontõrõk mindenhol kedvesek voltak, a szolgáltatás nem vesztett a tavalyi színvonalához képest. A József-hegyi haranglábnál lévõ frissítõpont után, az itiner felkínálta lehetõséggel élve nem a Z jelzést választottuk, hanem a K keresztet, mivel Bazsi két geoládát szeretett volna megkeresni. Az egyik láda a forrásoknál volt, a másikért be kellett mennünk a Kõszikla-szurdokba, a K háromszöget követve. A szurdok eddig mindkettõnk életébõl kimaradt, a Thury és a Szent Orbán túra is lényegében mellette halad el, ezért kíváncsian vártuk, hogy mi fog ránk várni a szurdok mélyén. A szurdok maga nem hosszú, de nagyon vadregényes, esõs idõben kifejezetten balesetveszélyes lehet. A geoláda megtalálásának élményét még csak fokozta a szurdok végében lévõ függõleges vaslépcsõ, melynek utolsó fokai, már több mint 90 fokos szögben tornyosulnak a túrázó feje fölé. Aki nem járt még erre, mindenkinek csak ajánlani tudjuk Zala megye e rejtett gyöngyszemét. A K háromszög a szurdok után felér a Z jelzésre, innen már a kijelölt úton haladtunk tovább. A célba 13 óra 45 perckor érkeztünk meg, azonban az igazolólapunkra csak 14 óra 4 perc került rögzítésre, mivel 20 percet álltunk sorban, több más beérkezõ túratárssal együtt, ráadásul az emléklapot sem ott kaptuk meg, ahol a kitûzõt és ez megint csak bonyolította a helyzetet. Ettõl a várakoztatástól egy kicsit rossz szájíze lett az embernek, ennek ellenére az idén is jól éreztük magunkat, köszönjük a szervezést.
