OKT

OKT fórum

<<< 17.sz. túra: Nagymaros - Nógrád	19.sz. túra: Becske - Mátraverebély
18.sz. túra: Nógrád - Becske
KFeri	Bejárás: 2020.11.13. Rögzítve: 2020.08.22 22:14:13
Alsópetény - Ősagárd Egy ködös, felhős péntek délelőtt pótoltam a Cserhát közepén hiányzó rövid szakaszt. A fényképes beszámoló a következő oldalon olvasható: turaelmenyeim.blogspot.com/2020/11/okt-18-alsopeteny-osagard-20201113.html

KFeri	Bejárás: 2020.08.20. Rögzítve: 2020.09.03 22:04:44
Ősagárd - Szendehely Az augusztusi hosszú hétvégén újabb cserháti hegymászásra indultunk a fiaimmal. Ezúttal Ősagárdon kezdtük a pecsételést, a falu határában alaposan körüljártuk a turistaút 150 méteres környezetét, majd mikor végre lendületbe jöttünk, akkor egy hatalmas szederbokor állta utunkat. A Naszály lábánál egy kicsit elbizonytalanodtunk a távolságokat illetően, de a Kopasz-tetőn már csak a kilátással foglalkoztunk. Leerszkedtünk a Násznép-barlanghoz, majd felmásztunk a geodéziai torony vaslétráin. A hegyről lefelé haladva tettünk egy kitérőt a Látó-hegyre, ahol megnéztük az Árpád-kori földvárat és a dunai panorámát. A kiszáradt Bik-kútnál pihentünk egy kicsit, a függőhídnál kivártuk a sorunkat, majd mielőtt beértünk volna Katalinpusztára, elsétáltunk Rockenbauer Pál kopjafájához. Végül Szendehelyen fejeztük be a sétát. A túra hosszabb, fényképes beszámolója a következő oldalon olvasható: turaelmenyeim.blogspot.com/2020/09/okt-18-osagard-szendehely-20200820.html

KFeri	Bejárás: 2020.06.23. Rögzítve: 2020.07.09 22:25:32
Alsópetény - Becske Négy és fél hónap kihagyás után ismét kékeztünk egy kicsit és folytattuk a Cserhát megismerését. Fiaimmal Alsópetényből indultunk, felmásztunk a Prónay-kilátóba, Romhány határában elsétáltunk a Rákóczi-féle törökmogyorófához, kicsit szomjaztunk és pihentünk Kétbodonyban, sétáltunk tűző napsütésben búzatábla szélén, bújócskáztunk hatalmas lapulevelek között, majd amikor a fiúk már kezdték volna feladni, akkor megpillantottuk a becskei sztúpát, onnan pedig már csak néhány lépést kellett megtenniük, hogy beülhessenek az autóba. A túra fényképes beszámolója a következő oldalon olvasható: https://turaelmenyeim.blogspot.com/2020/07/okt-18-alsopeteny-becske-20200623.html

KFeri	Bejárás: 2020.02.01. Rögzítve: 2020.02.28 21:43:01
Nógrád - Szendehely Február első hétvégéjén húztam újra túrabakancsot. Ezúttal a Duna túloldalán, a Cserhát emelkedőin és lejtőin sétáltam a fiaimmal. Nógrádról indultunk, meghódítottuk a várat, felmásztunk a Nagy-Kő-hegyre, a Lokó-pihenőtől gyönyörködtünk a kanyargó Dunában, találkoztunk egy világvándorral, dagonyáztunk és korcsolyáztunk, a túra végén pedig mindent megtettünk azért, hogy felengedjenek bennünket a buszra. Egy hosszabb, fényképes élménybeszámoló olvasható a túráról a következő oldalon: https://turaelmenyeim.blogspot.com/2020/02/okt-18-nograd-szendehely-20200201.html

augustin	Bejárás: 2019.04.22. Rögzítve: 2019.04.28 17:25:44
A Nógrád-Romhány szakaszt tettük meg három nap alatt váci bázissal. A jelzések szinte mindenhol jók, ahol meg nem, ott az út egyértelmű. Egyedül Szendehely előtt a már a fórumban korábban említett letarolt domb után tértünk le egyenes helyett helytelenül balra, bár onnan már látszott a falu, úgyhogy nem volt gond. A pecsétek is mindenhol jelezve vannak.

kte	Bejárás: 2018.05.12. Rögzítve: 2018.05.13 07:50:21
Az Ősagárd-Katalinpuszta szakaszt tettük meg gyerekekkel. A bélyegzők az ősagárdi információs táblán (a falu 2. buszmegállója közelében) és a katalinpusztai 'erdei bolt' mellett is rendben vannak. Ősagárd után kicsit elkeveredtünk: A falu végén levő elágazásnál a faragott utcatáblákhoz hasonló útjelző nyilak vannak: itt még a Liba-hegy felé menő úton van a kék jel, később, rögtön a távvezeték után jövő elágazásnál kell elmenni a Piszketanya felé. Itt egy nagy tölgyfán van az egyértelmű jelzés, de ez a ránőtt bokrok miatt nem látszik az elágazástól, csak továbbmenve a baloldali helyes úton. A tanya mellett pár ősrégi jelzést láttunk, az akácos szélén van az első friss jel, ezután már jók a jelzések, sőt az Ipolyerdő új táblái is segítik a tájékozódást. Nagyon érdemes megtenni az ajánlott kitérőket a Násznép-barlang, a Látó-hegy (szerintem elképesztő!) illetve a Rockenbauer-kopjafa felé. A gyerekek szerint a Naszály kilátójába is érdemes felmenni. A katalinpusztai kirándulóközpont bennem vegyes érzéseket kelt, mindenesetre a vízvételi lehetőséget keresni kellett, a bolt előtti kút száraz, a kirándulóközpont épületén átmenve, a szállóvendégeknek szóló részben találtunk, illetve a mosdóban... (ami most a hangyavasút épületének hátsó részében van, lehet hogy csak későn érkeztünk/kevesen voltunk ahhoz, hogy a kirándulóközpont minden része nyitva legyen) Összességében ez egy nagyon szép, de nem (láb)kímélő szakasz.

Vöröss	Bejárás: 2018.04.29. Rögzítve: 2018.04.29 21:49:54
Szendehelytől mentünk Felsőpetényig. Elöljáróban: a pecsétek mindenütt megvannak, Szendehelyen a fogadó oszlopán, Ősagárdon a faoszlopon és Felsőpetényben a volt kocsma kerítésén is. Jó minőségűek, szép nyomatuk van. A túra: A szakasz nagyon jól jelzett, egészen Ősagárdig. Egyedül a piros és kék találkozásánál kell picit figyelni, hogy nem dózerúton megy tovább az út, a jelek behívnak kicsit jobbra egy keskeny ösvényre. Ősagárdnál a pecséttől továbbmenve, miután balra felfelé elfordul a kék a főútról és elhalad balról a romos épületek, jobbról a (volt?) temető mellett, kijut egy rétre, ahol viszonylag sokáig fa jelzőpálcák vannak letűzve, olyan, mintha utat akarnának majd építeni, és ahhoz mérték volna fel a részt. Itt sokáig nincs jelzés, de a nyílt terület bal oldalán kell haladni egyenesen, nem szabad elfordulni jobbra. Az első lehetséges nagyobb fán ott lesz a jelzés, előtte kicsivel egy kék szalagot találtok egy bal oldali faágon. Ez kb. 800 méter lehet, jelzés nélkül. De itt kell továbbmenni, és majd balra felfelé elfordul az út, egy erdőirtásos részhez. (A térkép sokat segíthet.) Később lesz mégy egy szakasz egy mezőn, aminek az elején egy villanyoszlopra van felfestve egy felfelé mutató kék nyíl, utána sokáig nincs jelzés, de más út sincs, nem lehet eltévedni. Amikor már látjátok Felsőpetényt és lejöttetek egy mező bal szélén egy viszonylag hosszú lejtő aljára, aztán kicsit felfelé, egy kerítés sarkánál nem a enyhén jobbra, a szántó mellett megy tovább az út, nem is fordul élesen balra, hanem egyenesen bevisz a fák közé egy szűk ösvényre. hamar megjön a jel, de itt picit érdemes figyelni. Egyébként vasár- és ünnepnapokon 16.08-kor van busz vissza Szendehelyre. Szombaton pedig 15.53-kor. Felsőpetényben a kocsmát továbbra is zárva találtuk, a buszmegállóban lévő kék kút sem működik, szóval a vízzel figyelni kell. Vöröss

interpici400	Bejárás: 2017.05.20. Rögzítve: 2017.05.25 11:18:46
A Becske-Alsópetény szakaszt jártuk be 2017. május 20-án, blogos beszámoló itt: gaborokakeken.blog.hu/2017/05/22/pihenteto_kilometerek_a_cserhat_lankain

Vöröss	Bejárás: 2017.04.15. Rögzítve: 2017.04.17 23:22:21
Felsőpetény - Romhány (2017.04.14) Vízvétel Felsőpetényben a bezárt kocsmánál és a közeli buszmegállóban sincs, feljebb kell menni a faluban, ha valaki innivalót akar, bár én nem tettem meg. Nagyon kedvesek az emberek, kifelé menetben a híd utáni első balkanyarnál kaszált gépi fűkaszával egy férfi, és készségesen adott vizet. A pecsét rendben megvolt, van mellette egy kulcs is, az egyébként beriasztott kocsma kulcsa, nem érdemes tehát próbálkozni a bejutással. Csak azt nem értem, akkor miért tették bele valakik a dobozba. Az út követhető, jól jelzett, a szokásos, oszlopra kihelyezett útirányjelző táblák is segítik a tájékozódást. Alsópetényben még nagypénteken is nyitva volt a kocsma, aminek a külső falán ott a pecsételődoboz. Elfogadható áron lehet sört, üdítőt, ropit stb. venni. Alsópeténytől Romhányig is jól jelzett a túra, bár az igazolófüzet 2009-es megújítása óta itt már sok helyen eltér ahhoz képest az útvonal. A Kékesi vadászháznál megpróbáltam felmenni a teraszra, jó nehéz volt az ajtót megemelni. Nem is kísérleteztem vele. Állítólag az Index kéktúra-csapata (akik nagyon jó kisfilmeket készítenek és tesznek közzé az OKT-ról) egy hete ott aludt. Azt olvastam ( http://szepkilatas.blog.hu/2017/04/13/cserhati_kektura/# ), hogy a vadászházat felújítják és esetleg szállást csinálnak belőle. Mindenesetre én új villanykapcsolóval és konnektorral találkoztam a ház falán, de nem tudtam kipróbálni.... Meglátjuk. Az Index filmjeit többek között itt ( index.hu/akekmenet/ ) tudjátok megnézni. Romhánynál mindkét pecsét rendben megvan. Romhány - Becske (2017.04.15) Amit itt fontosnak tartok, azon kívül, hogy jól jelölt a túra, az az, hogy a Kétbodonyban lévő pecséthez tovább kell kicsit menni lefelé egyenesen ott, ahol a kék (Romhány felől menve) jobbra fordul a faluból. Ott a vendéglátóipari egység, olcsó, kedvesek, és ott van a terasz oszlopán a pecsét. Elérve az Öreg-hegyhez három út megy tovább, egy élesen fel balra, egy középen balra, egy meg egyenesen tovább. A középső, balra felfelé menő úton kell felmenni a gépek által mélyített-gyalult úton. Hamarosan (kb. 150 méter múlva) megérkezik a jel is. Nem lehet eltévedni. Becske előtt, a vasúti kereszteződésen túl kb. 1,5 kilométerrel, beszántották az utat. A szántás túlsó felén, jobb kézre lehet kimenni. Érdemes a szántás bal oldalán menni, majd ahol bal felé kiszélesedik, ott nem követni az oldalvonalát, hanem egyenesen a szántásban továbbmenni a szántás végéig. Na, itt jelet nem láttam, de ahogyan áthaladunk egy hevenyészett kapun, nemsokára megint meglesz a kék. (Egyébként a tulaj kiírta, hogy magánterület...) Innentől már nem lehet eltévedni Becskéig. A Mader Fagyizó kerítésén lévő pecséttel pecsételtem, tökéletes lenyomatot ad. A fagyizót üzemeltető család április 1. és október 1. között szobát is ad ki, én itt aludtam. Nagyon kedvesek, WC az udvaron, zuhanyozni a fő házban lehet. A kb. 195 cm-es belmagasságú "babaházban" egy kétszemélyes ágy, meg egy pótágy van. Szerintem tündéri, egy éjszakára nekem 2500 Ft-ért adták ki. Illik előtte telefonon egyeztetni, ezen a linken a telefonszám is megvan: http://www.maderfagyizo.hu/ Mindenképpen érdemes elmenni hozzájuk, tényleg úgy van, ahogy a honlapjukon írták: a vendég náluk családtag. Én egy hosszas esti, sütizéssel egybekötött családi beszélgetéssel, meg egy reggeli traccspartival csak igazolni tudom ezt. (Azt már csak súgva teszem hozzá - mert ilyet csak kapni lehet, elvárni nem -, hogy amikor megérkeztem, házipálinkával fogadtak /=welcome drink/, és, hogy "ne haljak éhen", amíg stoppal eljutok a kocsimért, a család kisebbik fia isteni, saját sütésű pogácsát adott útravalónak - csak úgy, grátisz :-) ) Az viszont már lehet "hivatalos közlemény", hogy a fagyijuk tényleg jó. :-) Próbáljátok ki /a szállást is és a fagyit is/, szerintem nem fogtok csalódni. (Tapasztalat, hogy pont itt Nógrádban megéri a 2016-os kiadású Kéktúra-térképet használni tájékozódásra, mert már a 2013-as, korábbi térképkiadás óta is sok helyen változott az útvonal.) Vöröss

Artemix	Bejárás: 2015.04.__. Rögzítve: 2015.04.24 10:42:05
Alsópetény-Felsőpetény végig jól jelzett könnyű út. Egy helyen lehet eltévedni: Alsópetény felöl jövet egy ponton a kerítés be van szakadva, a kék jel pedig ott van a kerítés mögötti villanyoszlopon.. Itt nem kell átmenni a kerítésen hanem követni az űt balkanyarját.

Qtty	Bejárás: 2015.01.04. Rögzítve: 2015.01.19 21:20:23
Becske-Kétbodony-Romhány szakasz. Becskéről kifelé menet ne felejts el hátrafordulni, mert szép panoráma van a várra:-) Kétbodonyig a jelzések megfelelőek, jól követhetőek, az út kitűnően járható. Kétbodony-Romhány között nehéz eltévedni... mivel át lehet nyilazni egyik faluból a másikba. Úgy is mondhatjuk, hogy kőhajításnyira vannak egymástól. Vagy egy köpésre, bár ez vitatható. Ősagárd-Felsőpetény-Alsópetény-Romhány. Ősagárdról 10 centis szűz hóban indultunk el. Kábé egy óra gyaloglás után azonban megállítottak a vadászok... aznap vaddisznó hajtóvadászatot terveztek... úgyhogy terepjáróval kivittek a tűzvonalból. Mint kiderült, a vadászok is ugyanúgy várják a havat, mint a túristák. Kedvesek voltak, de látszott, hogy nem haboznának használni a fegyverüket:-) Mikor kérdeztem mire lőnek, mondták, hogy vaddisznóra, valamint túristára, és mindenre ami mozog. Jó lenne előre tudni, hol mikor lesz vadászat, ha valaki tudja, hol lehet ezt megnézni, írja meg. Mellesleg jegyzem meg, hogy nem vicces, ha az ember hónapokkal előtte lefoglalja a szabiját, elutazik 300 km-re a lakhelyétől, majd kiderül, hogy egész nap állatokat riogatnak az erdőben. Oké, erről lehetne tájékozódni, viszont ilyen esetekben talán nem ártana kitenni a faluból kivezető út mentén egy táblát, hogy hóha, itt ma éleslövészet van... mert vannak impulzív túristák is, mint mi, és nekiindulnak előre nem betervezett szakasznak is. De mondom, nagyon rendesek voltak a vadászok. Felsőpetényig amúgy a jelzések megfelelőek, Alsópetényig szintén, majd onnan Romhányba sem volt semmi gond, jól követhetőek, a terep könnyen járható.

Jesper Olsen	Bejárás: 2013.11.16. Rögzítve: 2013.11.17 14:35:30
Kétbodony - Romhány - Alsópetény - Felsőpetény útvonalat jártuk be. A jelzések végig jól követhetők, néhol még irányitótáblák is láthatók (kilométer-adatokkal). Különösen tetszett a Romhánytól Alsópetényig tartó erdős szakasz. Alsópetény után viszont szörnyű fakitermelés nyomait tapasztaltuk, esős időben még katasztrofálisabb lehet itt átjutni.

Jesper Olsen	Bejárás: 2013.09.29. Rögzítve: 2013.09.30 08:05:17
Felsőpetény-Ősagárd-Naszály-Katalinpuszta szakasz: végig jól követhető az út, még ha néhol ritkulnak is a jelek. Ősagárd felett (a Naszály felé haladva) gázvezeték-építés zajlik, de a vezeték nyomvonalán való átkelés (egyelőre?) sima ügy. Török-rétnél nem találtuk a térképen jelzett esőházat, érdemes előtte pihenőt tartani a (kulcsos?)háznál, ahol padok is találhatóak. A Naszály kilátója jelenleg nyitott ajtókkal csalogat a felmenésre - és nem bántuk meg, hogy megtettük. Innen a Bik-kútig kissé kellemetlen szakasz (meredek lefele, hegyoldalban oldalazás). Érdemes kitérőt tenni a Násznép-barlanghoz is (zseblámpát vigyetek).

heged81	Bejárás: 2013.07.22. Rögzítve: 2013.07.24 20:18:09
A Felsőpetény-Becske szakaszt jártuk be. Váltakozó szépségű és állapotú környék. A frissen festett jelek sok helyen szépek és hasznosak, de azért pár "Y" elágazásban néhol hiányzott. Az emberek kedvesek, és örülnek a túrázóknak. Kétbodony és Becske között a szakasz főleg Becske felé eső részén, az elburjánzott akácos vidékén kevés a jel, de itt irány az egyenes a főcsapáson. Becske előtt pedig igazi "dzsindzsa" várja az embert, és sok helyen homokos a talaj, ami 30 fokban néha olyan volt mintha sivatagban jártunk volna. A túra szakaszon a sör friss és finom, Kétbodonyban a Hangi preszóban minden olcsó, és pompás a kávé. :-)

Saturnus	Bejárás: 2013.05.19. Rögzítve: 2013.05.22 21:23:53
Nógrád felől mentünk Katalinpusztára. Sajnos a faluból kiérve rögtön elvétettük az irányt. Balra fordultunk, elmentünk a szeszfőzde mellett - eddig jó volt -, azután tovább haladva a kerítés mellett egyszer csak nem találtunk jeleket. Kicsit tovább menve a szekérúton találtunk egy jelzést ezért folytattuk. Szépen elnézegettük a tájat meg a gyönyörűen virágzó akác sort a kerítés mellett. Na ez hiba volt. Ha akác sor mellett mentek akkor már rossz helyen jártok. :-) Egy idő után feltűnt, hogy megint nics jelzés és majdnem Berkenye településsel egy vonalban voltunk, pedig akkor már az erdőben kellett volna lennünk. Visszafordultunk és átvágtunk a réten dél-nyugati irányban a fákig és azok vonalát észak-nyugat felé követve reméltük, hogy megtaláljuk a jelzést. A fák mellett villanypásztor van telepítve. Azután elértünk az erdő csücskére ahol is találtunk egy elég rossz állapotú utat dél felé, de a villanypásztor mögött. Bementünk és kicsit odébb találtunk kék jelzést meg egy nagy sárga Magánterület feliratú sorompó féleséget. Gyanús volt ezért kicsit körülnéztem nyugati irányban, hátha látok másik utat de nem voltam elég kitartó. Ezért elindultunk ezen lefelé. Előző nap jó kis eső volt a talaj felázott és nehezen volt járható. Ennek oka a később többször is ránk ijesztő szürkemarha csorda volt ami teljesen széttaposta az utat. Nagy nehezen az út mellett a sűrű aljnövényzetben elvergődtünk az erdő széléig és kimásztunk a bekerített területről. Pont szemben van a vasúti átjáró. Visszanézve az erdő felé ott a kék jelzés ahonnan jöttünk, teljesen egyértelműen bevezet az erdőbe. NE MENJETEK ARRA! Tehát Magyarkút felől érkezve és áthaladva a vasúti átjárón ne a kék jelzés felé menjetek, hanem a balra lévő szekérúton fel északnak. Nem mentünk vissza megnézni hova megy, de a térkép szerint felvezet oda ahol mi bementünk az elkerített részre. Sajnos Nógrád felől nem tudom hol rontottuk el, mert nem mentünk vissza, de legyetek figyelmesek és akkor nem követitek el a mi hibánkat. A Nagy-Kő hegyről gyönyörű a kilátás, még Visegrág is látszik a távolban. Szendehely előtt megint kicsit bénáztunkk, de végül megtaláltuk az utat. Viszont a 2-es főutat keresztezve a térkép szerint le kéne menni az út mellett haladó kisebb betonútra. Viszont az sehol nincs jelezve hol is gondolják leereszkedni, ahol átmegyünk az úton vagy magas bokrok vagy jó nagy kövek vannak leszórva, ezért az út mentőn mentünk ami nem volt túl biztonságos a nagy forgalom miatt. Végül a kiskocsmában megpihenve elnézegettük a népi bölcsességek kifüggesztett példányait.

okt50tomi	Bejárás: 2013.05.11. Rögzítve: 2013.05.13 21:22:07
Mi most Ősagárd-Becske közötti szakaszt jártuk be. Ezen a részen a jelzések jól követhetőek, az alábbi megjegyzések figyelembevételével: Ősagárd - Felsőpetény: Miután a gerincről szekérúton jobbra fordulva, elindul lefelé a jelzés, nemsokára újra jobbra fordul a szekérút, hogy az erdőt kikerülje. DE itt egyesen kell mennünk tovább egy ösvényen. Itt van jelzés, de a lefelé menő út nem minden pontjáról látható ez... Alsópetény-Romhány: Két helyen is fölösleges kanyarkombináció van, ahelyett hogy egyenesen menne a jelzés. Ez egyik a erdészház után közvetlenül, a másik meg a Romhányi-erdőben, lefelé Romhány irányában. Kétbodony-Becske: Mi kb. 3 km-rel Becske előtt benéztük az utat és kiértünk az országútra, így az ellenkező irányból gyalogoltunk be a Vadász presszóhoz. A síneken átkelve, azzal párhuzamosan közvetlen mellette folytatódik az út. Egy bal kanyar után, a patakon átkelve rögtön jobbra kell fordulni. Mi valószínűleg ezt néztük be... Még a patakot se láttuk... Szerintem a közlekedést figyelembe véve, 1 napos túrákkal a következő felosztás a legjobb: Nógrád-Katalinpuszta, Katalinpuszta-Felsőpetény, Felsőpetény-Becske

heged81	Bejárás: 2013.05.09. Rögzítve: 2013.05.11 11:30:17
Ősagárd és Felsőpetény között kb. félúton el lehet tévedni a gerincen haladva, mert egy elágazáshoz érve egyenesen nincs jel jó darabon - pedig arra kell menni - jobbra viszont sok - igaz, nem kék jelzések, de ez elég zavaró. Szóval csak egyenesen ezen a ponton, mert kerülő lesz. :-)

Janka és Zoli	Bejárás: 2012.05.01. Rögzítve: 2012.05.01 21:03:12
Nógrág - Becske: Nógrád után a balos fordulót követően, egy újonnan bekerített legelőhöz érünk. Itt a kerítés mellett kell továbbhaladnunk, ne tévesszen meg a jobbra kínálkozó lehetőség. Szendehely előtt a szántóföld mellől a jobbos letérést mutató jel takarásban van, könnyen eltéveszthető. Közvetlen a balra lévő málnabokrok után kell keresgélni. Romhány előtt egy szakaszon hosszan nincsen jel, de a murvás, zúzott köves úton kell a település felé haladni, a jelzés a gyümölcsös kerítésén bukkan fel újra.

Kéklángos	Bejárás: 2011.04.21. Rögzítve: 2011.05.30 11:34:07
(Kosd -) a Naszály és a Farkas-bérc közti nyereg - Nógrád A Naszály keleti oldala kemény emelkedő. A Násznép-barlanghoz érdemes kitérni (ezúttal sárral és denevértrágyával volt tele). A Bik-kútnál tanakodtunk, hogy a nyitott medencéből kifolyó vízből igyunk-e, de senkinek nem lett baja tőle, és finom is. Katalinpuszta előtt a P jelzésen Rockenbauer Pál emlékhelyéhez is érdemes megtenni a kitérőt. Katalinpuszta után a Keskeny-bükki-patak völgye és az Udvarhelyi-rét gyönyörű; fenséges nyugalmat áraszt. A magyarkúti bélyegző a K négyzeten érhető el. Magyarkutat követően sok emelkedő után a Nagy-Kő-hegyről van csodás kilátás Szokolyára és völgyére. Ahogy lejjebb többen is írták, a következő völgybe leérve, a vasúton való első átkelés után nem teljesen egyértelmű az út: egyenesen el kell menni a mező végéig, és ott balra-előre egy felfele induló szekérúton, facsemeték között. Sajnos az ide mutató jelzés félreérthető, a kis fákra pedig nem tudtak festeni, segítő szándékú világoskék szalagok lógnak róluk - ki tudja, meddig. Szerencsére a közeli dombtetőn újra van jelzés. Ebből az irányból (térképpel) egyértelmű a továbbhaladás Nógrádig, de ellenkező irányban a faluból kiérve esetleg nehéz lehet megtalálni a facsemeték közé bevezető utat. Többet nem véletlenül nem írtam arról, hogy így meg úgy kell megtalálni az irányt: a szakasz ettől eltekintve végig nagyon jól jelzett. Szállásunk a nógrádi római katolikus plébánián volt, tűrhetően felszerelt, bárkit fogadnak, az ár nagyon méltányos, de nem voltak teljesen egyértelműek a feltételek, érdemes mindent pontosan előre tisztázni.

Artemix	Bejárás: 2010.10.30. Rögzítve: 2010.11.10 15:47:49
Nógrád-Magyarkút A vasútállomástól a falu széléig egyértelmű, a letérés is jól van jelezve. Miután elindulsz a földúton nemsokára lesz egy ferde jobbra leágazás, ami nagyon csábít az elkanyarodásra. Nem itt kell elmenni, hanem egy kicsit később, ahol jelezve van az eltérés. Innentől a vasútig rosszul van jelezve az út, de néhány kék szalag és a természetes irányérzék segít. A vasúttól végig jó a jelzés. Kivétel a hegycsúcs környéke, ahol ismét segít a természetes érzék (mindig csak felefelé).

Bubu	Bejárás: 2010.08.21. Rögzítve: 2010.08.23 21:22:11
Ősagárdról a Naszály felé haladva nem árt az óvatosság! A Farkas-bérci vadászháznál jobbra kell fordulni (Ősagárd felől az elágazásban a jelzés nem látszik, a ház takarásában van.) A házikó után kb. 100 méterre vad darazsak támadására lehet számítani (ahol egy kicsit nyitottabb az út és balról egy szederinda lóg be). Hárman mentünk, az első ember kapott két darázscsípést - én voltam a második és közvetlen mögöttem jött a harmadik. Mi megúsztunk csípés nélkül, bár mindkettőnk fejét támadta egy-egy darázs, de a sapkával sikerült elhárítani.

Artemix	Bejárás: 2010.04.25. Rögzítve: 2010.04.27 10:44:44
Ősagárd-Felsőpetény Jól jelzett út. Egy helyen lehet elerontani: Ősagárd után a szekérútról van egy elágazás jobb felé, maradni kell a természetes egyenes úton. Sajnos kevés az erdő és sok a nyílt rész.

Ziu9	Bejárás: 2010.03.21. Rögzítve: 2010.03.22 11:24:16
Katalinpuszta-Alsópetény Jól jelzett, változatos szakasz. A Naszály megmászása nem könnyű, van egy rész ahol a sáros hegyoldalban fut az ösvény, csúszkáltunk is sokat. Ha a tetőn zavaróan sokan vannak a "toronynál", netán nincs jó idő, akkor sem kell elkeseredni, továbbhaladva a jelzésen remek kilátópontok néznek a Nógrádi-medence irányába. Ősagárd előtt sikerült csak eltévednünk. Van egy vadles, ami már a nyílt terepen van, ahonnan már látni a falu házait. Ezt az objektumot balról kell kerülni. Innen Felsőpetényig van egy-két szakasz ahol nincs túl sok jelzés, de mivel általában kevés elágazás van, és azok egyértelműen jelöltek, ez nem okoz gondot. Tovább Alsópeténybe pedig csak a lovak nyomait kell követni, mivel van egy lovarda a falu előtt.

vViktor	Bejárás: 2010.03.06. Rögzítve: 2010.03.07 08:16:39
Becske - Alsópetény A szakasz jól jelzett, néhol kisegítő kék szalagok is találhatók. Az uccsó 3 km volt saras és egynyomon járható, a fakitermelő munkagépek miatt. Fáradt Vándor éttermet Romhányban ha van lehetőségetek, akkor ne hagyjátok ki.

Forester	Bejárás: 2009.10.27. Rögzítve: 2010.01.22 16:24:06
http://pekari.extra.hu/kek18.htm

gyorkosattila	Bejárás: 2009.08.31. Rögzítve: 2009.09.04 18:44:00
Magyarkút => Nógrád Visszatérve a Kék jelzéshez folytattam a túrámat. Átkelünk a Keskeny-bükki patakon. Itt a két, vagy három helyen is át lehet vergõdni a patakmedren, válasszuk az éppen legszárazabb helyet. Az erdei ösvényünk rögtön határozott emelkedésbe kezd – irányunk a Kõ-hegy. Hamar kijutunk egy kis tisztásra itt egy erdészeti út vezet keresztben, mi is ezen megyünk tovább, jobbra tartva. Nemsokára kiérünk egy területre, ahol fakivágás történt, az út meredeken emelkedik. A jelzések ritkák, pedig van itt két olyan út, ami megzavarhat. Negyed óra keresgélésembe került megtalálni a következõ jelzést egy elágazásnál. Szalaggal tettem érthetõbbé a helyes útirányt. Feljebb enyhül a meredekség és lényegében a Kõ-hegytõl a Nagy kõ-hegyig egyenletes emelkedésû, jól járható erdészeti utakon járunk száltölgyes erdõben. A jelzések is jól követhetõk, annak ellenére, hogy rengeteg elágazás, keresztezõdés van. Néhol sártenger nehezíti az utat, de kikerülhetõek. Ilyen van pl. ott, ahol a kék kereszt jelzés indul balra. Az OKT túrakalauz térképén nincs jelölve, feltehetõleg ez a jelzés levezet a Magas-hegy alatt a Les-völgyben futó piros jelzéshez és Szokolya vá-hoz. Körülbelül innentõl több helyen az erdõgazdálkodás miatt az erdõ szellõssé, ligetesebbé válik. A Nagy kõ-hegy csúcsáról csodálatos a kilátás Szokolyára és az elõttünk elterülõ medencére. Sajnos az itt felállított irányjelzõ tábla kidõlt. Magyarkúttól 4 km-t tettünk meg és Nógrádig még van 4.6 km. Ha szerencsénk van hallhatjuk, ahogy a vasút elrobog a hegy alatt – látni is lehet, néhol egy-egy pillanatra kibukkan a lombozat közül és messzire elhallatszik a hangja. Itt építettek egy kis fából készült menedékhelyet is, jó pihenõ. Visszatérve a Kékhez, utunk innen jobbra, keleti irányba fordul és fiatal fácskák között halad a köves terepen lefelé az ösvény a Nagy kõ-hegyrõl. Lentebb öregebb erdõben haladunk, tisztásra érünk (fakivágás). Itt is elkélne néhány plusz jelzés! Egyszercsak kiérünk az erdõbõl és egy tarvágással lepusztított hegyoldalba érünk, amit tölgyfával beültettek. A fák felett a távolban láthatjuk Nógrádot. Induljunk lefelé a faültetvényben! Egyre lejjebb és lejjebb jutunk az ültetvénynek vége és újra erdõben járunk. Sok keresztezõdés és elágazás, de biztosan vezet minket a Kék. Egy félig kidõlt kerítésoszlopon furcsa ábrájú kék jelzés a jobb oldalon. Itt csatlakozik jobbról az a kék kereszt jelzés is, amit korábban a Bika-rétnél hagytunk el. Végül leérkezünk abba a völgybe, ami a Nagy-kõ-hegy és a Róka-hegy között húzódik. Páratlan szépségû rét mindkét oldalán kis patakkal. Átsétálunk a kis fahidacskán és a vasúti síneken, majd egy másik kis hidacskán, ami kõbõl van és átvágunk a mezõn. Én itt lovasokkal találkoztam. A völgy északi oldalán van még vagy két jelzés és utána semmi, pedig itt egy négy irányba vezetõ csomópont van. Ez itt egy súlyos hiányosság szerintem, mindenképpen találni kellene rá valami megoldást, hogy ki lehessen igazodni az útvesztõben. Én a térkép segítségével, balról jobbra haladva, szisztematikusan végigkeresgéltem az összes lehetséges utat keresgélve a jelzéseket. Elõször csak röviden elõrejárva, távcsõvel keresgélve, aztán hosszasabban és használva a tájolót is. Az elsõ a völgyben vezet nyugati irányba, nyilván ez nem lehet az. A második egy kaptatós szakasz volt felfelé a Hosszú-bércre, gondolhatjátok, hogy mennyire örültem neki. Végül a harmadik út volt a nyerõ, pedig az volt a legelhagyatottabb, leggondozatlanabb. Én személy szerint ezt az utat gondoltam volna a legkevésbé OKT túraútvonalnak. Ez tehát egyenesen vezet felfelé a Hosszú-bércre egy fiatal ültetésû akácosban. Csak magasan fentebb található egy vastagabb törzsû fa, amin látható a Kék, de az aljnövényzet már így is alaposan benõtte, jól meg kellett csapkodnom körötte a gazt, hogy kivehetõbb legyen. Mindenesetre kihelyeztem jó pár kék szalagot, hogy másoknak ne okozzon fejtörést az útvonal keresgélése. Feljebb van egy sárga fémsorompó is, aztán kiérünk a Nógrád feletti legelõs területre. Csodaszép látvány tárul elénk. Szemben Nógrád és a közepén lévõ hegy a várral, jobbra és balra dimbes-dombos táj. Egy ösvényen közelítjük meg a helységet, itt-ott egy fán felbukkannak a jelzések, de egyértelmû, hogy merre kell menni. Aztán elérünk a faluszéli kerítésekhez és innen – elõször földúton aztán aszfalton – probléma nélkül jutunk be Nógrád vasútállomásához. A pecsét minõsége jó, a váróteremben, egy kis mûanyag flakonban van kikötözve a rácshoz. A bakter kézileg emeli fel/ereszti le a sorompót, amikor jön a vonat.  Én itt fejeztem be az ötnapos túrámat, hazautaztam Budapestre. Vonatok innen Vácig mennek, onnan a leggyorsabban az ún. „zónázóvonatokkal” lehet a fõvárosba bejutni. Ezek 25 perc alatt bevisznek a Nyugati pályaudvarhoz, sehol sem állnak meg és viszonylag sûrûn közlekednek.

gyorkosattila	Bejárás: 2009.08.30. Rögzítve: 2009.09.04 18:42:50
Õsagárd => Katalinpuszta Õsagárd határában van a térképen is jelölt nagyfeszültségû távvezeték, alatta egy sárga színû irányítótábla (Arany J. u., Piszke tanya, Liba-hegy). Irányunk a vezetékek alatt halad a szántóföldek között fel a kis dombra, aztán meg le. Odalent – balra – kis gazdaság mellett vezet el a Kék. A disznók hangos röfögéssel üdvözlik a vándorlókat és nagy érdeklõdéssel figyelik és követik (szép mangalicák is vannak). Nagyon szépen kezdõdik az út. Mezõgazdasági területeken (mellett), kisebb akácosokban/cserfaerdõkben sétálunk alig emelkedõ úton. Kényelmesen, könnyedén lehet járni, a jelzések jók. Amikor beérünk egy idõsebb erdõbe és az út is meredekebben emelkedik kissé. Még ebben az erdei szakaszban lesz egy pici tisztáson egy fehérre meszelt kis erdészház. Én nem találom a jelét a térképemen, talán új építésû. Itt jobbra kell majd menni. Nagyjából szintben haladunk egy jó darabig, egy kevéssé járt erdei területen. Valahol átvágunk egy irtáson – a hagyásfán jelzés. Ezután egy ovális tábla figyelmeztet „Természetvédelmi terület – Naszály-hegy” „Helyi jelentõségû természetvédelmi terület, Kosd” Ez valahol ott lehet, ahol a térképen Agárdi út van. Innen nem messze található az a fontos keresztezõdés, ahol a „Pest megyei piros” keresztezi az OKT jelzését. A jó fatáblákon minden legközelebbi cél jól leolvasható. A Török-réten járunk, széles, jól járt utak keresztezik a miénket, de a jelzések kiválóan vezetnek, most már érezhetõen emelkedünk felfelé. Itt-ott egy sárkerülgetõ, elágazások, aztán egyszer csak egy fának támasztott létra az út bal oldalán és elõbbre jobbra vezetõ Kék felfestések és irányítótábla (még nem festették fel rá csak a fehér téglalapot és a szövegeket!). Innen más jelzések is vannak, nem csak a térkép szerinti Kék. Az irányítótábla elõtt a földön fekszik egy fatábla, rajta sárga kereszt és a felirata „Padimentom-kõ”. Mostantól a Kék együtt halad egy jó darabon a sárga kereszt és a Kosd felõl érkezõ zöld karika jelzéssel. Itt erõsen visszafordul az út északnyugati irányban tartunk felfelé a Kopasz-tetõre. Kemény hegymászás következik, de nem túl hosszan, mindenesetre kimerítõ. A tetõ térségébe kiérve ritkulnak és vékonyabbakká válnak a fák, a nap jól besüt az lombozaton. A talaj sziklás, köves, lábtörõ ösvényen haladunk feljebb. Amikor megérkezünk a Násznép-barlanghoz vezetõ kék Ω jelzéshez tudhatjuk, hogy felértünk a Kopasz-tetõ csúcsára, most már csak 125 méteres szintkülönbséget kell megmásznunk, hogy feljussunk a Naszály csúcsára, ahol egy kilátótorony vár minket. Az Ω jelzésnél A4-es lapra írt tájékoztató szöveg magyarázza, hogy a barlangot miként lehet meglátogatni. Szép kilátás nyílik Õsagárdra és az alant fekvõ dombokra és a távolabb fekvõ medencére. A két hegy közötti emelkedõt könnyedén legyõzzük. A sárga kereszt jelzés egy ideje elmarad, de valahol megérkezik a sárga karika. A Naszály csúcsán egy ormótlan és ronda vasbeton henger a kilátótorony. A kilátást már akadályozzák a csúcs környékén magasra nõtt kõrisek, de azért még kivehetõ a Duna, a Szandavár, a Tepke vonulatai, stb. A torony elõtti térségben egy szétvert tájékoztatótábla található kevés szeméttel és innen indul a zöld háromszög jelzés is. Erõsen lejtve haladunk lefelé. Lejjebb a zöld karika lekanyarodik balra, mi megyünk tovább egyenesen, aztán a Sárkány-gödör nevû résznél a sárga karika is lefordul balra és innentõl ismét önmagában egyedül halad lefelé a Kék. A szép és hangulatos, alig járt erdei szekérútról egyszercsak letérünk balra egy kis ösvényre, amely a Naszály-hegy legnagyobb csúcsának nagyon meredek oldalában halad párszáz méteren keleti irányban. Hol emelkedik, hol lejt, de mindig sziklákon, kidõlt fák maradványain, élõ fák gyökerein és ágain, bokarándító és lábficamító omladékokon és görgetegeken vergõdhetünk keresztül, amíg aztán végül egy szolídabb ösvényre vált utunk. Ez kiszélesedik, majd élesen irányt vált (itt van néhány keresztezõdés) és elindul nyugat felé kellemesen lejtve és jól járhatóan. Õsöreg bükkös erdõ ez ritka aljnövényzettel, gazdag rovarvilággal. (Itt találkoztam négy kirándulóval) Hosszú és monoton gyaloglással jutunk le a Bik-kútig. Szépen megcsinálták a kutat és a környékét (padok, esõbeálló, tûzrakóhely, tájékoztató tábla, szemétgyûjtõ kosár). Fatetõt ácsoltak neki; sajnos amikor ott jártam víz nem jött belõle egy csepp sem. Igazán hangulatos hely, jól esett eltölteni ott egy kis idõt és hallgatni az erdõ hangjait. Innen még több, mint 2 km van Katalinpusztáig, tehát hamar nekivágtam újra utamnak. Folytatódik az egyhangú erdei utazás a jó minõségû szekérúton. Egyre jobban hallatszik a forgalmas országútról a jármûvek zaja, közeledünk Katalinpusztához. Egyre fiatalabbá válik az erdõ, míg végül elérünk egy letérési ponthoz. Erre oda kell figyelni, mert könnyen továbbsétálhatunk, nehéz észrevenni, az út jobb oldalán lentebb álló fákon a jelzéseket. Ráadásul egy nagyon régi Kék jelzés azon az úton megy egyenesen tovább, ami valahova kivisz Katalinpuszta déli végéhez. Nincsenek lefestve ezek a régi jelzések sem, tehát zavaróan vannak itt a jelzések. Igencsak meredeken, visz lefelé az út. Errõl írta Kéktúra kalauz, – õk ellenkezõ irányból járták végig – hogy „A sûrû jelzések bozótos szakaszon vezetnek egyre följebb. Nyári lombban ez az ösvény a szederágak miatt igen nehezen járható, és az erõs emelkedõ esõs idõben nagyon csúszhat.” Végül leérünk egy faluszéli útra, itt pedig megpillantjuk a piros jelzést, és egy fura ábrájú kék színû jelzést is. Ha nem tévedek ez utóbbi turistaút vezet a Rockenbauer Pál kopjafához és amit HEV túratársunk Kék Emlékmû jelzésnek nevezett. Itt van egy szétesõben lévõ fatábla is a következõ szöveggel: „Ember. Te vagy közöttünk a legokosabb. Kérünk hát ne szemetelj és vigyázz nagyon otthonunkra!” Odalent Katalinpusztánál láthatunk egy kiszáradt ágas fát, amelyre felszegeztek vagy öt irányítótáblát. Itt jobbra kell menni és rögtön ott lesz az Italbolt/Élelmiszerbolt kombó. Utóbbi neve „BÚ-FALÓ ÉLELMISZER” A pecsétet a kedves, de kevésbeszédû pultoslány azonnal adta, minõsége erõs közepes. Nekem a Naszály megmászása után a tûzõ napsütésben nem volt kedvem keresgélni a kerítésen lévõ pecsétet, úgyhogy ez a duplázás most kimaradt.  Katalinpuszta => Magyarkút Egy zebrán átkeltem a túloldalra és elindultam jobbra. A forgalmas út melletti gyaloglás a településrészen még úgy ahogy elmegy, mert van széles padka, izgalmassá akkor válik, amikor már az is nagyon elvékonyul, a jármûvek meg jönnek lefelé a hajtûkanyarban ezerrel. Balra a támfal, vagy a fák lombja, jobbra a teherautók 70-nel. Ott, ahol a szalagkorlát kezdõdik, ott kell lekanyarodni balra az erdõbe. Itt sem vehetõ észre automatikusan a jelzés, keresgélni, térképezni kell, jó lenne, ha felfestenének ide egy-két jobbra mutató jelet. Az akácos erdõ az úthoz közel kissé szemetes, elhanyagolt, de fentebb jobb lesz a helyzet. A jelzések elég ritkán követik egymást, de félrevezetõ utak sem sûrûn vannak. Felfelé tartunk egy szép erdõben és itt egy irányítótáblát is elhelyeztek. Jelzi a Kék irányát, valamint mutatja az utat Kápolna és Szendehely felé. Pár száz méter erdei tekergés után – jobbra, balra keresztutak, fordulók – kijutunk a Szendehely feletti mezõgazdasági területekre, ahonnan festõi tájképben gyönyörködhetünk, visszatekintve a falura. Ezután a Kék egy igazán kellemes úton eléri a Keskeny-bükki-patakot és át is kel rajta. A túloldalon elég meredek a partja. Innentõl egészen Magyarkútig kilométereken át a patak völgyében megyünk alig észrevehetõen ereszkedve. A táj szépsége magával ragadó! Dús füvû mezõk, ligetek, sötét katedrális-szerû erdõk válják egymást. A völgy elején egy irányítótábla tudósítja a kéktúrázókat, hogy Aranyoskút merre található(?). A Bika-rétnél – nagyjából a völgy felénél – fedezhetjük fel a kék kereszt jelzést, ami innen indul. Ez a jelzés északi irányba tart és elkerüli Magyarkutat, valamint a felette fekvõ két hegyet aztán ismét csatlakozik az OKT jelzéséhez Nógrád közelében, tulajdonképpen lerövidítve a Kéket. Magyarkúthoz közelítve az elsõ jel egy kis híd és az elõtte lezárt vassorompó lesz. Jóval utána az útminõség katasztrofálissá válik. Irdatlan sártenger, traktorok és más gépek által tönkretett erdei utak akadályozzák a haladást. Mindenhol kerülgetni kell, és vigyázni a lábra, mert szétrombolták az egész területet a kölönbözõ jármûvekkel. Csúnya képet mutat itt az erdõ, a fakitermelés ilyen áldozatokat is megkövetel. Nemsokára elérjük a rakodót és ennek közelében lekanyarodik jobbra az erdõbe a Kék, viszont innen indul a Kék négyszög jelzés Magyarkút vasútállomáshoz. Továbbsétálva átmegyünk egy hídon jobbra üdülõházak és balra lesz az Irma-forrás és a Kocsma a Pipáshoz. A forrás vize csodálatosan finom és bõséges. Elõtte köztéri térkép is van Verõcérõl. A kocsmában a krokodil farka alatt ott található a pecsét, minõsége kiváló. A fogadós egy fura alak. Mikor kértem a bélyegzõt, lepisszegett és odamutogatott a krokodilos polcra. Tudniillik valami nagyon fontos ment a rádióban, amirõl egy pillanatra sem szeretett volna lemaradni. Ezek után hirtelen számomra is sokkal fontosabb lett, hogy a szállásom után nézzek és még véletlenül se fogyasszak ott semmit. Az pedig a Magyarkúti fogadóban volt, mely nem messze van a pipás pali kocsmájától a Irmaforrási utcában. Elég bizonytalan volt, hogy tudnak-e szállást adni nekem, de végül is a helyszínen letisztázódott a dolog és a kõházban kaptam egy jó kis szobát. (Ha mégsem lett volna hely, akkor bementem volna a vasútállomásra és vonattal leutaztam volna Verõcére. Ott több szálláslehetõség is van. A vonatok óránként indulnak oda és vissza) Üdülési csekket ezen a helyen nem szívesen fogadnak el, de nem zárkóznak el elõle. A szálláshely ára 4500 Ft volt és ebben benne van egy vacsora és a svédasztalos reggeli is. Épp egy gólyabálozó csoport érkezett aznap a fogadóba és emiatt a hat órára megbeszélt vacsorámat csak egy óra késéssel tudták nekem felszolgálni, addig vagy tízszer elmondták, hogy már csak öt perc, most már mindjárt kész van. –Végül már a szemem kopogott az éhségtõl és elfogyott a türelmem. A mélyfagyasztásból kiolvasztott cukkini még hideg volt és félig nyers, de a hozzá felszolgált köret kiváló. Az ételadag mennyisége egy szerény vacsora elköltéséhez elég. Másnap reggel korán indultam tovább, így a reggelijükrõl nem tudok mondani semmit. A fogadósné leánya elcsodálkozott, amikor megtudta tõlem, hogy a Pipásban még mindig van bélyegzõ. Állítása szerint az MTSZ bevonta tõle, mert több panasz is érkezett hozzájuk turistáktól, hogy nem adta ki a pecsétet. Ezért szerinte most csak náluk van hivatalosan elfogadott pecsét, de ennek ellentmond, hogy az MTSZ honlapján Magyarkútnál a Kocsma a Pipáshoz van megadva pecsételési helyként: „Az Irma-forrás melletti kocsmában” Egyébként az õ pecsétjük is kiváló. Ha valaki itt szeretne megszállni a telefonszámuk változatlan: 06 27/380 587 Nyilván a faházas elhelyezés jóval olcsóbb. Mellette szól, hogy ez a szálláshely van a legközelebb az OKT útvonalához.

gyorkosattila	Bejárás: 2009.08.29. Rögzítve: 2009.09.04 18:39:47
Romhány => Alsópetény: Romhányról jó kis szuszogtatóval jutunk ki. Elõször minõségi aszfaltút vezet a cserjék és szántók között, aztán akácos dzsungelen keresztül hajt a szekérút. Itt az elején spóroltak a jelzésekkel de nem vészes, mert nincs sok letérési lehetõség. Az idõ elég borús, esõre álló volt ezen a napon. A túrázók a Romhányi-erdõn és a Gesztenyésen áthaladásuk idejére (célzottan a kéktúrázók, mert e feliratot mindig a Kéktúra jelzés felé/alá helyezték ki) felszólítást is kapnak az Ipoly-erdõ Rt. Romhányi erdészetétõl a következõ szöveggel: „Tisztelt Túrázók! A Gesztenyés területét õrizzük. Kérjük, hogy kirándulásaik alkalmával a területen végzett munkát ne zavarják! A gesztenye gyûjtése tilos!” Köszönjük a Romhányi erdészeknek a figyelmeztetést, de én úgy gondolom, hogy talán nem az OKT túráján járók pusztítják a leginkább a gesztenyét az erdejükben és szerintem nem tõlünk kellene megvédeni a Gesztenyést. Egyébként én még talán sehol sem kaptam annyi vadmálna- és akácszúrást, valamint csaláncsípést, mint ebben az erdõben, pedig be sem mentem, csak egy jó husángot akartam felszedni az út szélén földrõl. Iszonyatosan sûrû és vad ez a terület. Feljebb már barátságosabb az erdõ, de a városhoz közeli részeken jobb elkerülni még az út szélét is. A jellegfa elõtti útszakaszon van néhány erõteljes emelkedõ. A Gesztenyésben átmegyünk egy irtáson, ami egy mély völgyön húzódik keresztül. Egyre meredekebbé válik az út, néhol kemény kaptatós, aztán végül a Romhány-tetõn elérkezünk a Jellegfához, és ott jobbra lekanyarodunk arról az erdészeti útról, amin eddig haladtunk. (A Romhányi erdészet túrázókat figyelmeztetõ felirati itt is virít a fán) Innentõl lejtõssé válik az utunk és nemsokára elérkezünk a vadászházhoz. Jármûvek által jól kijárt, karbantartott úton haladunk tovább lefelé, néhol mélyútban. Én a sorompót és a zsidó temetõt nem vettem észre; Alsópetényt a keleti végénél fogjuk elérni a feszületnél. A legszélsõ házak közül némelyikben itt is romák laknak, a gyerekek és a kutyák az utcán játszanak. Itt nagyot köszönt rám mindenki én is hasonlóan tettem. Az utcák ebben a faluban tiszta, rendezett képet mutatnak. A bélyegzõrõl hucul írását idézem: „Petõfi Sándor és Arany János utcák találkozásánál - postahivatal, étterem, buszforduló -, buszmegállónál lévõ hirdetõtáblán felcsavarozva a szokásos kék-fehér szelence, benne a jó minõségû gumis bélyegzõvel (kis téren még kék közkút is van)” A pecsét minõsége tökéletes. Én a Petõfi Sándor utcában lévõ kocsmába (jobbra a kis tértõl) betértem és ittam egy citromos sört. Ritka segítõkész, barátságos volt a csapos hölgy és általában nagyon pozitív benyomásom volt errõl a kis faluról. A legtöbb kert szépen gondozott, ápolt, az épületek jó állapotban vannak és igényesek. Alsópetény => Felsõpetény A helység fõutcáját az „Alsópetény, szeszfõzde” buszmegállónál hagyjuk el jobbra lekanyarodva a Fûzfasor utcára. Az utolsó házakat elhagyva jobbra egy hatalmas bekerített telek látható, rajta jurtával és sok juhhal. Már az erdõ szélén gyalogoltam, amikor furcsa zajra lettem figyelmes. Mintha hatalmas szél zúgott volna a fák fölött és egyre hangosabb lett, mintha közeledett volna. Így is volt, csak éppen nem a szél zúgott, hanem az esõ tört rám. Épp csak annyi idõm volt, hogy beugorjak egy fa oltalmába és elõkapjam az esõvédõ öltözékemet a hátizsákból. Nagyon hevesen indult, de hamar lecsillapodott és innentõl folyamatosan hol esett, hol elállt az esõ. Az út enyhén emelkedik, aztán lejt. Jobbra kerítés zár el az erdõbõl egy területet. A végénél kissé félreérthetõ jelzés mutat jobbra. Kissé elõbbre egy öregecske fán van az irány megerõsítõ jelzés, de a bokroktól egyáltalán nem látható. Kis keresgéléssel könnyen megtalálható, de azért raktam ide is kék szalagot. Egyébként ez egy gyönyörû völgy, illetve domboldal. Jobbra festõi a hegyoldal balra sûrû erdõ, aztán átvált dimbes-dombos terepre, ahol le-föl hullámzik az út. A teljesen nyílt, fátlan völgyben elérkezünk egy „Y” útelágazáshoz, ahol nincs semmi jelzés, hogy merre kellene menni. A jobboldali enyhén emelkedik a baloldali enyhén lejtezik. A baloldali utat kell választani. Jelzés csak messzire lesz legközelebb, egy távoli kis akácfán. Itt is kötöttem egy kis szalagot az egyik kóróra, segítségképpen. Innentõl Felsõpetényig továbbra is elég ritkán vannak jelzések és kopottak, nem ártana kicsit sûrûbben és jobban láthatóak lennének. A faluba beérve majorsági épületekkel találkozunk elõször. Lovak figyelték a kerítésük mögül minden léptemet ahogy elhaladtam. Felsõpetényen átsétálunk a hídon és balra ott van a Petényi sörözõ fehér épülete, ahol bélyegezni lehet. Nem lehet eltéveszteni. A pultos itt is nagyon barátságos, élénk, jókedvû volt. Felajánlására ittam egy kávét, megbeszéltük, hogy ez nem igazán kedvezõ idõjárás túrázásra és folytattam utamat tovább Õsagárd felé. A bélyegzõjük jó. Felsõpetény => Õsagárd Utunk folytatásához vissza kell sétálni a hídon és jobbra bekanyarodni. Végigsétálva ezen az utcán kijutunk Felsõpeténybõl. Szántóföldek közé jutunk, jobbra a Lókos-patak csordogál, távolabb az országút. Egy kis szénatároló kunyhóra jól látható Kék jelzés van festve, ez jelzi, hogy itt balra kell kanyarodni. Engem itt megint istenesen elkapott az esõ és ennek a kunyhónak az (alig) fedezékébe húzódva – inkább kuporodva – vártam meg míg kicsit alábbhagy az ereje. Felfelé vezet utunk, az elsõ kis csenevész fákon rögtön ott a Kék; ráadásul egyszerre kettõ is – nyilván a jobb láthatóság miatt. Feljebb a Homlajt-hegyre jutva ismét a problémásabb szakaszok jönnek. Emelkedik az út, jobbra rét, balra akácerdõ, jelzés az egyik fán. Gyenge kis csapás sejteti a fûben, hogy talán az az OKT túraútvonala. Csak annyit látni, hogy a fû kicsit le van taposva, vélhetõleg már a kéktúrázók járták ki ezt a kis ösvényszerûséget. Jelzések ritkán vannak, kicsit zavarbaejtõ a terület elhagyatottsága. Az ember aggódni kezd amiatt, hogy valóban erre kell-e menni? Aztán távolabb mindig feltûnik egy-egy jelzés a fákon. A Galamb-hegyre feljutva furcsa pusztítások vannak az erdõben (falopás?). Az út tekereg a fiatal akácosban, majd egy magaslesnél végre megszûnik a dzsumbuj és kiérünk egy nagy mezõgazdasági területre, amelyet erdõ vesz körül. Ennek a sarkán áll a magasles. Itt mehetünk balra is és egyenesen is, a jelzés nem ad egyértelmû utalást merre folytassuk utunkat. Egyenesen kell menni, de nincs fa, amire felfestették volna a jelzésfestõk a jelet kb 100 méterig. Az eddigi útirányunkat tartva haladjunk tovább egyenesen lefelé a völgy aljába és ott lesz a jel egy fán. A továbbiak során sem leszünk elkényeztetve jelzésekkel, gyakran csak saccoljuk a követendõ utat. Felmegyünk a túlsó dombra és balra kanyarodunk. Visszatekintve látjuk azt az erdõs részt, amin átvergõdtünk, mögötte pedig Felsõpetényt. Egyre magasabbra érünk a Galamb-hegyen és lassan eltûnik mögöttünk a falu, de elõttünk mesésen szép látvány fogad: az Alsópetény, Nézsa és Keszeg mögötti hegyek vonulatai. Innen megint lemegyünk egy kies, zöldellõ rétekkel övezett völgybe, majd vissza. Jelzések sehol. A dombon túl elõtûnik a térképen is jelzett elektromos távvezeték. Innentõl újra erdõben túrázunk és a jelzések megszaporodnak. Elõször csúnya, fiatal akácosban, aztán korosodóban. Most már nehéz eltévedni, mert nem sok útelágazás van és a jelzések is elég sûrûk. Na itt elkapott engem az igazi, hosszantartó, heves és kiadós esõ és hiába volt minden védõfelszerelésem csurig áztam, mire leértem Õsagárdba. Az út közben hatalmas sártengerré változott és jóformán járhatatlan lett. Találkoztam fent egy turista párossal, akik egy szál pólóban, egyszerû sportcipõben vágtak neki ennek a szakasznak. Nem tudom, hogy végigmentek-e végül is, de az látszott, hogy már akkor szörnyen szétáztak. Fent az erdõben még úgy-ahogy járható volt az út, de aztán leértem a falu közelében lévõ szántóföldes szakaszra és hamar rájöttem, hogy ha nem akarok öt lépésenként elesni, akkor szinte tyúklépésben kell haladnom. Még így is szó szerint minden mozdulatomra figyelni kellett és ha nem tántorodtam meg vagy húsz alkalommal, akkor egyszer sem. A talaj teljesen felázott és sikamlóssá és csúszós agyagossá változott, közben az esõ pedig folyamatosan ömlött. A jelzések itt sem voltak túl sûrûen felfestve, de letérési lehetõségek sem nagyon voltak, tehát nem volt annyira vészes. Hosszasan gyalogolunk ezeken a megejtõen szép tájakon egyenesen Õsagárd felé, de még nem láthatjuk a növények és dombok miatt. A legelsõ jel, ami lakott területre utalhat egy váratlanul elõbukkanó kaptár sor egy lejtõ alján jobbra. Aztán egy vakolatlan ház lentebb balra és így tovább, szép lassan beérünk a faluba. Az italbolt/vegyesbolt kombó leírását nézd meg Hucul-nál. Én jó idõben érkeztem, nyitva volt a kocsma és tudtam bélyegezni. A fiatal pultos srác közönyösen, de gyorsan adta a pecsétet. A lenyomata jó, de alig kell tinta a bélyegzõre. Épp nagy forgalom volt, több vendég kocsival, áruszállítás, úgyhogy zajlott az élet a krimó körül. Én itt szálltam meg a harmadik napon. Szállásom az oilos által ajánlott helyen volt. „Kiváló szállás a polgármesteri hivatal tetõterében 1800 Ft-os áron (Rákóczi u. 93.), tel.: 35/ 360-368. Gondnok: Vachó Sámuelné (35/360-348).” Csak megerõsíteni tudom, amit írt. 2-3 éve felújított épületben csodaszép tetõtérbeépítéses kis szobákban van a szállás. Odafent ugyan csak hûtõgép és mikrosütõ van, de ha igényli az ember adnak kulcsot az épület hátsó traktusában levõ konyhához is. Ott van tûzhely, és minden egyéb, ami a fõzéshez kell. (egy kis problémát jelentett, hogy a villanykapcsolót nem találtam sehol így a sötétben kellett intéznem a dolgaimat a konyhában) A telefont nem Vachó Sámuelné, hanem a férje vette föl, vele kell egyeztetni a részleteket. Maga az épület nincs messze a Kék jelzésektõl, de a számozás enyhén szólva hiányos. Még a polgármesteri hivatal épületének sincs száma, de az a 93 szám!

gyorkosattila	Bejárás: 2009.08.28. Rögzítve: 2009.09.04 18:37:24
18. sz. túra: Cserhát-hegység. Becskétõl Nógrád vasútállomásig. Becske => Kétbodony A fõútról a falu végénél az úttest jobb oldalán látható kõkeresztnél le kell térni jobbra. Itt találtam egy érdekes Kéktúra táblát, mely szerint az Írottkõ – már csak – 710,9 km-re van innen,  szóval nekem már csak ennyi van hátra az OKT-bõl. Gyalogoljunk felfelé az Eresztvény nevû területen. Áthaladunk az elektromos távvezeték alatt és elérünk egy „Y”-elágazáshoz, ahol nem látható a jelzés. Ha megállunk a keresztezõdéssel szemben láthatunk szemközt két egyforma nagyságú és fajtájú termetes fát. A jobboldalinak a törzsén ott van a kék jelzés, de innen nem nagyon látszik. El kell menni oldalra, hogy észrevehetõ legyen! Válasszuk tehát a jobboldali, enyhén lejtõ elágazást! Én itt kolbászoltam egy ideig jobbra balra, amíg kiszúrtam, de megtaláltam végül. Mindenesetre letördeltem az ágakat, irtottam kicsit a magasra növõ gazt, hogy jobban látszódjon a festés. Ezután egy szép, láthatóan ritkán járt szakasz következik szántóföldek között majd a Galga legfelsõ forrásvidékén hosszasan sétálunk. A jelzések ritkák, de az útvonal a térkép alapján egyértelmû. Maradjunk mindig a patak keleti oldalán, amíg elérünk a Júliamajorhoz vezetõ széles úthoz. (Ez majd jobbra felfelé erõsen emelkedni fog, a mi utunk pedig balra lefelé tart) Jobbra végig termõföldek, balra a patakpart erdõvel, dús növényzettel. Hamar ott vagyunk a volt vasútállomásnál, a túloldalon már erdõsebb részen folytatjuk utunkat. (Én itt nagyon megszenvedtem. mert tûzõ napsütésben, 34 fokos kánikulában jöttem idáig Becskétõl. Ez az út az én térképem szerint sárgával van megjelölve, de ne számítsunk aszfaltozott útra. Ez csak egy rossz, elhanyagolt köves út. „A néhol szurdokszerû út az 1896-ban épült Aszód-Balassagyarmat vasúti pályához vezet.” Szépen, lassan emelkedik utunk felfelé egy fiatal akácosban a Büdös tó-hegy és a Cser-hát-hegy közötti nyeregben. Aztán idõsebb erdõbe vált át az út és folyamatosan felfelé megyünk. A legmagasabb pont térségében néhány forduló után egy nagyon hosszú, enyhe lejtõs szakasz következik Kétbodonyig. Hatalmas területen fiatal akácosban vezetik az OKT jelzést. Az adottságok miatt helyenként kevés a jelzés, de mégsem nem lehet eltéveszteni, mert jóformán egyenesen, kitérõk nélkül haladunk a falu felé. Személy szerint szomorúnak tartom, hogy ebben a hegységben mindenhol a tájidegen akácot ültetik az õshonos cserfa vagy tölgy helyett (ráadásul pont itt a Cser-hát hegyen a leginkább, ez már durva). Az eredeti faállományból már csak a hagyásfák és kisebb szigetek maradtak. Tehát miután végigjártuk az Öreg-hegy oldalát egy a löszös talajba fúródott mélyútba érkezünk. Elõtûnnek Kétbodony – pontosabban Alsóbodony – házai. Jobbra egy lepusztult majorság épületei jelennek meg. Itt az OKT egy másik úton vezet, mint a 2003-as kiadású térképen jelölve van (a 2007-es igazolófüzet jól jelzi az utat). Tehát a térkép szerint itt Felsõbodony irányába kell valahol letérni délnyugati irányba, DE NINCS ILYEN JELZÉS NE KERESSÉTEK! A Kéktúra útvonala nem megy be Felsõbodonyba, hanem Alsóbodonyba tart. A helyes út északnyugati irányú és Alsóbodony felé megy. Ahogy kiér a mélyútból a Kék a majorság épületei elõtt egy keresztezõdésbe érkezik és van egy kissé megtévesztõ jelzés a bal oldalon folytatódó út melletti fák egyikén. Szóval itt ne menjetek balra az öreg fákkal szegélyezett úton, hanem menjetek jobbra elõre a gazdaság épületei mellett. Néhány szalagot kihelyeztem itt is, de jelzés majd csak jóval elõrébb lesz a kerítéseken. Így érünk ki a Alsóbodony központjába a buszmegállóhoz (Madách utca). Balra kanyarodunk és legyalogolunk Felsõbodonyba (át a hídon), ahol a pecsét is van (Rákóczi u. 51). A ház balra a sarkon van, zöld a kerítése, zöldes a színe. Ki van rá írva, hogy „Ez a ház eladó”. A bélyegzõ jó minõségû, de a fém ládika erõsen rozsdásodik. Kétbodony => Romhány Miután begyalogoltunk az úttesten Romhányba átsétálunk a Lókos-patak régi medre felett átívelõ kõhídon, rajta a Nepomuki Szent János szoborral és megérkezünk a vasútállomáshoz. Ahogy BELFEGOR írta: „A volt vasútállomáson a kiskapun bemenve a vágánynál balra a kerítés melletti oszlopon.” A fémbélyegzõ kiváló minõségû. Menjünk vissza a Zrínyi utcára, ahonnan megközelítettük a vasútállomást és haladjunk tovább rajta déli irányba. Nemsokára (kb. 100 m-re) észrevehetünk egy halvány lila épületet az lesz a LILA PRESSZÓ ( http://www.panoramio.com/photo/18134217 ), ahol megkaphatjuk a második pecsétet is. A minõsége ennek is kiváló. (Két helyen kell bélyegezni az új füzetben!) Második napi szállásom itt volt Romhányon a Vadász falusi vendégházban. Itt találtam rá: http://www.szallasinfo.hu/vadasz_falusi_szallashely/index.php 2000 Ft/fõ/éjszaka a szállásdíj. Mindennel jól felszerelt tiszta, új berendezésû, igényes szálláshely. Egy gond lehet vele, hogy sajnos eléggé kiesik a város központjától, tehát majdnem a város szélén van (Aradi u 9/1). Szátok felé kell menni a Kossuth Lajos utcán kb. 1 km-t. http://maps.google.com/maps?f=q&source=s_q&hl=en&geocode=&q=Romh%C3%A1ny+Aradi+utca&sll=47.92832,19.256372&sspn=0.006844,0.013776&ie=UTF8&ll=47.930463,19.256287&spn=0.006844,0.013776&t=h&z=16&iwloc=A Viszont a közelben van egy nagyobb Coop üzlet és egy pizzéria és egy busz végállomás is. A szállásinfo portálján lehet lefoglalni a helyet, de itt van a telefonszámuk is, 06 30 955 66 75.

vViktor	Bejárás: 2009.06.14. Rögzítve: 2009.06.16 12:56:42
OKT Alsópetény-Katalinpuszta 2009.06.14 10 óra elõtt érkeztem meg az indulási helyre, majd a helyi templomot geoládázás miatt körbejártam, majd indultam utamra. A szakszról elmondható, hogy az összes település tetszetõs nyugodt, a pecsétek rendben (saját festékpárna mellékelésével) az út jól jelzett, ahol nincs egyértelmûen jelezve, ott is könnyen megtalálható a folytatás. Egy helyen van gubanc, Felsõpetény után a faluból kijövet egy faházon még jelezve van a balra a letérés, de utána semmi… A lényeg, hogy a kaszálló szélén kell menni felfelé, majd ahol a kaszállónak vége ott sréhen balra be kell ugrani az erdõbe és hamarosan kék jelzés is lesz. Nem vagyok benne biztos, hogy az eredeti út is erre halad…:-) Remek idõ volt vasárnap, minden túrázáshoz ha lehet ilyet kérnék, 25 fok körüli idõ, lágy szellõ lengedezett, és feltétel nélküli volt a napsütés, egész nap egy felhõt sem láttam.

okt50tomi	Bejárás: 2009.04.25. Rögzítve: 2009.05.01 21:27:18
Nógrád - Magyarkút: Már csak ez a rövid szakasz hiányzott a Kéktúra börzsönyi szakaszából. Ezt olyankorra tartogattam, amikor olyan túratársakkal megyek, akik nem szoktak rendszeresen túrázni. 8.07-es vonattal mentünk Nógrádra. Ott vasútállomáson pecsételtünk, majd felmentünk a várba. Érdemes ide kitérõt tenni, mert nagyon szép kilátás tárul elénk. Eztán felmentünk a Nagy-kõ helyre, ahol lenyûgözõen pazar kilátás nyílik a Dunakanyarra. Ezek után lementünk Magyarkútra, ahonnan pecsételtünk. Mikor vasútállomásra értünk, láttunk ahogy vonat éppen indul az állomásról. Mivel a következõ 3 óra! múlva jött volna, ezért inkább lesétáltunk Verõcére. Jelzések jól követhetõk végig, mi csak azért mentünk mellé, mert elbeszélgettük az idõt. Azért 2 helyen érdemes figyelni: 1. Nógrádról kifelé jövet a réten, amikor baloldalt a kerítésen van egy jelzés, rögtön utána jobbra kell menni a jobboldali erdõfoltnál egy gazos úton. Itt keresztezõdésbe nincs jelzés, csak akkor látható a következõ jel, ha kifejezetten jobbra nézünk, különben valószínû egyesebben tovább megyünk, ami nem nyerõ. 2. Mielõtt Magyarkútra érünk, balra kanyarodik az út a tisztás szerû keresztezõdésben. Az egyenesen menõ út bal oldalán vagy egy jel, csak éppen nyíl nem létszik. Egyenes meg egy tanya kertjébe lehet betévedni, ahol több kutya van! Mi is idekeveredtünk, szerencsére a kerítés be volt zárva!

tompata	Bejárás: 2009.04.13. Rögzítve: 2009.04.19 08:51:58
Alsópetény-Becske: áprilisban nagyon kellemes kis séta, 2 kisebb emelkedõvel. bár tényleg kevés az árnyék, most még elviselhetõ volt. további részetek: http://kekturagasztro.blog.hu/2009/04/15/husvet_utan_10

apoka	Bejárás: 2009.01.31. Rögzítve: 2009.02.03 15:58:50
Az utolsó résztáv ezen a szakaszon Nógrád-Katalinpuszta. Jól jelzett,jól járható.Nógrád után éles vadászatba csöppentünk, de a figyelök tüzet szüntess parancsot adtak rádión.A zónán áthaladva ismét folytatták.Mi a vadaknak szurkoltunk,sõt én föl is fegyverezném õket. Az Irma-forrásnál a vendéglõs kezelhetõ a hétfõi bélyegzések okozhatnak gondot. Katalinpusztán nyolc perc kitérõ a Rockenbauer Pál emlékére állitott kopjafa, EZ KÖTELEZÕ FOGLALKOZÁS! Apoka most lép az 57-dikbe.

Jazzkedvelõ	Bejárás: 2009.01.04. Rögzítve: 2009.01.08 20:29:37
OKT 18/B szakasz: Õsagárd – Becske 2009.01.04. Tömegközlekedéses megközelítés Bp.- felõl. Vácig vonat, onnan a terv Õsagárdig busz. Nõtincs után egy keresztezõdésben a busz megáll, balra Felsõpetény, jobbra Õsagárd. És áll, és áll... Álmos szemeimet meresztem, nehogy lemaradjak valamirõl. Kb. 5-10 perc múlva megjelenik egy Bánkút feliratú busz, az is megáll. Ekkor már több, mint gyanús a helyzet. Két ember leszáll, át a másik buszra. Felkelés, támadok kérdéseimmel: - Ez a busz megy Õsagárdra? - Nem, arra kell átszállni. Uff. A sofõrnél rákérdeztem felszállásnál, azt mondta bemegy Õsagárdra, ránézek a busz táblájára – már amivel jöttem – Õsagárd feliratot találok rajta... Ma már korán reggel viccelõdnek velem, és át is akarnak verni... Amire a megálló nélküli keresztezõdés közepén átszállók semmi utalás semmire, hogy ez megy be a megcélzott faluba. Következtetés: nemcsak a Cserhát turistatérkép botrányos, hanem a tömegközlekedés sem javult az utóbbi idõben errefelé... Õsagárdon a kocsma és vele összenõtt vegyesbolt elõtt reggel 7-kor konstatálom, hogy bizony itt nem fogok pecsételni: zárva. A vegyesbolt vasárnap nyitva sincs, a kocsma – talán és elvben – egy óra múlva kell, hogy nyisson. Mivel orrcimpám minden egyes szippantásnál összetapad úgy döntök, nem várok egy órát egy esetlegesen kinyitó intézményre a hõmérõm szerint – 16 fokban, majd a Magyarkút – Becske szakaszon pótolom. Meg különben is milyen vidéki kocsma az, ami reggel negyed 8-kor még mindig nincs nyitva? Elindulok ki a falúból széles kijárt szekérúton, erdõsáv majd legelõ, lassú fokozatos emelkedõ. A falu után eleinte túl sok jelzés nincsen, követni kell az egyértelmû szekérutat. Hatalmas köd és dér, csak a tisztáson kezdek kicsit távolabbra is látni. Kis lejtõ lefelé, innen frissek, jól láthatóak a jelzések végig. Apókával és csapatával találkozom szembe, pár mondatot váltunk, majd tovább. Hamar leérek Felsõpeténybe, ahol tapasztalom a K elterelését. Kocsmában bélyegzõ hibátlan, érdekes arcok ülnek itt reggel 8 után. Már korábban sejtettem, hogy itt elterelés lesz a korábbi OKT füzethez képest, mivel létrejött egy új pecsételõ-állomás Alsópetényben a pecsételõhelyek listája szerint. Nagyon korrekten át van húzva a régi irányú jelzés, teljesen érthetõ, így kellene sok helyen. Az Almássy kastélytól kb. 1 óra alatt érek át Alsópeténybe egy hangulatos útvonalon, a jelzések mindenhol kiválóak. Buszfordulónál az információs táblán fém dobozkában hibátlan gumipecsét, de jelzés csábit a kocsma felé bélyegzési lehetõségre. Ide nem térek be, irány a Romhány hegy. Hangulatos hullámzó út visz fel, 2/3-ad résznél egy erdészházzal. Próbálom találgatni, vajon hol is csatlakozik be a régi K. Közben – valószínûleg – fatolvajok erõsen méregetnek. Érdekes módon ereszkedve Romhány felé egy másfél kilométeres sávban a hó „kimaradt” valamiért, pedig mindenhol mindent ellepett eddig.. A Lila presszó hamar megvan hibátlan pecséttel és valami idióta tévémûsorral, de azért elnézek a vasútállomásra is. Ott a fém bélyegzõ a bár nehezen tartom elképzelhetõnek, hogy azzal bárki is képes lenyomatot készíteni. Kitérõt teszek a Rákóczi fához meg a Prónay kastélyhoz, mindkét esetben befagy a fényképezõm. Irány tovább Kétbodony, a mûúton hamar elérem. Pecsét rendben, majd ismét valahová máshová indul a kék jelzés, mint ahogyan a térképen szerepel. Szép lassan hosszasan felkapaszkodom a Cser-hát tömbjére, ahonnan a – sajnos – két oldalon teljesen kiirtott erdõnek köszönhetõen remek a kilátás. Egy darabig szintben haladok, majd meredek lejtõ után elérem a vasútvonalat, és keresztezem azt. A Galga patak mentén haladok egy ideig a fenséges völgyben, majd balra nemsokára beérek Becskére, a kitûzött célomhoz. A vasútkeresztezéstõl meglepõen soknak tûnik az út a térképhez képest. Vadász presszóban pecsét rendben. Mindet lepecsételek – túrajelentés, Ezrednyitó – csak az OKT füzet marad ki, amit késõbb észlelek. Második pecsét mínuszban a mai napon. Felvilágosodom, a vonat amit el kellene érnem 15 perc múlva lesz a megállóban, azonban Becske alsó megálló innen durván 2 km.-re lehet. Úgyhogy futás. „Sprint” az állomásig, pár percet ráverek a vonatra. Kis oxigénmolekula keresgélés, majd meleg vagon. Jó így kiizzadva – 10 fokból felszállni a szaunába. Kalauznak mondom Aszódig mennék, de nem kell feltétlenül a jegy….. Mondja 600…. Gyanús…. Mondom, akkor kérnék jegyet….. 525 forint a hivatalos ár…. Aszódon késik a csatlakozás 10 percet, de így is összesen 20 percet várok a rengeteg vasárnap este utazó egyetemistával. Összefoglalásként még annyi, hogy az út nagyon jól jelzett végig, a térképet elõvenni sem nagyon érdemes, merthogy az út sokfelé nem is ott visz. Hangulatos, könnyû szakasz, amint a jégbe fagyott autónyomoktól erõsen kijárt utak bokagyilkossá tesznek sok helyen.

apoka	Bejárás: 2008.12.28. Rögzítve: 2008.12.30 00:02:28
Becske-Kétbodony-Romhány-Alsópetény-Felsõpetény Nagyon hidegben indultunk és egész nap sem emelkedett 0-C fok fölé,de szikrázó napsütésben faltuk a kilométereket.Ezt szakaszt térkép nélkül is simán lehet teljesiteni,oly kiválóan vannak a jelzések fölfestve.Az erdõkbõl néhol motoros fûrész hangját hallottuk,de Istenem az igazi favágó Vasárnap is dolgozik.AZ alsópetényi vendéglõ tényleg kiváló. Kellemes,gondtalan évzáró túra volt. Apoka,Ferkó,Nándi.

laminsio	Bejárás: 2008.09.23. Rögzítve: 2008.09.25 21:03:50
Nógrád-Magyarkút-Katalinpuszta A jelzések tökéletesen követhetõk végig.Két hely van ahol azért érdemes figyelni! 1, Közvetlen Magyarkút elõtt ha egyenesen mész belefutsz egy elkerített területbe,Az elágazásnál van jelzés egy fán csak a gaz és egyéb növények már benõtték. 2,Szendehely elõtt egy málnás szélsõ oszlopán a jelzés nem túl egyértelmû mert úgy néz ki mintha a falu felé kéne tovább követni,de ott jobbra le kell kanyarodni be az erdõbe.Ez közvetlenül a magasles után van. Amúgy minden tökéletesen jelzett.

szepinora	Bejárás: 2008.09.21. Rögzítve: 2008.09.22 20:07:32
Katalinpuszta-Õsagárd-Felsõpetény-Alsópetény A jelzések végig nagyon jók, eltévedni nem lehet, térkép használata nem szükséges. A Naszály amilyen meredek, olyan szép. Egy külön túrát is megér csak ennek a hegynek a felfedezése. Még szarvasokat is láttunk. Felsõpetény és Alsópetény között a kerítés túloldalán nagyon sok muflont és 2 db vaddisznót is láttunk. Délután négykor még a szarvasok is bõgtek. Alsópetényben betértünk a Hármaskönyv Fogadóba, itt óriási adagok, finom magyaros ízek fogadtak. Egy áttúrázott nap után kellemes feltöltõdést jelent. Este hétkor indul busz Vácra.

hdanee	Bejárás: 2008.05.27. Rögzítve: 2008.05.28 09:57:01
Õsagárd - Felsõpetény - Alsópetény - Romhány - Kétbodony - Becske Az egész szakaszra jellemzõ, hogy nincsenek nagy szintkülönbségek, viszont nagy melegben, erõs napsütésben kínzó az árnyék hiánya - nem túl sok ugyanis az erdõs szakasz. A kullancsokkal vigyázni kell, mert sok helyen magas fûben kell gázolni, ahol õk kitûnõen érzik magukat. A kellemetlenségekért viszont bõségesen kárpótol a szinte állandó panoráma, ami a Cserhát lankáira és olykor a Börzsöny párába burkolózó csúcsaira nyílik. Õsagárdról (pecsét a kocsmában) jól jelzett, igaz, a kéktúra atlasztól eltérõ vezetésû az út. Sok a kaptár, egyik-másik nagyon közel van az úthoz, jó ha az embernél van kálciumtabletta, fõleg, ha allergiás a rovarcsípésre. Néhol a fû majdnem embermagasságú. Emelkedõ nem sok van és azok sem vészesek, ellenben árnyékra sem kell túl sûrûn számítani. Felsõpetény elõtt szépen el lehet keverni, mert a falu fölött nem sokkal a mezõ szélén vezetõ út jobbra kanyart vesz, míg a kék - egyértelmûen jelezve egy fán - balra kanyarodik. Csakhogy pár lépésnyire onnan nincsen jelezve egy újabb kanyar és így zsákutcába fut az ember, mert az ösvény 30 méter után véget ér egy fakitermelésnél. Na, ott kell visszafordulni és megtalálni a helyes utat, ami egy igencsak benõtt kocsiút. :) Felsõpetényben az útvonal már nem vezet el a bánya felé, igaz, a pecsétért be kell térni a híd melletti kocsmába. Innen az út egy hosszú, meglehetõsen napsütötte völgyben vezet, jól járható kocsiúton, itt sincsen túl sok emelkedõ és ami van, az is rövid és lankás. Az új útvonal egyértelmûen jelzett. Alsópetényben a pecsét a buszfordulónál egy ládikóban található. A helyiek barátságosak (máshol is azok lehetnek, de csak itt beszélgettünk velük pár szót). Innen kapaszkodni kell felfelé a Romhányi-hegyre, kitartóan, de nem túlságosan meredeken. Az a hely, ahol a régi kék betorkollik, még beazonosítható, de már csak lefestett jelzések (no meg az ösvény) utalnak arra, merre is ment a régi út. A jelzések egyébként végig jók, az út úgyszintén. Romhányban a pecsételõhely a lila színû Lilla Presszó, van fagyi, meg sütemények, de ha valaki komolyabb csemegére vágyik, ajánlom a Fáradt Vándort az állomástól Kétbodony felé, a hídnál. A Romhány-Diósjenõ vonalon tavaly óta nincs személyforgalom, a buszközlekedés nem túl ritka, de pont estefelé már eléggé esetleges. Kétbodonyig a fõúton vezet a jelzés, van is forgalom, de a tûzõ nap még jobban zavart. Rövidke szakasz ez, kissé emelkedik is. Fontos, hogy akinek fogytán van a vize, Kétbodonyban csak a kékrõl Szente felé letérve (tehát ott ahol a kék lemegy a fõutcáról jobbra, egyenesen kell tovább menni) a kisecseti elágazásnál talál nyomós kutat. Bolt és kocsma viszont van a kékhez közel is. A Becskéig tartó szakaszra kell is a sok víz, mert itt sok a napsütötte emelkedõ, vízvételi lehetõség pedig egy szál se. Az Öreg-hegyen fakitermelésen kell átvágni, mondjuk tegnap pont nem dolgoztak. A Cser-hát magaslatán a tornyot én személy szerint nem láttam, pedig jelöl valamit a térkép, de lehet, hogy a fák mögé bújt. Mondjuk ez nem is olyan fontos, mert ha az ember jobbra lent megpillantja Szécsénke házait, ugyanúgy be tudja tájolni, hogy hol tart éppen. A Cser-hátról leereszkedve mûutat jelöl a térkép, ami viszont nemigen hasonlít már mûútra, inkább csak kõvel leszórt szekérút az. Ez vezet le a Galga völgyébe, át a vasúton. Az atlasz a Galga hídja elõtti letérést jelöl jobbra, míg a hivatalos útvonal a Galga keleti partján megy tovább. Mi a régin mentünk, kicsit még jobbnak is tûnt utólag, mintha a hivatalos úton mentünk volna, kicsit jobban le volt járva. A nap mind a két oldalon kegyetlenül tûzött. Becske elõtt még át kell mászni egy nagyobbra nõtt dombon, persze fa itt sem volt egy darab sem, de legalább szépen lehetett látni Nógrádkövesdet. Becskére beérve a könyvtár épülete látszik jobbra, a patak túloldalán, ott a fûben érdemes leheveredni egy kicsit és inni a kútból. Beljebb a Vadász kocsmában van a hivatalos bélyegzõ (de a Vadász most zárva van), a másik, szemközti kocsmában pedig egy nem hivatalos. Mindenkinek ajánlom ezt a szakaszt, mert nagyon szép és pihentetõ (persze, ha nem egyszerre vállal be az ember 32 kilométert :) ), de erõs napsütésben és melegben érdemes egy hûsebb szakaszt választani.

hdanee	Bejárás: 2008.05.12. Rögzítve: 2008.05.13 09:38:35
Nógrád - Magyarkút - Katalinpuszta - Õsagárd Nógrádról indulva a kék letér a falu határában a patak után balra, majd kiritkulnak a jelzések. Itt - ahogy Hörpölin is leírta - egy lekerített szántóföld végénél kell elmenni jobbra, nem korábban és nem is késõbb. Az isteni jel, ami erre késztet, egy jókora kék jelzés a szántóföld szélén, magányosan álló fára festve. (De a falu utolsó házsora is jó viszonyítási pont.) Utána jól jelzett az út. A völgyben, ahol a vasút fut, szépen megerõsített-felújított hidak vannak. Utána gyors kapaszkodó a Kis-Kõ-hegy oldalába, majd a Nagy-Kõ-hegy tetejére, utóbbi helyrõl gyönyörû a kilátás, érdemes megpihenni. Ezután ereszkedés következik az Irma-forráshoz. Fontos, hogy a forrás nem közvetlenül a kék jelzésen van, hanem a kék négyszögön kell 300 métert menni. Pecsét a kocsmában a krokodil szájánál. Katalinpuszta felé néhol már aszfalttá keményedett kõvel leszórt út vezet, a letérés helye egyértelmû. De figyelni kell, mert nagyon kacskaringósan vezet innen a 2-es útig a turistaút. A 2-es útra kiérve a padkán kell menni, ez kifejezetten kellemetlen érzés, de nem tart sokáig. Katalinpusztán pecsételés a kisboltban a buszmegállónál. Rögtön utána az út be is fordul a hegy felé, és megkezdõdik a kapaszkodás, majd a szerpentinezés. Fontos, hogy a Bik-kút nem vízvételi hely, mert - legalábbis a pünkösdhétfõi száraz idõben - ugyan volt víz a kútgyûrûben, de azt valami rágcsálóféle telepiszkította, így nem igazán tûnik egészségesnek. A Naszályra vezetõ szerpentin igen hosszú, de legalább nem egy húzásra kell felkapaszkodni a meredek hegyoldalon (bár volt olyan rész, ahol kézzel kellett a gyökereken és fákon felhúzni magamat). A sárga kör becsatlakozása elõtt jobbra 100 méterre van a Szinlõ-barlang bejárata, mint érdekesség. A Naszályra meredek kapaszkodó vezet fel, a csúcson geodéziai torony áll, nyitva. Kicsit tényleg életveszélyes, de a panoráma megéri a kockázatot. Mindenesetre az se legyen csalódott, aki nem mer felmenni, mert kicsit lejjebb ereszkedve Õsagárd felé több helyen is be tudja pótolni azt, amit elmulasztott. Viszont az ösvényekrõl való letéréssel óvatosan kell bánni, egyrészt, mert a Násznép-barlang felett (a Kopasz-tetõ környékén) eléggé sok a víznyelõ, némelyik meg is bújik a bokrok között, másrészt pedig sérülékeny - és gyönyörû - sziklagyepen keresztül vezet az ösvény. A Naszályról leérve még kicsit hullámvasutazik a kék, a Farkas-bércnél pedig van egy kisebb vargabetû, amit nem minden térkép jelöl. Õsagárd fölé érve pedig egy magasles után az út a szántóföld szélén hosszan balra kanyarodik, majd egyszer csak jelzések invitálnak a csalitosba. Na, ez ugyan a ritkás jelzések alapján csakugyan a kék hivatalos útvonala, de nem egy nagy élmény, talán egyedül a kullancsoknak okoz örömöt :) A szekérút, amirõl a kék letért, ugyanoda lyukad ki, mint ez a kis levágás, ajánlom azt használni. Egyébként ezen a részen van egy karám, amit egy megveszekedett eb õriz, aki menetrend szerint kirohant, de szerencsére tartotta a három lépés távolságot és csak emberkedett :) A faluba érve a fõutcán jobbra található a kocsma, ahol a pecsét leledzik. Hûsítõ oázis ez, kedves emberekkel.

hörpölin&son	Bejárás: 2008.05.10. Rögzítve: 2008.05.11 07:11:53
Nógrád - Katalinpuszta Nógrádot elhagyva és a Fekete-patak hídján átkelve a patak mellett jobbról futó földútról kb. 500 méter után kell letérni jobbra, rézsút felfelé a Hosszú-bérc gerincére. Itt régebben egy földút indult, mostanra ezt beszántották, sõt a mezõt el is kerítették. A jelzések a fákon még mindíg mutatják az utat a mezõn keresztül. Mi nem teketóriáztunk, átléptünk a kerítésként kihúzott dróton, aztán a jelzett fákat követve felkapaszkodtunk a gerincre, ahol a túlsó oldali völgy felé továbbmenõ út folytatódott! A Magyarkút és Szendehely közötti út most meglepõen száraz volt, nem volt sáros a sok tavaszi esõ ellenére sem! Azt a pontot, ahol Szendehely elõtt le kell téri róla jobbra, ösvényre, most táblák jelzik, képtelenség eltéveszteni!

prozak01	Bejárás: 2008.04.21. Rögzítve: 2008.04.22 12:26:22
Alsópetény-Becske Alsópetényrõl korábban már szóltam, pozitív véleményem azóta sem változott. Romhányban nekem nagy élmény volt látni a régi kõhidat, amelyen a "Másfélmillió lépés.." elkészültekor még a távolsági busz ment át. Amúgy magára a községre nagyon rányomja a bélyegét (por formájában) a kerámiaüzem..ezzel szemben a szomszédos Kétbodony csendes, kedves kis falu, akárcsak a Szanda-hegy lábánál lévõ Becske, amelynek igen szép a környezete. Kétbodony után a gerincre igen kemény emelkedõ visz fel, ráadásul agyagos mélyúton, amely esõs idõben valószínûleg elég nehezen járható (most is sáros volt). A gerincútról több ponton szép a kilátás. Az atlasz azonban csalóka, mert amikor a Kisecset felõl jövõ mûútra kéne érkeznünk, konstatálhatjuk, hogy az már csak egykori mûút (valószínûleg miután a régi becskei állomás megszûnt, azután ment tönkre, mert ahhoz vezetett). A sín után kellemes vándorlás a Galga völgyében. Az út végig jól jelzett. Hazafelé út kicsit kalandosra sikeredett, miután Galgagután fél órát állt a vonat (egy részeg társaság összeverekedett, és kitörték az ablakot, elõtte persze beverték egymás orrát is).

buszosbandi	Bejárás: 2008.04.04. Rögzítve: 2008.04.08 20:12:06
Csatlakozom az elõzõ hozzászólóhoz... A kilátás valóban szép, csak az erdészet jármûvei ne rombolták volna széjjel az utat:( Nógrádró Katalinpusztáig mentem:) szép idõt:)

prozak01	Bejárás: 2008.03.07. Rögzítve: 2008.03.08 07:35:07
Március 7: Katalinpuszta-Nógrád Az egész szakasz iszonyú sáros, a Magyarkút-Nógrád szakaszon az erdészeti jármûvek rettenetesen tönkretették az utat. Jócskán van aktualitása a "Másfélmillió.."-ban elhangzott Sinkó László-féle mondatnak ("ahová az ember keze beteszi a lábát..")-sajnos a hazai erdõgazdaságok leginkább erdõromboló tevékenységet folytatnak úgy fest, Nógrád határában is fakitermelés mindenfelé..Pozitívum viszont a nagyon szép kilátás.

prozak01	Bejárás: 2008.02.29. Rögzítve: 2008.03.02 10:27:59
Feb. 29 Katalinpuszta -Õsagárd Nagyon kemény út, szép környezetben. Az emelkedõk kegyetlenek, a geodéziai torony elõtti utolsó szakaszon, ahol betorkollik a sárga, már majdnem kiköptem a tüdõmet. A toronyba nem mertem felmenni, de kilátásügyben kárpótolt a toronytól lefelé vezetõ szakasz, ahol a sziklagyep felõl tényleg gyönyörû volt minden -még a meglehetõsen párás idõ ellenére is. Ami még említést érdemel: nagyon tetszett a Bik-kút és környéke, aranyos kis pihenõhely. Továbbá ahogy leér az ember Õsagárd határába, elhalad egy tanya mellett -na onnan szokás szerint kifutott örjöngve megint egy kutya, hála az égnek, hogy a gazdája a közelben volt és visszaparancsolta.

prozak01	Bejárás: 2008.02.22. Rögzítve: 2008.02.23 09:45:05
Feb.22 Õsagárd-Alsópetény Õsagárdra kora délután (13h) érkeztem, a kocsma és mellette a vegyesbolt is zárva volt, így bélyegezni nem tudtam -más bélyegzõért rohangálni nem volt kedvem. Az Õsagárd-Felsõpetény szakasz a korábbi rémhírekkel ellentétben most már jól jelzett, szép, kellemes út. Felsõpetény-Alsópetény között az új szakasz kicsit csalódás: az út majdnem járhatatlanul sáros, eleinte kb. a Dorog-Kesztölc szakaszhoz hasonlóan szemetes. Ezután telepített fenyves és egy farmszerûség mellett megy, majd beér Alsópeténybe. Pozitívuma viszont az új szakasznak, hogy sok vadat lehetett látni (fõleg õzeket). Alsópetény felvétele a Kéktúra által érintett helyek közé amúgy telitalálat volt: Nagyon kedves emberek lakják, és szép hely. A helybéli ex-erdész például kiszúrt és megmutatta a Werbõczy-emlékmûvet, a titkos alagutat amely állítólag a csõvári várig tart, valamint a templomba is be akartak engedni, de mivel indult a busz, ezért sajnos azt kihagytam.

Kókusz	Bejárás: 2008.01.29. Rögzítve: 2008.01.30 19:18:06
Ezen a szakaszon az elmúlt idõben az útvonal többször lett módosítva. Sajnos az a meglátásom, hogy nem kellõ körültekintéssel lett az új útvonal kijelölve. Az új szakaszok (Felsõpetény - Alsópetény ill. Alsópetény - Romhány-csúcs melletti jellegfa) agyagos erdei utakra lettek terelve. A két petény közötti szakaszt egy kotró feltúrta, gázt fektettek , majd egy másik egy földgyalu megpróbálta elsímitani, de nem sikerült. Alsópetény után pedig az erdei munkagépek, valamint a vadászok terepjárói hatalmas vályúkat "építettek". Aki nem akar kilométereken keresztül bokáig sáros, agyagos földben szitkozódva túrázni, az ne kelljen útra!!! Semmi élmény nincs így benne, mert mindig a lábad elé kell figyelned és nem látod a táj szépségét. Alsópetényben nincs kék túra bélyegzõ. A Hármaskönyv fogadóban azt mondták, hogy mindenki odajár céges pecsétért, az Öreg Hangya vegyesbolt tulaja pedig saját állítása szerint már többször kért pecsétet a Magyar Természetbarát Szövetségtõl. A fentebb levõ kocsmában azt se tudják mi az a kék túra :):) Ha láttátok volna az ott fogyasztókat, akkor Ti se csodálkoznátok :)) Egyetlen pozitívum, hogy a két petény között van vadaskert és a kerítés mellett muflonokat és vaddisznókat lehet fotózni.

IgaziHõs	Bejárás: 2007.10.23. Rögzítve: 2007.10.25 11:56:52
Nógrád-Becske szakaszt jártuk be. A jelzés sûrû, könnyen követhetõ térkép nélkül is. Annál is inkább, mert az útvonal több helyen is eltér a 2003-as kéktúra atlaszban leírttól. Talán a legFONTOSabb infó, hogy Felsõpetény után új útvonalat jelöltek ki a túrának, gondolom az agyagbánya bezárt kapuja miatt. Véletlenül értesültünk róla mi is, mikor egy társasággal találkoztunk és az új kiadású túrafüzet volt náluk. Ha jól emlékszem Felsõpetényben a pecsételés után vissza kell menni pár métert a Petõfi utcáig és onnét a kék Alsópeténybe vezet, ami egyben egy új pecsételési pont is lett. Alsópeténybõl pedig ott csatlakozik be az új útvonal, ahol a régi térkép szerint nagy hajtûkanyar volt a Romhányi-hegy után. Ezáltal kb. 4,5 km-rel hosszabb lett. Az este közelsége és az új útvonal térképnek hiánya miatt mi az eredeti tervnek megfelelõen a bánya mellett döntöttünk. Peténybõl a bányáig a kék jelek fekete X-szel át vannak húzva, a bánya területén viszont barnával, illetve fehérrel teljesen le vannak festve. A bánya kapuja ugyan csukva volt, de nem volt belakatolva, így könnyedék átjutottunk. A lefesett jelek végig követhetõek voltak, sötétben ez már kicsit nehezebb lehet. A bánya területét elhagyva a kék jel szabadon végig vezet a hajtûkanyarig, amirõl már írtam. Itt csatlakozik be az új útvonal. Még egy változásra kell figyelni, a kétbodonyi pecsét után eredetileg egyenesen folytatódott volna a kék útja, de a patakon való nehézkes átkelés miatt ez is változott. Balra kell kanyarodni a pecsétnél, és mûúton jutunk el a majorig. Itt is jól láthatóak a jelek.

Vagdalthús	Bejárás: 2007.08.31. Rögzítve: 2007.09.04 10:50:39
A Katalinpuszta-Õsagárd szakaszra készülõknek, ill. általában véve a Naszályon túrázóknak: nemrég megjelent egy, 1:20.000 méretarányú Naszály turistatérkép, az elsõ, amely önállóan mutatja be a hegycsoportot, s már a májusban elkészült új jelzéseket tartalmazza. A kiadvány ingyenes, túloldalán infókkal, túraleírásokkal. Beszerezhetõ egyelõre az alábbi helyeken: - Vác, Tourinform iroda, Március 15. tér (fõtér) - Vác, Lyra Könyvesház, Piac u. 1. (piac mögött) - Térképszalon, III., Bécsi és Nagyszombat utca sarka, 60-as busz megállója - Mountex, III., Bécsi út, Stop Shop I. emeletén - Erdei ajándékbolt, Királyrét, Ákos büfé mellett - Czibulka János menedékház, Szentendre, Kõ-hegy

mricsi	Bejárás: 2007.05.01. Rögzítve: 2007.05.03 17:43:01
Romhány - Nógrád Az út végig jól jelzett, térképet nem igazán kellett nézni. Felsõpetényen a bányánál igaz átmentünk, és a Magyarkútról is elég fakivágásos rész az elsõ 100m, de követhetõ.

Dragon.	Bejárás: 2007.04.14. Rögzítve: 2007.04.17 09:21:33
Felsõpetény - Becske Nem volt gond jelzések okésak. Egyedül a Felsõpetény utáni bányánál van apró baki. Jobbra kell elindulni a fóútón, és a bánya végénél balra fel a csalitosban. Kb. 10 perc alatt elérhetõ a földút a kék jelzéssel.

lazly	Bejárás: 2007.04.06. Rögzítve: 2007.04.08 13:02:11
Jelzesek rendben, problema egyedul katalinpusztanal volt, vagy 200 meter a kettes fouton forgalom szerinti oldalon, csucsforgalomban, ezek utan meg a kocsmanal is eleg kellemetlen szajizunk volt... Nogradtol mentunk Osagardig

kriszta	Bejárás: 2007.03.15. Rögzítve: 2007.03.18 14:20:35
Felsõpetény-Kétbodony (márc.15.) Jelzések szépen kifestve. Egyetlen rossz dolog, amit "aezs" is írt: a bányánál nem lehet átmenni. Mi ugyan nem találkoztunk sem fogatlan, sem fogas emberrel, de egyértelmûen lezárva a bánya bejárata, nem mentünk át. A jobb oldali kerítés után mi is "érzésre", tökön-babon át fel, aztán tényleg ott volt a jel a széles úton. Kamásli még pár hétig biztosan kell, Romhány elõtt iszonyatos sártenger. A térkép bicikliútnak is jelöli, hát kíváncsi lennék, ki tud ott tekerni. Sokat csúszkáltunk bakancsban is. Romhányban a Fáradt Vándor-ban ebéd nem túl drága, de nem is finom. Kétbodonyban szállás a "Cserhát Turistaházak" intézmény egyikében. Olcsó, tiszta, és konyhahasználat van. Kétbodony-Becske (március 16.) Jelzések jók, semmi extra.

Szilvi és Feri	Bejárás: 2007.02.25. Rögzítve: 2007.03.02 20:05:13
Felsõpetény-Nógrád: a jelzések rendben, a sarat megszokjuk lassan. A Naszály tetején érdemes fölmászni a (tiltott) kilátóba, borús idõ esetén is remek a kilátás. Ugyanígy a Násznép-barlang. A kéktúra eddigi legrémületesebb szakasza a 2-es úton haladó kb. 500 méter volt. Túléltük, ez vmi csoda lehet.

aezs	Bejárás: 2007.02.18. Rögzítve: 2007.02.19 15:21:06
és hát felsõpetény-becske szakaszról volt szó becske alsó mh pedig egy kicsi, kivilágítatlan fehér házikó, sötétben így nehéz észrevenni

aezs	Bejárás: 2007.02.18. Rögzítve: 2007.02.19 15:10:27
ja, és kifelejtettem a csak mellékeszerephez jutó kellemetlenséget, miszerint a romhányba vezetõ út az erdõ után teljesen fel van túrva a fakitermelés miatt, csak a traktor nyomában lehetett menni, az volt még elfogadható keménységû, de esõben minimum lábszárközépig érõ sárra számítsatok, kiugrási lehetõség is nehézkes az út szélén

aezs	Bejárás: 2007.02.18. Rögzítve: 2007.02.19 15:06:57
az úton a jelzések jól követhetõek, csak hát a felsõpetényi bányánál akadt egy kis bibi a zárt bejárati ajtó belsõ oldalán álló gondnok bájosan vigyorogva elmondta, h õ persze beengedne bennünket nagyon szívesen, de hát a jó szándék nem elég,mégse teheti, mert a fõnök megtiltotta helyi fogatlan beszélgetõtársa pedig hozzátette, h a bányán a kék csak múlt idõben vezet át sajnos hittünk az eligazításnak, miszerint menjünk balra és egy felkanyarodó úton majd elérjük az utat, amin a kék is vezet mondanom sem kell, ez nem történt meg, mi is hülyék voltunk, h elhittük így aztán visszaügyeskedtük magunkat a vadcsapásokon a bányához és (amúgy teljesen logikusan) a bánya jobb oldaláról próbálkoztunk alighogy véget ért a kerítés, bementünk az erdõbe és "érzésre" mentünk rézsútosan felfele balra kb 10 perc múltán el is értük a széles utat, amin nagy örömünkre kék jelet pillantottunk meg a kék jelzés amúgy a bánya bejáratánál egész egyszerûen le van fújva feketével az esetet, miszerint a kék immáron megváltozott, megírom az mtsz-nek

aezs	Bejárás: 2007.02.15. Rögzítve: 2007.02.15 18:00:32
katalinpuszta-felsõpetény:térkép nem kell, tökéletesek a jelzések, naszály kilátóján életveszélyes felirat tántorítja el felmászni szándékozókat mi szót fogadtunk, amúgyis párás volt az idõ lefele haladva a naszályról bal oldalt kárpótolt egy nagyszerû kilátóhely (még a rossz látási viszonyok mellett is) az út néhol saras, de már fel sem vesszük:-)

Szilvi és Feri	Bejárás: 2007.02.10. Rögzítve: 2007.02.11 11:59:35
Szandaváraljáról Felsõpetényre: A jelzések majd' mindenütt nagyon jók. Kivétel: közvetlenül Felsõpetény elõtt a jelzések eltûntek, így véletlenül a bányatelepen keltünk át, ami egyébként tilos (lett volna), bár rövidebb, igaz, a kerítésen kellett aztán átmásznunk. Romhány után pár kilométeren keresztül igen mély a sár (máshol elfogadható). Az igazi probléma a közlekedés: Szandaváraljára reggel lehetetlen eljutni (Bp.-rõl), így Becskére mentünk le, onnan átgyalogoltunk Szandaváraljára, majd vissza, s tovább. Felsõpeténybõl 15.50-kor, majd 20.28-kor indul busz. Egyik sem volt nekünk alkalmas. Az országúton 8 km a 2-es út, szerencsére fölvett minket egy kedves fiatalember a töksötétben.

aezs	Bejárás: 2007.01.18. Rögzítve: 2007.02.01 19:55:15
nógrád-katalinpuszta: az útvonal jól követhetõ, de kéktúrát kezdõk ne evvel indítsanak elég csúnya idõt fogtunk ki, szerencsére nem esett, "csak" köd volt, ennek köszönhetõen a nagy kõ hegy szép kilátásából a mellettünk álló fákat láttuk a sár még épp határesetesen kemény volt, megfelelõen járható, de esõben v esõ után jó pár napig katasztrofális szakasz lehet a túra végére kisütött a nap, ekkor már csak azon lehetett bosszankodni, h h lehet januárban ilyen meleg... a szakaszt megspékeltük egy kis kitérõvel,a börzsöny csúcsai mozgalom keretében a fenyves-hegy felé vettük az irányt érdemes, mert ragyogó a kilátás igaz, kissé saras volt az út, de egészen megszoktuk, h a cipõnk ötszörösét visszük a lábunkon

Vagdalthús	Bejárás: 2007.01.13. Rögzítve: 2007.01.14 13:47:11
A Nógrád-Magyarkút szakaszra készüljetek fel: iszonyat saras végig, felfagyásos víz nyomán. Kamásli kell vagy türelem, amíg tartósan nem fagy.

mricsi	Bejárás: 2006.12.29. Rögzítve: 2007.01.06 09:40:06
Becske - Romhány Csak ezt a rövid szakaszt jártuk be egy téli rövid túrán, mert a nap nagyobb részét a vonatozás tette ki. Szép zúzmarás volt minden, egy kis hóval. A szakaszon újra van festve a jelzés, eltévedni nem lehet. Kétbodonynál a Kéktúra lapozós és Cserhát (cartographia) térképektõl eltérõ az út. A kétbodonyi út is újraaszfaltozva, új a bélyegzõ is, panaszra semmi ok. Romhányban a Lilla presszó mellõl induló K+ jelzés már nem igazán látható, ez visz a Rákóczi fához, de itt se lehet eltévedni. A Romhány-Diósjenõ vasútvonal február végével megszûnik, mi még utaztunk egyet rajta, 19km-50perc, ezt a szakaszt nem csodálom,hogy megszüntetik. Azért az aláírásgyûjtési akcióban benne voltunk, mert van több olyan szakasz ahol szerintünk nem indokolt a megszûntetés...Sirokra se lehet eljutni majd vonattal,ha csak a kéktúrás megállókra gondolunk. Aztán hazajutottunk 6 óra alatt a 213km-re esõ városunkba. A Cserhát szép volt télen is tavasszal folytatjuk!

visi	Bejárás: 2006.12.27. Rögzítve: 2006.12.28 19:05:41
Két év elteltével újra bejártuk a Katalinpuszta-Õsagárd szakaszt és nagyon kellemes meglepetésben volt részünk. Vadonatúj jól követhetõ jelzésekkel találkoztunk, a térképet elõ se kellett venni. Ez a 2004-es bolyongásokhoz, iránytû szerint cél a templom torny megoldáshoz képest nagy fejlõdés. Ha a Cserhát többi részén is ilyen jók lettek a jelzések, akkor le a kalappal... (Eddigi tapasztalatok szerint a Cserehát után a Cserhát volt a legrosszabbul jelzett tájegység...) Remélem ez már tényleg a múlt!

okt50tomi	Bejárás: 2006.09.09. Rögzítve: 2006.09.11 11:50:19
Két dolgot elfelejtettem elöbb: 1. Katalinpuszta elõtt amikor elérjük 2-es útat, nem kell átkelni rajta, hanem azon kell lemenni az új jelzés szerint. 2. Násznép-barlanghoz jelzés egyértelmûen jelzi hol kell lekanyarodni a kékrõl útána viszont nincs jelzés de az õsvény egyértelmû, azon végigmenve kb. 150-200 méter és ott van.

okt50tomi	Bejárás: 2006.09.09. Rögzítve: 2006.09.11 11:24:47
Magyarkút-Õsagárd szakaszt jártuk be. A jelzés végig tökéletes, még térkép nélkül is simán bejárható. Magyarkúttól elindulva az aszfalt út már leamortizálodott földúttá, ami nagyon sáros. Katalinpuszta után, a kocsma felett és a szekér út közötti út szerintem eltér a térképen jelzett úttól és Rockenbauer Pál-kopjafáját sem érinti. Naszályon a kalauz által jelzett esõbeáloknak a nyomát se látuk, viszont a kilátóból gyönyörû a kilátás! Olyan tiszta volt az idõ mág a Magas-Tátra is látszott!! Török-rét és Ösagárd között az út eltér a térképen jelzettõl vélemény szerint. Útközben van egy vadászház paddal az út jobb olbalán, bal oldalon is van egy pad a fák között. Késöbb, amikor már majdnem Õsagárdon vagyunk a jelzés egy bozotosba bevisz (ami régén az agárdi út volt csak autóval járhattalanná jár ezért az autók kikerülték és a gaz benötte) kikerülhetõ a földúton tovább menve és mindig jobbra tartva illetve ellenkezõ irányból balra tartva.

PSP	Bejárás: 2006.09.05. Rögzítve: 2006.09.06 20:43:06
Becske - Õsagárd (és persze Nógrád - Katalinpuszta) szakaszról: http://papics.web.elte.hu/18szakasz.html Képek, leírás, GPS-es szintábra és útvonal, stb.

PSP	Bejárás: 2006.04.08. Rögzítve: 2006.04.14 02:15:39
Nógrádtól Katalinpusztáig: http://papics.web.elte.hu/18szakasz.html Képek, leírás, GPS-es szintábra és útvonal, stb. Elég saras volt az út, több helyen igencsak kerülgetni kellett. A Nagy-Kõ-hegy elõtt több helyen is kivágták a jelzéseknek otthont adó fákat. Sok hóvirág és fehér ibolya van még mindig.

Vagdalthús	Bejárás: 2006.03.17. Rögzítve: 2006.03.20 15:41:46
A Naszályon a jelzések végig jók. A Török-rét után nem sokkal, egy irtás után, fiatal tölgyes-bozótosba érve egyszer csak visszapillantottam, s ott emelkedett teljes egészében, méltóságosan mögöttem a Naszály, csupa-hó északi oldalával. Valami csodaszép volt. Felfedeztem egy erdészház-szerû ingatlant, nem tudom, milyen funkciójú, de a fára akasztott piros lábos meggyõzõ volt :-)) Az erdõbõl kiérve, a magaslesek mellett, már Õsagárd közelében ismét masszív sár fogadott, sõt, az aszfaltútig mindenem merõ sár lett, közel térdig. A kocsmában a bélyegzés könnyen ment, bár párnát nem vittem, így egy halovány, de olvasható feliratot produkáltam. Félédes nagyfröccs: 80 Ft. A csehóban kemény arcok diskuráltak, autentikus a hely. Az evangélikus templom után elfordultam balra, itt még volt jelzés, aztán az utolsó háznál is egy, amely levezetett egy völgybe, innen vége a kékségnek. A térkép szerint mentem, elõször elõre, utána jobbra, majd a félig-meddig látható szekérúton fel a dombra, ahol friss irtás volt és farakások. Látom lent, hogy simán meg is kerülhettem volna, így a cuppogós talajon meredeken leereszkedtem, nem egyszerû mutatvány volt. Bekeveredtem egy fenyvesbe, s aztán már csak úgy voltam a dologgal, hogy megyek kb. irányban (hallottam, olvastam itt is ezt-azt e szakaszról...), aztán ha teszem azt, az aszfaltútra érek ki, hát Istenem, az legalább biztos... jobbról egy fenyõerdõ mellett haladva mentem, erõsen ingoványos szekérúton, aztán egyszer csak tényleg ott volt a szalagkorlát. Na, mondom, az idõ szorít, ki kell lépni, nincs mese, jöjjön a közút. Galoppozva haladtam, miközben addigra a bal térdem igencsak fájt, az egyik saras-havas leereszkedésnél meghúzodott az izom is, próbáltam belekocogni, nem ment sajnos, így maradt az iramos gyaloglás. A petényi kocsmába idõben értem, 17:10-es váci buszig is maradt idõm, utána már csak este nyolc után van járat. Ide még mindenképp vissza akarok térni, s alighanem fordított irányban(Felsõpetény-Õsagárd) megpróbálom majd végigjárni, több idõt szánva rá, s lehetõleg tényleg a kéken.

eric_kg	Bejárás: 2006.03.12. Rögzítve: 2006.03.20 09:48:31
Ha az utóbbi néhány bejegyzésre hangolódva készülünk a túrára (és alaposan áttanulmányozzuk õket az atlasz útleírásával egyetemben), akkor kifejezetten kellemes csalódás ér bennünket a Cserhát ezen szakaszán (nekünk sem eltévedni, sem ruhát cafatokra szaggatni, sem sárban nyakig süllyedni nem sikerült). Katalinpusztától indulva az út a Naszályon át Õsagárdig elfogadhatóan jelzett, kis odafigyeléssel gond nélkül követhetõ (Õsagárd elõtt a mezõre kiérve több út lehetséges, de a házak is vezetnek már). Õsagárd után VérCse leírását követve gond nélkül elérhetõ a gerinc (és rajta az út kék jelzéssel, kiegészítésként annyit tennék hozzá, hogy most éppen pucolják a hegyoldalt, így az utat keresni sem kell (viszont sejtésem szerint ez az átvágás nem a Kék eredeti útvonalát követi, hanem kicsit rövidít). A gerincen végighaladva, amikor Felsõpetény felél letértünk, egy bokrosabb részen még sikerült jelzéssel találkozni, de aztán megint csak a falu házait vettük irányba, mert jelzés több nem volt (csak a faluhoz vezetõ dûlõúton láttunk egy-kettõt újra). Vasárnap reggel lévén átvágtunk a felsõpetényi bányán, mert a leírásokból nem volt egyértelmû, mi az alternatíva. A mobiltelefon adótoronyig kell felmenni a széles úton, és ott jobbra betérni az akácosba. Átérve a tölgyek közé hamarosan balra ágazik a jelzés, és felér egy szintben haladó útra. Itt nincs jelzés, és logikusan az ember jobbra indulna el, de BALRA kell menni, a tarvágáson átvezetõ úton, vissza a bánya felé. Itt az atlasz leírásának megfelelõen, a bánya peremére kiérve újra megtaláljuk a jelzést, immár a várt irányban haladva. Kétbodony után kis odafigyeléssel megtalálható a hely, ahol a jelzés balra ágazik az aszfaltútról, de ez esetünkben teljesen víz alatt volt, így az úton továbbmenve kereszteztük a patakot, és egy füves gerincen meredeken másztunk fel a gerincre, ahol rá is leltünk a jelzésre. Becske elõtt a vasút keresztezése után kell még kicsit odafigyelni, a térkép szerint ugyanis végig a Galga jobb partján halad az út. Ez nem igaz. Az atlasz szöveges útleírására kell hallgatni, a Júlia majornál keresztezni a patak árkát, és a hidacska után egybõl jobbra térve a bal parton haladunk. Az út egyértelmû (nehezítéskén nekünk 50m szélességben 5cm mély folyóvíz borította... ) Az utak a hóolvadás ellenére is járhatóak voltak, bár valóban nem ideálisak. A táj egyébként gyönyörû és nagyon hanulatos!

MacGyver	Bejárás: 2006.03.04. Rögzítve: 2006.03.06 20:50:49
Kegyetlen susnya, minden szúr ami csak tud. Az út elég nehezen követhetõ, köszönet a kék szalagokért!!

asciimo	Bejárás: 2006.02.18. Rögzítve: 2006.02.20 12:57:14
A Nógrád utáni 2 kilométer a vasúti erdõirtás miatt járhatatlan, mindenki próbáljon meg az erdõben haladni, valahogy toronyiránt becélozva a völgyet. Ja, és számoljatok plusz idõvel.

apoka	Bejárás: 2006.01.04. Rögzítve: 2009.01.05 16:29:48
Egy hete Felsõpetényben fejeztük be,most innen folytatjuk. A Petényi-sörözõben a bélyegzõ továbbra is rendben.A publikum már ismerõsként fogadott bennünket,csak akkor este volt ez esetben pedig reggel.A fiúk szerintem 24-órás szolgálatot látnak el. Az Õsagárdi kocsma vasárnap lévén 8-kor nyitott,a bélyegzõ itt is tökéletes.A Naszályt megmászva,a kötelezõ tisztelgés a Rockenbauer Pál kopjafa elõtt majd Katalinpusztán befejeztük a mai napi túránkat.Ezen a bejárt részen a jelzések jól követehetõk,eltévedni nem lehet.Kis malõr: mig a Katalinpusztai kocsmában a bélyegzéssel voltunk elfoglalva addig a váci busz 8 perccel korábban elhúzott.Érdemes tehát nem élesre menni.

asciimo	Bejárás: 2005.11.11. Rögzítve: 2006.01.08 18:43:53
Az Õsagárd-Felsöpetény utat 3x jártam végig macsétával, az utat kipucoltam, kék szalagokat tettem fel, így az út nem kényelmesen ugyan de JÁRHATÓ és követhetõ. A lényeg, a völgyben menni, amíg nincs egy balra visszakanyarodó szekérút. Ezen befordulni, a szekérútból hamarosan csak egy csapás lesz. Ezt követni, mindig egyenesen, majd eljutsz egy helyre, elõtted fent egy fenyõfa áll, jobbra további fák, balra akácos. Itt balra, kövesd a szalagokat, és felérsz a gerincre.

vuvuvu	Bejárás: 2005.10.08. Rögzítve: 2005.10.10 12:37:32
Csak meg tudom erõsíteni az aki által írtakat. Mi elõször március 12-én próbáltuk meg megtenni a Romhány-Õsagárd közti szakaszt, Felsõpetényig jutottunk, ugyanis a nagy hóban, sárban nehezen tudtunk haladni és a délutáni busz elérését nem akartuk kockáztatni, ezért Felsõpetényben abbahagytuk a túrát. Az idõveszteséget nemcsak a hó/sár hanem a rossz jelzések is okozták, 1-2 órát simán vesztettünk, miközben megpróbáltuk megtalálni az egyébként gyönyörû havas erdõben a kék jelzést. Mindezek után szombatra egy "könnyû" kis szezonindító túrával kezdtük volna az õszi túrázást: a hiányzó 6 km-es szakaszt szerettük volna bepótolni (Õsagárdig már eljutottunk a másik irányból). 10-re értünk busszal Õsagárdra, onnan indultunk Felsõpeténybe, gondoltam a fél 1-es buszt simán elérjük. Ezzel szemben több mint 2,5 óra kellett a táv leküzdéséhez, minthogy a bozótoshoz valóban bozótvágó kés kellett volna, az utak meg a korábbi szakaszokhoz képest is rosszabbul jelzettek, ösvények sehol. Hosszú nadrág, hosszú ujjú ruha szükséges, de nem a legjobbik, mert több helyen kiszakadt a ruhánk. Egyik társunk (aki elöl ment) karja úgy nézett ki mint akit egy macska jól összekarnolt, de mindannyian jól összeszurkáltuk magunkat, kezünket, lábunkat. Már kb. 500 km-nyit megtettünk a kéktúrából, de ilyen pocsékul jelzett szakaszokat mint a Cserhátnak ez a része, sehol sem találtunk ill. ilyen bozóttal sem találkoztunk. (Korábban Kõszeg és Tömörd között volt már egy fejmagasságig érõ csalános élményünk, oda is hosszúnadrág kell csalánszezonban.) Az aki által leírtakat érdemes követni, azaz menni felfelé a gerinc irányába. Szerencsénk, hogy szép idõ volt, mert esõben el sem tudom képzelni, hogy lehet végigvergõdni a szakaszon. Egyébként, miután keresztül jutottunk a nagy bozótoson megtaláltuk a kéket, az örömünk nem tartott sokáig, ugyanis egy rendkívül saras szakasz jött, jónéhány helyen csak úgy tudtunk áthaladni, hoyg közben jól belesüppedtünk a sárba. (Esõben nem tudom mi lehet ott...) Így lett a könnyû kis 6 km-esbõl egy all-inclusive túra, amit szívesen ajánlanánk outdoor trénereknek vállalati stressz/túlélõ tréning céljából...

VérCse	Bejárás: 2005.10.02. Rögzítve: 2005.11.02 08:25:56
Õsagárd-Felsõpetény Útvonaljavaslat Szóval az elõzetes leírásoktól elrettenve 3 fõs felfedezõ csapatunkat felszereltem minden jóval mint pl. metszõolló, PMR, a Hamburger hill megrohamozására. Mint utóbb kiderült szükségtelenül. Szóval ott állunk Õsagárd szélén tanácstalanúl a dombot szemlélve, hogy most akkor menjünk a kéken vagy csak úgy neki és lesz ami lesz. Megsajnálva minket fortuna asszonya egy büdös, füstölõ õsrégi csepelt küldött eligazításunkra, mely mellettünk elrobogva elnyelte a hegy. Na ez a momentum igen gyanus lett nékünk és kiváncsiságunk jutalmáúl kb 20 perc múlva, épp bõrrel, már a gerinrõl néztünk körbe. Tehát Õsagárdnál a faluból kiérve, ne térj le a földútról. Az úton haladva elérsz egy fasort mely a Bogárdi patakot rejti. A hídon áthaladva egyenesen menj a hegy lábához, az akácost elérve fordulj jobbra és a bozótos mentén kb 30-50 lépés után találsz egy földutat, mely bevezet az akácosba. Indúlj el rajta és minden elágazásnál jobbra menjél. A második elágazás után egy kb 40-60m -es kaptató leküzdése után az út már kevésbé meredek, jobboldalt egy kis tisztás fogad. Itt is elindul egy út jobbra ami kb 20 méter múlva megszünik. De ez ne zavarjon téged menj tovább. A tisztás balfelõl egyre bokrosabb, elõtted 20 lépésnyire egy fasor. Most indulj el a fasor ball sarkához, azt elérve nagy farakások és egy kb. 6 méter széles út fogad melyen már kényelmesen el lehet érni a gerincet. Innét már nem lehet eltéveszteni. Jó túrázást, VérCse

oMB	Bejárás: 2005.09.22. Rögzítve: 2005.09.24 13:47:53
Mi visszafelé próbálkoztunk, reggel fél7re voltunk Becske alsó -nál, könnyed reggeli sétá után a "Vadászban" gyors pecsét és már indultunk is Nógrád felé. Tapasztalataim: összeségében a túra hangulatát az elötte két napig SZAKADÓ esõ határozta meg: ergo mindenhol nyakigérõ sár! továbbá az elöttemszolókhoz hasonlóan megemlíteném hogy a felfestett jelzések hiánya Õsagárd elött/után hatalmas nagy elkavarodásokhoz vezet(ett)het. Aki teheti az vigyen vmilyen GPS-t amibe be vannak táplálva az adatok, máskülönben garantált az eltévedés! Komolyan mondom a térképre és a jelzésekre hagyatkozni kb +1, 1,5 óra !!!

aki	Bejárás: 2005.09.03. Rögzítve: 2005.09.04 19:18:33
Az elõzõ hozzászóláshoz korrekció: "...gyanúsan keletre...". Elnézést.

aki	Bejárás: 2005.09.03. Rögzítve: 2005.09.04 19:14:33
Az Õsagárd-Felsõpetény szakaszon "kötelezõ" felszerelés a hosszúnadrág, iránytû és machete. (Nálam egyik sem volt, ebben az esetben viszont ajánlott legalább plusz fél-egy órát rászámolni az eredetileg tervezett menetidõre.) Helyenként rendkívül ritka a kékjelzés, de ahol van, ott sem feltétlenül felismerhetõ a továbbvezetõ út a dzsumbujban. Az akácosban - mint azt elõttem is írták - az egyetlen lehetséges stratégia: menni amerre lehet, felfelé a gerincre. Esõ után nem szerencsés bevállalni! A felsõpetényi bánya kapujában a portás már nem engedett fel az eredeti útvonalon. Továbbmentem az aszfalton, késõbb vezet fel egy többfelé ágazó erdei út - én a középsõn meredeken fel, majd egy keresztben futó szintúton az atlaszban jelzett erdészház felé mentem, onnan pedig a balra visszavágó úton északra. Errõl az útról csak egyszer kellett balra letérnem a vége felé (ahol már gyanúsan nyugat felé tartottam észak helyett), és a kékjelzés atlaszban is jól látható hajtûkanyarjához lyukadtam ki. A jelzések a késõbbiekben sem mindenhol egyértelmûek, de a terepviszonyok miatt eltévedni nem igazán lehet.

Tavaszi Széll	Bejárás: 2005.08.20. Rögzítve: 2005.08.22 14:55:59
A Kéktúra Atlasz, kávé, speti, vlaszij és még sokan mások leírása (köszönet értük) segítségével az Õsagárd-Felsõpetény szakasz végigjárható. Én már csak tudom, másodszorra sikerült is ... Júniusban hatalmasat kavartam, de ebben az én hülyeségem is benne volt, aztán Felsõpetény után elsüllyedtem az agyagbánya melletti szakasz sarában, ezer sebbõl véreztem és feladtam. Túl sokat nem tudok hozzátenni a korábbi leírásokhoz. Ha nem túl meleg az idõ, öltözzünk zártan, minél kevesebb testfelületet tegyünk ki az akáctüskéknek. A ruházat ne a legújabb, drága darabokból álljon – lehet, hogy kidobásra kerülnek. A legnagyobb élményem egy, az õsagárdi marhalegelõn átvágtató gímszarvasbika volt. A bozótoson történõ átvágás után Felsõpetényt viszonylag hamar meglátjuk, szükség esetén útvonalat is lehet módosítani (csak ne akácoson keresztül). Felsõpetény-Romhány között a kellemetlen kaptatónál az adótorony jobbról történõ megkerülése a kulcs. A Romhányi-hegyen, a tölgyesben rajokban támadó törpe-, vagy púposszúnyogok keserítették meg az utamat. Az atlasz leírása a romhányi legelõ elõtt „A fönti dombhátról akácerdõben folyamatosan kanyarogva, ereszkedve, egy széles keresztutat érünk, ezen jobbra, kelet felé fordulunk.” Ez nem az elsõ, hanem a második keresztútra igaz, de a jelzés egyértelmû. Romhányban szerintem kötelezõ a kitérés a Rákóczi-törökmogyorófa felé, nagyon rendezett a környezete. Kétbodony után a patakátkelés furmányos, de megtalálható sínestül, jellegzetes fástul. Még egy meredek kapaszkodó az Öreg-hegy felé és rengeteg gomba. Az atlaszban leírt, jelzett öreg fûzfát én már nem találtam, de a jelzések jók. A Kisecset felöl érkezõ utat én mûútnak hittem, hát, már régen nem az. A Galga mellett jel nincs, de választási lehetõség sem. Ne induljunk el a hívogató földúton a Júlia-major felé, hanem csak tempósan délnek a következõ földútig, és akkor már valóban Becske határában vagyunk. Összességében szép szakasz, de a Török-rét-Õsagárd-Felsõpetény térségben nagyon észen kell lenni.

Tisztul_A_Visztula	Bejárás: 2005.08.15. Rögzítve: 2005.08.23 13:52:04
Én sokat bénáztam ezen a szakaszon, de a lényeg (sebek)megvolt. A szakasz viszont nem teljesen korrekten: 1) Mivel a vacak ösvényrõl Õsagárd után túl késõn mentem fel a gerincre, így ott értékelhetõ utat nem találtam. Mivel az egész mûvelet fel- és le kb. 1 óráig tartott, és kb. fél liter vért vesztettem, ezért az aszfaltutat választottam 2) A bányán átvezetõ út meg fog szûnni, erre készüljetek fel. A forrás a bánya új tulajdonosa, aki retteg egy balesettõl a magántulajdona területén. A többiek leírásából kiderül, hogy Romhány elõtt valszeg én bambultam el, amikor jobbra kell letérni a széles szekérútról (a V alakú balkanyar utáni köv. letérésrõl van szó) 3) Ha valaki elnézi a Kétbodony után letérõt, akkor ne próbálkozzon az atlaszban is jelölt szekérúttal (kb. 1,5-2 km-rel késõbb), mert az egy kutyás magánterületen visz át. Volt viszont korábban egy V alakú "visszafordító", kb. 600-700 méterrel a letérés után, ami valszeg jó lett volna.

kávé	Bejárás: 2005.08.13. Rögzítve: 2005.08.15 14:02:06
összekevertem bocsánat: Kétbodony után jobbra van a bódé és balra van a nádas, meg a major

kávé	Bejárás: 2005.08.13. Rögzítve: 2005.08.15 11:19:42
Naszály-Õsagárd: "speti" részletes leírását követtük és a jelzések is tûrhetõek voltak. Õsagárd-Felsõpetény: eltévedtünk, szívesen segítek jeleket festeni! Felsõpeténytõl jók a jelzések, ami kérdéses: az adótorony jobb oldalánál át kell menni a földhányáson, majd rögtön ott a kék. Kétbodony után ott kell jobbra fordulni, ahol az út bal oldalán áll egy fabódé, majd szépen a nádas felé venni az irányt, az ösvény ki van járva, a patakon egy sínen keresztül jutunk át, éppen szemben egy kék jelzést viselõ fával, utána tovább a nádasban, ahol az utat megtisztították. A vasúttól Becske felé ismét "speti" leírását követtük.

speti	Bejárás: 2005.08.08. Rögzítve: 2005.08.09 09:25:55
bocsánat: Kétbodony - Becske nem balról jön az út a Galgán át a kis fahídon, hanem jobbról

speti	Bejárás: 2005.08.08. Rögzítve: 2005.08.09 09:20:16
Õsagárd - Becske (tájoló vagy iránytû nélkül ne merészkedjetek a terepre) :) Õsagárdról kifele leírás alapján jól lehet menni az akácosig. Itt még találtam egy két jelzést, próbáltam tartani, de kilátástalan volt, irány a gerinc. A gerincen balra a szekérúton. Innentõl néha szerintem a leírás sem igaz, meg a térkép sem. Végig van jelzés(valszeg) és követhetõ is, én a falu felett vesztettem el, de valszeg én voltam a türelmetlen. Ahogy kiér az út egy tisztás sarkára a villanyoszlopon van a jel, ott balra, majd a réten vezetõ úton kell menni. Az út leeresztkedik, majd fel a következõ dombra. A lényeg hogy végig a szekérúton kell menni. Egy helyen kapujelzés volt festve(talán egy les után) meg valami csapás is volt befele, nem az a jó út, tovább kell menni a szekérúton a tisztás szélén, végig van jelzés. Aztán jön egy keresztút a domb tetõn, jobbra tarló, balra cserjés-fás. Utólag most inkább mennék jobbra, de én itt már lefele vettem az irányt megkerülve a kis erdõs nyúlványt, aztán bevergõdtem Felsõpeténybe. Felsõpetény - Romhány Itt nem sokat írnék, nem kanyarodtam le az adóállomás mellett, pedig ott tipródtam. Végig erdészeti úton mentem jelzés nélkül :( Kétbodony - Becske Itt elindulás elõtt kalkuláltam egy kicsit hogy egyáltalán elérem-e az utolsó vonatot Becskén. A térkép szerint az elsõ jobbos kanyarból megy ki egy alig észrevehetõ ösvény. Gyakorlatilag összefüggõ nádas. Kerestem, néztem, nem találtam. Egy alkalmas helyen átvágtam az egészen célirányosan, ahogy a térkép mutatja. Ha nem a major sarkán lyukadsz ki, akkor ne tévesszen meg a kék jelzés ami az úton észak fele a major elõtt vezet. Valszeg ez régi jelzés lehet. A major sarkánál már látni a jelzést ami felvisz az Öreg-hegyre. Innentõl szinte végig tökéletes a jelzés. Ahogy átmegyünk a síneken rögtön jobbra kell menni, majd kiérünk egy tisztás sarkára. Itt balra, el kell menni egy les mellett(talán 3as volt ráfestve) majd amikor emelkedne az út van egy jobboldali út. Arra kell bekanyarodni és gyakorlatilag végigmenni. Egy darabon nincs jelzés, de a következõ tisztás szélén megint lesz kék. Amikor egy út jön bal oldalról, kis fahídon, ott találtam egy fára szögelt papírt, bélyegzõ felirattal ami jobbra nyilazott. Minden esetre nem kell vele foglalkozni, maradni kell az erdõ szélén a szekérúton ami elkanyarodik kelet fele, végig lesz jelzés. A következõ dombtetõrõl már látni lehet pár házat Becskébõl. Bocs ha hosszú voltam, de hátha segítek vele. Azt hiszem mégegyszer lejárom majd azokat a részeket ahol elvesztettem a kéket.

speti	Bejárás: 2005.08.03. Rögzítve: 2005.08.03 20:49:56
Nógrád - Õsagárd Nógrádtól egészen a Naszályig komolyabb kavarás nem lehet ha figyeljük a jelzéseket. Nem szabad mindig a térképre hagyatkozni, mert néha szerintem semmi köze a valósághoz(pedig 2005ös kiadás). A Naszályról lejövetnél már lehet kavarni. Ahogy jön le a hegyrõl a kék körtúra és a kék jelzés egyszercsak beletorkollik egy útba. Ezen balra fordulunk, még mindig együtt megy a két jelzés. Aztán egy keresztezõ útnál jobb oldalt egy fára fel ven festve mind a két jelzés és egy jobbra mutató nyíl. Na itt a kék balra megy. Nemsokára egy hármas elágazás jön itt a középsõ a mi utunk. Van jelzés csak nem rögtön az elágazásban. Majd késõbb amikor bejön a piros jobbról az elágazásban ott a kersztezõdésnél a jobb oldali utat kell választani, ugyanis csak ott találkozik a két jelzés egymással(a térkép szerint vagy egy rövid közös szakasz). Ezután még egy útvillánál balra kell menni, de itt teljesen jól követhetõ. Majd a Nagy-máj és Farkas-bércnél éreztem azt hogy a térkép fabatkát sem ér, jelzés van nem lehet kavarni,csak figyelni kell. Farkas-bércen találkoztam ottani emberekkel azt mondták régen másfele ment a kék. Itt van egy kis ház is, ami már vagy 20 éve ott áll, az sincs rajta a térképen. Na innen le kell ereszkedni. Figyelni kell a jelzést, mert el lehet véteni. Na majd egész jól leértünk a bércrõl amikor az út jobbra felfele tart, de van tovább egyenesen is út. Na itt megnéztem a jelzést, amit én úgy értelmeztem mivel az egyenes felé volt festve hogy elõre. Na itt elmentem úgy 100m-t, majd tájoló és rögtön vissza. Itt ahogy az út ki van járva, szépen fel jobbra, és egy nagy rétre jutunk ki. A szekérúton tovább kell menni, és a rét másik oldalán jön a következõ kavar. Ahogy kanyarodik a szekérút, be kell menni jobbra a fák közé a burgyingba. Én ez úgy 4-5méterig meg is tettem, aztán úgy gondoltam hogy fûrész, bozótvágókés és egyéb kéziszerszám nélkül nem. Itt ha a térképet nézzük, akkor az megkerüli a fás részt, én is így tettem. Úgy 200 méter után visszajött a kék egy kerítés mellett. Itt már látni a házakat.

Vlaszij	Bejárás: 2005.07.22. Rögzítve: 2005.07.23 23:33:18
Õsagárd - Becske szakaszt jártuk be. Õsagárd - Felsõpetény Kriminális... 6 km-er alatt 13 jelet számoltunk meg szóval.... Nincs jelezve az útvonal igazán... Faluból kiindulva még követhetõ a kék mert van egy két kék. Villanyvezeték alatt áthaladsz egy patakon átkelsz ahol a bal oldalon van egy kék egy betondarabon. Kiérsz egy völgybe. Sehol semmi,de te csak fordulj jobbra ahogy a térkép is mutatja. Egyébként egy darab kék jel van jobb oldalt 150 méterrel beljebb egy õsöreg akácfán. Keresd a szekérutat. ott va csak nehét észrevenni. Kövesd a leírást és ne ijedj meg hogy látszatra nincs út ott van a kék még jelzést is találsz! Völgy teljesen összeszükül megszünik és irány felfele. Itt a cél voltaképpen a gerincre feljutni egy darabig még vannak kék jelzések,de aztán csak áthatolhatatlan akácos. Áthatolható. Agyon leszel vagdosva. Ha felésrtél a gerincre találsz egy széles szekérutat ezen balra és ugyan sokáig nincs jel de ez a jó út! Térkép + iránytü! Innét már be lehet találni felsõpeténybe nagy nehezen... Felsõpetény - Romhány Pecsételés után irány tovább a kéken ki a feluból bányatelepnél a nyitva levõ kapun menj be és fel fel sokáig a széles bányaúton! Egészen egy újjonan épült adótoronyig aminek a jobb oldala mellet menj el. Elhagyva a nagy utat. 3 lépés egy agyagos oldalon és ott van az ösvény késöbb a kék jel is! Több eltévedési hely nincs. Romhány elött ilyenkor érik a málna... Romhány - Kétbodony Aszfalt. Kétbodony - Becske Ez az útvonal is készteti az embert némi koncentrációra, de térkép alapján nem vészes. Kétbodonyól ki a betonúton egészen addig amíg a beton el nem kezd emelkedni egy kis dombon. elötte egy alig látható bal oldali ösvénybe kell letérni. szántóföldek melet. Tanyát már látod. követve az ösvényt egy elég jellegzetes fát pillantasz meg egy csomó nádas mögött. na ott a patak amin át kel kelned segít egy síndarab és a fán ott a kék jel. Ösvény egyértelmü és 2 méteres rajta a gaz. Innét többé kevésbé jó a kék jel Becskéig de azért figyelj. Vasúton átkelsz és után a patak mellet maradj ez a lényeg. Jel ott nincs de egyértelmü. Mint a patakátkelés is! Becskén vagy!

Vlaszij	Bejárás: 2005.07.01. Rögzítve: 2005.07.03 19:20:09
Nógrád - Õsagárd szakaszt jártam be. Magyarkútigigazán kavarási lehetõség nincs. Lényeg hogy figyelj. Mindenütt ott van a jel. Kritikus kanyarokban kicsit megritítottam a jel környékein az aljnövényzetet. Habár ez hamar újranõ. Magyarkút - Katalinpuszta. Lényeg a kevés jel miatt ne bizonytalanodj el. menj sokáig a széles úton. a jobb feléa letérés nagyon észrevehetõ. Naszályra felfele jelek jól követhetõek igaz semmi köze sincs a térképhez. Meg kilóméterben is több szerintem. Naszályról lefele a jel egy darabig jól követhetõ. Segít a kék kör is. ami nagy keresztezõdésben majd elhagy minket. aztán. nemtudom. egy jobbkanyart valahl elhagytam. szal netudom.. iránytü és árkonbkoron találtam be Õsagárdra. Lényeg, hogy 7 ig van nyitva a Õsagárdon az ABC! Kocsma ahol pexcsét van az azért vagy 10 ig...

Tavaszi Széll	Bejárás: 2005.06.04. Rögzítve: 2005.06.06 16:14:59
A szakasz elsõ részét jártam be Nógrádtól Õsagárdig. A jelzések gyakorisága változó, de az útvonal viszonylag jól követhetõ. Az elágazások egy részénél megbújik a kék jelzés, de általában megtalálható. A Nagy-Kõ-hegy csúcsa elõtt néhány 100 méterrel a széles szekérútról jobbra, egy keskeny ösvényre vált a kék, ha a szélesebb ösvényt választjuk (mint én) és egy vadetetõt látunk balról, akkor rossz irányba haladunk. A Nagy-Kõ-Hegy és Magyarkút között sikerült két kullancsot (hím Ixodes ricinusok) gyûjtenem a lábamról. Magyarkúton, az Irma-forrásból ivóvíz tankolható. Magyarkút és Szendehely között az Aranyos-forrás beomlott, víz nincs. A Naszályra történõ feljutás nekem nem volt egy fáklyásmenet, kemény szintek, (a bokaficamító) ösvényre dõlt fák, és furcsa Cserhát térkép. Mintha, kis túlzással, én rajzoltam volna meg a kék jelzés útvonalát + a kék kör nincs jelölve. A Bik-kútból vizet nem sikerült nyernem. A geodéziai toronyból tiszta idõben remek a kilátás. Õsagárd felé a Násznép-barlanghoz érdemes leereszkedni. Adalbrecht leírása (2003.11.21.) tökéletes az Õsagárd elõtt jobbra letérõ, sûrû bozótosba vezetõ ösvényrõl, de itt van a helyes út - ruha- és hámszövetszaggató néhány méter árán. Az erdõ szélén elvesztettem a jelzést (ha van egyáltalán), csak Õsagárd határában futottam újra bele.

Tisztul_A_Visztula	Bejárás: 2005.05.16. Rögzítve: 2005.05.17 10:29:10
Nógrádtól a Naszályig semmi gondom sem volt. Legalábbis nekem, de azért észnél kellett lenni. Lefelé a Naszályról hagyatkozni kell a kék körtúra jelre néhány helyen. Ahol a piros balról jön és jobbra távozik, ott ne higgyünk a térképnek, miszerint kb. 100-150 méteren együtt halad a két út. Az atlasz leírása a helyes, ugyanis egyenesen kell menni az enyhén köves úton. Késõbb kis méretû jelek vannak, fehér még kisebb nyilakkal ellátva. Kevés a jelzés, de én csak közvetlenül Õsagárd elõtt rontottam. Valahol lenni kell egy éles jobbkanyarnak, amit nem vettem be, s már nagyon NY felé haladtam egy mezõn. Aki véletlenül eddig eljut, az válassza a nagyon járt utat föl a dombra É felé. Ha meglátja a szõlõket, akkor már bejut a faluba, egy utcával odébb, mint a KÉK.

ktaxxyxx	Bejárás: 2005.05.01. Rögzítve: 2005.05.02 19:42:58
Naszályról Katalinpuszta felé: A Naszály alján kivágott fatörzsek keresztben, kb. 2 x 100 m hosszon. Amikor a jelzés lejebb beveszi az irányt K.puszta felé, a szekérútról balra letérés nincs kijelezve, csak az erõs ösvény tájékoztat. K.puszta elõtt 1 km-rel valahol letévedtünk jobbra a kékrõl, valószínûleg maradni kellett volna a jelzetlen szekérútcsomópontban egyenesen.

ktaxxyxx	Bejárás: 2005.05.01. Rögzítve: 2005.05.02 19:33:24
Mivel rossz a jelzés, ezért részletesen leírnám az adott szakaszt! Igyekeztem a jelzést követni, ettõl függetlenül elképzelhetõ, hogy valahol eltértem tõle. Felsõpetény - Õsagárd Kocsma, kõhíd után jobbra. A bazaltzúzalékos úton (a temetõ elõtt) balra, fel a hegyre, majd az út végén egyenesen tovább az ösvényen. A dombtetõn (kis kõfejtés) tovább egyenesen le. Szemben, a bódén lévõ jelzés szerint jobbra. 200 m után jelzetlen, T-elágazásban (a fiatalos sarkán) balra (emelkedni). Amikor 300 m után az út egy horhosban folytatódna, NE menjünk bele, hanem a jobb oldali hosszanti szántó bal szélén emelkedjünk. (Elõttünk, a két szántó közti erdõsávon jelzés.) A 2. szántóra kérve, rögtön balra elõre ösvény indul. (Jelzésünk itt jelzetlen útra tér :-) ) Az ösvény kb. 400 m múlva felvezet egy nagyjából szintben haladó ösvényre, (felérésnél jelzett fa) balra indulunk. T-elágazásban jobbra, majd a dombtetõn, négyes elágazásban a szántóföld jobb szélén, jól belátható szekérúton egyenesen. 1 km túl követjük a szekérutat, egészen egy jellegfa utáni villanyvezetékig, ott (jelzésnek megfelelõen) jobbra. Innen indul a gerincút, amin addig haladunk (~1,5 km), amíg jobb oldalról egy oldalkatlan, fenyõligettel, Õsagárd házaival, bal oldalról pedig 2 jellegfa fel nem tûnik. Itt a kék (jelzéskapunál) jobbra letér száraz faágakkal telepakolt ösvényre... Itt mi nem tértünk le, mert nem hittem el, hogy itt kell. Továbbmentünk, és a térképen is ábrázolt szekérúton, az erdõ végén jobbra fordulva, a völgyet megkerülve, a volt tsz-nél értünk be Õsagárdra. Õsagárd - Felsõpetény A fõutcáról a templommal szemközti utcán térünk le, majd ismét balra fordulunk... ...Amikor felérünk a két falu közötti gerincútra (jellegfák), balra fordulunk. A gerincút végén, éles jobbkanyar után villanyvezetéket keresztezve balra kell indulni. A dombról leérve, a völgyben lévõ erdõfolt végének érintése után 150 m-rel nem térünk be egyenesen az erdõbe, hanem jobbra folytatjuk utunkat a szekérúton, az erdõ szélén. A szekérút négyes elágazásánál egyenesen indulunk, majd, mindjárt balra fordulunk. Kb. 150 m után jobbra út indul lefelé, de mi a szintbeli ösvényen maradunk, ami nemsokára véget ér (jelzett fa). Bár itt a fa túloldalán is van jelzés, mi lefelé indulunk az ösvényen. Egy szántó csücskét érintve, másik szántó jobb szélén érünk le a horhos aljára. 300 m után, a fiatalos sarkán (jel nincs) jobbra. Y-elágazóban az erdõszélen egyenesen. Ahol jobb oldalon a bódé oldalán kék nyíl van, balra fordulunk, a két ösvény közül a bal oldalit választva. Emelkedõ. Kis kõfejtés után a dombtetõrõl egyenesen le. A temetõ mellett le a bazaltzúzalékos útig, azon jobbra be a faluba.

Optika	Bejárás: 2005.04.09. Rögzítve: 2005.04.19 18:06:17
A legfontosabb tanulság: indulás elõtt érdemes ezeket kinyomtatni. Nem beleolvasni, nem összekopizni, hanem az egészet kinyomtatni. Két kavarásról számolnék be, a második 1 óránkat vette el: - Becske után Romhány felé indulva Juliamajor házának vonalában a keresztútnál nem szemközt kell a dzsindzsában tovább haladni, hanem fordulj a sínek irányába, arra lesznek a jelzések. - Felsõpetény határában folytatódott a bozótírtás, de mindent letaroltak. Maradj a faluból kivezetõ utcában (párhuzamosan a temetõs fõúttal) egészen egy bódéig. Itt fordulj balra és a bokros-fás részt jobbról kerüld, hamarosan látsz jeleket, de az útvillánál ne menj le a mélyútra, tartsd az irányt és haladj fel a dombra. A kicsi rét után a jelek a bozótban kanyarognak, de hiányosak, ezt a részt át kellene festeni, az innen kb. 100 méterre NY-ra (vagyis jobbra) található szekérútra. Egy jellegfa közelében - attól 200m-re DK-re - egy hosszúkás szántó jobb szélén már a kéken vagy, de jelzések csak késõbb lesznek.

Yetike	Bejárás: 2005.02.20. Rögzítve: 2005.02.24 13:09:32
Becskérõl mentünk Felsõpetényig ezen a szép vasárnapon, elég nagy (északi oldalakon 15-20 cm-es) hóban. Becskérõl kijövet a jelzés egyértelmû, a dombtetõ után a jobbra lefelé hajló útra kell térni. Eztuán a térkép és a jelzések szerint jól követhetõ az út egészen Romhányig. Romhányból kijövet kb. a Rákóczi u. 50-es számnál kell jobbra bekanyarodni, ott, ahol a sarkon a jelzés a kerítésalapon van. Ezután elõre az úton, követve a jelzéseket. Kb. 1 km után az út villásan elágazik, az egyenesen továbbhaladó ág egy málnás felé tart, a másik, balra induló ág betér az erdõbe, majd azonnal jobbra kanyarodik. Ez utóbbi a jó irány, jelzés a keresztezõdésben nincs (vagy nem láttuk a hótól). Nem sokkal távolabb (kb 200 m) az út megint ugyanúgy kettéágazik, itt viszont az egyenesen tovább a jó. Ahogy az erdõbe érünk, balról hamarosan megszûnnek a nagyobb fák és egy fiatalos szélén haladunk. Az elsõ úton, ami bekanyarodik a fiatalosba (balra) megy tovább a kék, az elágazásnál megint nem láttunk jelzést. Fel a hegyre, de ott, ahol megenyhül a domb, jobbra sasoljunk, mert az úttól kb. 10 m-re van a jelzés, ami mutatja a merre továbbot. A hajtûkanyarig egy jó darabon csak ösvény van, de a jelzések egyértelmûek. A hajtûkanyarban sajnos nem ez a helyzet, mégsem lehet eltéveszteni. Felsõpetény felett az egykori bányagödör felsõ sarkához érünk ki, itt kell balra térni, majd az írtás után, az erõszélen jobbra, lefelé kell fordulni. Innentõl végig egyértelmûek a jelzések, egészen a mûútig.

efemm	Bejárás: 2005.02.09. Rögzítve: 2005.02.09 21:54:10
Naszály->Katalinpuszta (Jelenleg igen technikás.) A felsõ sziklás szakaszon lefelé télen, hóban, jó látási viszonyok között is sikerült elvétenünk a kék nyomvonalát. Az elõzõ évek beli jég miatt letört ágak (és/vagy gallyazás?) miatt mindkét irányban nagyon nehezen járható terep. A ferde ösvény kikészíti a bokát. A lenti részen, Bik-kút-ig (jól nézett ki befagyva), erdõritkítás, gallyazás történik, a K- ösvénye alig követhetõ -most, télen, hóban sem-, sokszor csak amiatt lehetett sejteni merre megy, mert nagyjából szintút. Az erdészeti munka befejeztével a szakasz komoly állapotfelmérést és jelzéspótlást igényel majd.

noi&rizsa	Bejárás: 2004.09.11. Rögzítve: 2004.10.14 21:10:40
Szandavár felõl haladva Becske után fel kell menni a dombra, majd a másik oldalán jobbra tartva le a völgybe. Itt jobbra kell kanyarodni, és végig a völgyet kell követni. Jelzés az nincs. Majd elérünk egy keresztezõ földutat, ezen balra kell haladni, itt már lesz jel, és a továbbiakban is jó lesz egész Kétbodonyig. Romhányig beton. A falut egy kicsit nehéz elhagyni a jelzés alapján, mert nincs, de a térkép segít. A legkijártabb földutat kell követni, majd az erdõt elérve lesz néhány jel. Erõs balos, és meredek emelkedõ egy fiatal akácosban, majd idõsebb tölgyes következik, itt figyelni kell, mert egy egészen kicsi gyalogút hagyja el a széles földutat jobbra be a vízmosás felé. A térkép szerinti éles jobbos kanyart mi elég nehezen találtuk meg, de aztán jó volt a jel a bányáig, ott csak lefelé kellett haladni, aztán elérjük Felsõpetényt. Õsagárdig a hat kilométeren lehet találni vagy öt darab jelet. Van olyan hely, ahol nincs út. Ezeken a helyeken térkép és iránytû segítségével tudtunk haladni. Õsagárdot elhagyva az erdõig kicsit hiányosak a jelek, de onnan a Naszályig minden rendben. A Naszályról lefelé a meredek oldalban eltûnik az út, de a hegy alján meg lehet találni. Innen Katalinpusztáig jók a jelek. Innen a fõút mellett kell haladni, majd a nagy kanyarban balra be kell menni a völgybe. Innen egyszerû az út Magyarkútig, mert jók a jelek. Magyarkút után kezdõdik a Börzsöny, itt már nagyon jók a jelek, Nógrádig nem is lehet eltévedni.

miskinh	Bejárás: 2004.09.07. Rögzítve: 2004.09.08 11:21:08
Pardon, nem balra hanem jobbra fordultam a híd után. A többi stimmel.

miskinh	Bejárás: 2004.09.07. Rögzítve: 2004.09.08 11:20:18
Naszály: klassz a víznyelõ a fennsíkon, érdemes megnézni. Õsagárd - Felsõpetény szakasz: Csak erõs idegzetûeknek ajánlom, én végül útvonalat változtattam. Felsõpetényrõl kifelé menet miután átmentem a kõhídon balra fordultam és követtem az ösvényt a mezõn. Az út egy idõ után beér egy fás-bozótos területre és emelkedni kezd. Nos, itt az aljnövényzet olyan erõs, hogy az út egy idõ után gyakorlatilag megszûnik. Csalán, tüskés bokrok, bogáncs, stb. teszik járhatatlanná az utat - miközben egy fára felfestve (szinte nem is tudom elhinni) tisztán láthatóan ott volt elõttem a kék jelzés! Ezek után próbáltam keresni valamilyen alternatív utat, de mindenütt rettentõ sûrû a aljnövényzet a fák között is. Kiváncsi lennék, másnak mi volt a tapasztalata itt.

ktaxxyxx	Bejárás: 2004.06.19. Rögzítve: 2004.06.23 16:57:12
Romhány felett, Felsõpetény felé menet az úton egyszerre csak eltûnnek a jelek, az út pedig lejteni kezdett. Mi azt hittük, már felkanyarodott a Romhányi-hegyre, úgyhogy elõbb felmentünk a gerincre mint a kék, és csak a jellegfa után találkoztunk a jelzéssel újra. Tehát valszeg az úton kellett volna maradni.

Adalbrecht	Bejárás: 2003.11.15. Rögzítve: 2003.11.21 11:19:25
Katalinpuszta -> Õsagárd szakasz Általánosságban a Naszály környékén jók a jelzések, a turistautak viszont egy kicsit nehezen járhatók. Esõs idõben csúszósak, féloldalasan lejtõsek, és sok kidölt fa lassítja a haladást. (Naszályra felfelé) Ha lejöttetek a Naszályról és az "Agárdi úton" mentek Õsagárd felé, egy helyen a jelzés letér a szélesebb szekérútról jobbra és egy kerítésen keresztül egy bozótosban (fiatal tölgyes) folytatódik. A kerítésen létra van, arra van felfestve a jelzés, de a létrát nem kell használni, mert a kerítés lyukas. Ez a bozótos nagyon sûrû, nyáron szerintem szinte járhatatlannak tûnik. Ez a helyes irány, a bozótos néhány méter után megszünik, az út újra széles lesz. Ez a hely kb. a Nagy-Mál nyugati részénél van. Õsagárd elõtt a jelzések egy kicsit ritkák, az út egy nyílt számtóföld szerû terepen vezet. Nem lehet eltévedni, hiszen a falut már látni, csak azért kell figyelni, hogy a megfelelõ (kék túra szerinti) utcán érkezzünk a faluba. Tipp: A túrához használhatjátok az MTSZ Gödöllõi dombság térképét, ez a terület is szerepel rajta(Katalinpuszta-Felsõpetény), és sokkal részletesebben, mint a Cartographia-s Cserhát térképen.

vissza a listához

A szakaszhoz kapcsolódó helyek:

No.	Hely	Utolsó hozzászólás	hozzászóló
84	Nógrád	2024-01-07 16:43:09	VAN
85	Magyarkút és Lokó-pihenő	2022-11-13 18:59:19	hobobobo
86	Szendehely-Katalinpuszta	2022-11-13 19:00:53	hobobobo
87	Õsagárd	2022-11-13 19:01:45	hobobobo
88	Felsőpetény	2023-03-07 08:55:52	Darko
89	Alsópetény	2023-03-07 08:57:08	Darko
90	Romhány	2023-03-07 09:03:40	Darko
91	Kétbodony	2023-03-07 09:07:03	Darko
92	Becske	2024-03-01 09:00:16	Darko

Elsődleges linkek

OKT

footer