Szeretek kicsit felkészülni mi vár rám, utána nézni a térképen a várható útvonalnak, ezért gondoltam információt gyûjtök a túra elõtt.
Azonban a túra honlapja meg sem volt jeleníthetõ, a link nem élt. Késõbb szerencsére javították. Addig is megpróbáltam telefonon tudakozódni. Meglepetésemre, a TTT oldalon megadott vonalas számon nem is tudtak a másnap sorra kerülõ túráról. Amikor mondtam az információforrásként megadott másik nevet, akkor tudtomra adták, hogy a TFSZ csupán hetente két alkalommal tartózkodik bent. Ezen a számon felvilágosítást nem tudnak adni.
Az elõzmények ellenére érdekesnek ígérkezett az íróasztal mellett olvasva a Dûlõkeresztelõ. Játék, egy nagyobb sorozat, része, ellátás a pontokon… Ehhez képest merõben mást kaptunk.
A befizetett nevezési díj ellenértékeként 1-nél több vízvételi lehetõséget reméltem, az 1 db kis csokoládé sem nevezhetõ „ellátásnak”. Meglehetõsen összecsapottnak tûnt az egész, holott úgy láttam, nem az elsõ szervezésrõl van szó. A tapasztalatlan gimnazista pontõrök – tisztelet a kivételnek – azt sem nagyon tudták, mi a feladatuk. Az egyik ponton javaslatunkra tették ki az õket jelzõ bóját. A reakciójuk az volt, hogy nem tudták merrõl érkeznek majd a túrázók. Az Árpád kilátónál üldögélõ pontõrtõl segítséget kértünk a továbbhaladás irányára vonatkozólag. Megmutatta az irányt, ám bennünk mégis felmerült a kétely… Szerencsére… Mert más irányba kellett folytatnunk. A pontõrök tájékozatlansága nem volt egyedi eset. Nagyrétre érkezve fogalmunk sem volt, merre keressük a célt, a nagy tömeg más rendezvényre utalt. Megpróbáltam felhívni a honlapon magadott számot, ám néhány csörgés után az illetõ kinyomta… A célban oklevél gyanánt egy fénymásolt lapot kaptunk, amire nem is az én nevemet írták. Célszerûbb lett volna „túrára szabottabb” kitûzõt csináltatni. A 2012-es évszám miatt egyébként sem használható jövõre. Az évszám helyett több értelme lett volna a teljesített távot feltüntetni. Ez így több éven át kiadható lett volna és a túrázók is szívesebben veszik, ha évek múlva is látják mit teljesítettek. De mi, akik a hosszú túrán indultunk, még szerencséseknek is mondhatjuk magunkat, mert kisgyermekes családi túráról beérkezõk még ezt sem kaptak. Ez a túra valójában egy pénzcsinálás volt a szervezõk részérõl. Fültanúja voltam a családi távon indulók felháborodásának, amivel tökéletesen egyetértettem.
A táj szép volt, ezért mindenképpes érdemes idejönni, de jövõre azt hiszem én is más túrát választok. |
