Túrabeszámolók


túra éve: 2009
Őszi MátraTúra éve: 20092009.09.28 10:29:44
2009.09.26. Õszi Mátra
Táv: 32 km. Menetidõ: 5ó 4p
Derült idõ, 24 fok.

Autóval érkeztem 10 óra után a Galyatetõi parkolóba. Bár tartottam tõle, hogy nem lesz parkolóhely, volt. 10.14-kor utolsóként 262-es sorszámmal rajtoltam. A rajtban a hölgyek felhívták a figyelmemet, hogy az elsõ pont bõ óra múlva zár. Mondtam, szerintem nem lesz probléma (végig lejt). Nem is volt. Egy kis bemelegítõ gyaloglás után (mely alatt megnéztem a az itinerhez kapott tökéletesen használható térképet, amire ráadásul a pontok nyitvatartása, a szakasz szint és km adatok is fel lettek tüntetve), kocogásba kezdtem. Az ismert terep könnyedségével kanyarogtam lefelé. Mégis amikor egy ismerõst értem utol, majdnem elmentünk a s+ leágazása elõtt. :) A Szalajka házhoz 11-kor értem 30 perccel a zárás elõtt. Innentõl végképp nem volt gondom a pontzárásokkal. Innen egy szép hosszú stabil emelkedõ következett a z sáv eléréséig. A beton út elõtti szakaszon kb 1km-en fakitermelés nyomainak köszönhetõen kicsit nehezen követhetõvé vált az út. Itt egyszer el is mentem pár száz métert rossz irányba, de szerencsére idõben korrigáltam. Bagolyirtáson ismét pecsét és 2 csoki. Az egyiket rögtön energiapótlásra fordítottam. Ezután jött egy kedvenc szakaszom, mely bár beton, de fantasztikus kilátás van tiszta idõben É felé. Most nagyon messze el lehetett látni. A következõ ep-n ismerõsök õrködtek. Egy kis beszélgetés után neki indultam a hosszú majd 6 km-es lejtõnek. 40 p alatt le is értem M.keresztesre. Itt már gondoltam, hogy meg lesz az elõzõ 5.50-es idõhöz képpesti jobb idõ.

M.keresztesen egy kis pihenõt ikattam be. Ittam egy kis plusszos vizet amit a pont biztosított és egy zsömlét, amit én biztosítottam magamnak. Majd tovább indulva még egy kis müzlivel fojtottam le a kaját. Eképpen felfrissülve vágtam neki a túra legnehezebb utolsó 10,6 km-nek, melyre kb 700m szint jutott. Itt Falloskút felé szalagozott szakaszon mentünk egy darabot. Emlékeim szerint 2 éve is már eléggé rossz állapotú volt az ösvény – fakitermelés miatt. Az újabb pont elérése után egy kis plusszos vízzel frissítve vágtam neki az újjabb emelkedõknek.

A M.szentimrei pont után jött a fekete leves. A túra talán legmeredekebb emelkedõjén kapaszkodtunk fel a Mátra gerincre. Kitörõ örömmel láttam meg az emelkedõ végén az irány jelzõ táblán: Galyatetõ 2km. Innen kis hullámvasutazással már gyorsan a célba értem. Számomra fantasztikus 5ó 4p-es idõvel. :))

A célban vajas-zsíros-lekváros kenyér korlátlan mennyiségben, és nem megszokott módon ivólevekkel (!!!) vártak.

A túrára a kitûnõ szervezés, szalagozás és ellátás, lelkes szervezõk volt a jellemzõ. Emellett az idõjárás is csodálatos volt. Egy nagyon kellemes napot töltöttem az õszi Mátrában. Köszönöm.
 
 
Gyermekvasút nyomábanTúra éve: 20092009.09.15 15:47:37
A Gyermekvasút nyomában - éjszakai
2009.08.19.
Táv:19,75km Menetidõ:4ó 20p
20 c körüli hõmérséklet éjjel. A hegyen hûvösebb. Esõ nem volt.

A túrára rá tette a bélyegét a Moszkva tér felé araszoló dugó, és az ennek következtében lekésett utolsó gyermekvasút. Így a rajtban raktam le a kocsit és nyugodtan üldögélve költöttem el a vacsorámat. A kényelmeskedés után hatalmas sor fogadott a rajtban, ami 10p múlva még nagyobb lett. Ettõl függetlenül rövid idõ alatt (értsd 30p-en belül) rajtolhattam. Tényleg sikerült meggyorsítaniuk a szervezõknek a nevezési procedúrát.
Leküzdve az elsõ néhány km-t és ep-t lehagytam a tömeget. Innen kellemesen lehetett haladni, mintha nem is túrán lennék. Élveztem a kellemes levegõt és a csöndet. A néha fel-fel bukkanó éjszakai fényeket. Azt viszont nem élveztem, hogy a vizet jelentõsen elméreteztem és totál kifogytam a Csillebérci állomásra érve. Itt feltöltöttem a puttonyt és magamat is. Egy csoki és újjult erõvel idultam a hátralévõ néhány km-nek. Az utolsó szakaszon - Normafától - egy futó kolleganõvel kocogtam-gyalogoltam végig. Hát igen ezt a szakaszt most sem szalagozták, pedig évek óta ez az egyik legnehezebben követhetõ szakasz. Megérzésre mutattam az utat, ami végül helyesnek bizonyult. A Z háromszög elérése után már nem volt különösebb gond. A Kápolnánál immár szinte menterendszerûen nem voltak ott a pontõrök pont nyitás után 15-el sem. Tovább indulva a hegytetõi mezõn találkoztunk velük. Mi mutattuk meg nekik, hogy merre induljanak lefelé a Kápolnához. Hát ide is elfért volna szalagozás. Aki nem sûrûn járt erre, vagy ájjel még sosem, az elég nehezen követheti az utat.
A célban a virsi elfogyasztása és egy kis várakozás már indult is a vonat 0.35-kor vissza a rajtba. Mondjuk nappal sokkal élvezetesebb a vonatozás. Azért 1-2 helyen szép kilátás volt az éjjeli fényekre. Végül kellemesen elfáradva értem haza.
 
 
Budai tájakonTúra éve: 20092009.09.15 15:24:12
2009.07.25. Budai tájakon 15
Táv: 16,12km Menetidõ: 3ó 20p
Kellemes nyári idõ.

Mivel hosszabb nyári túrámra készültem, ezért a legkissebb távra mentem. Ide viszont nehezékekkel megspékelt hátizsákkal. Kb 9-10kg-ot cipeltem végig. Tudom, nem vagyok normális. De ki akartam próbálni, és azért így máshogy terhelõdnek az izmok.
A túrán az indítási ablak végén indultam. Szép nyugodt tempóban daráltam a megszokott utat. Így haladva egyébbként sokkal több idõ volt a nézelõdésre is - az idõ meg pont jó volt erre. A Remete szurdoknál dinnyét adtak - nagyon finom volt. A célban zsíros deszka és üdítõ várt. Végül kellemesen elfáradtam - köszönhetõen a plussz súlynak, ugyanakkor korán hazaértem - köszönhetõen a rövid távnak. :)
 
 
Szurdok / ÚtvonalkövetőTúra éve: 20092009.09.15 15:12:09
2009.07.12. Szurdok 30
Táv: 30.8km Menetidõ: 5ó 38p
Szép napos nyári meleg idõ.

Reggel a HÉV-rõl sokad magammal rohamoztuk meg a rajt helyet. A rendezõk jól bírták a rohamot és gyorsan bonyolódott a nevezési procedura. :)
A kulcsos házig egyvégtébe mentem. Bele-bele kocogva, pedig emelkedõn ezt nem szeretem - a városi szakszokat viszont még kevésbé. Az elsõ ep után 15p-el és egy szép emelkedõ után már jött is a 2. pecsét a Csikóváron. Innen robogás a Holdvilág aljáig. Igyekeztem zergeként ugrálni és nem kitörni a bokámat. Sikerült. Pecsét, majd hosszabb stabil emelkedõ a Tölgyikrekig. A Salabasinát kihagytam. Lefele is nehéz, pláne fölfele. Nem semmi aki megcsinálta. (Amikor a Vaskapuhoz értem, ott modták, hogy addig 2 ember ment végig.) A Tölgyikrektõl könnyedebb szakasz jött a Szurdokig, ahol tökéletes terülj asztaka várt. :)) Frissítés után erõre kapva vágtam neki a táv 3. harmadának. A Vaskapu vögytõl elõre tartottam. Itt lefele is térd próbáló közlekedni - felfele meg még nehezebb. Szép lassú tempóval értem föl. A hegytetõtõl egy lejtõs kunkorral majdnem vissza a völgyig, majd a Római és a "Beton" út keresztezése után az utolsó emelkedõ következett. Ezen a szakaszon feltûnõen megritkultak a szalagok. Szerintem ez egy "tréfás" "túrázó"-nak köszönhetõ. A Dobogókõig tartó szakaszon már igencsak kezdte "mondani" a térdem, hogy már 1600m szintet ment. Megnyugvással érkeztem meg a tetõre. A cél csomag átvétele után még volt idõ Matyi büfézni a busz indulása elõtt.
Nagyon jó idõben egy nagyon szép túrán vettem részt - ami megfelelõen nehéz is volt. A szervezés, itiner profi, az ellátás tökéletes volt. Köszönöm.
 
 
Muzsikál az erdőTúra éve: 20092009.08.28 09:15:55
2009.07.04.
Muzsikál az erdõ 12 és 25

1. Táv:12km. Menetidõ: 1ó 40p

2. Táv:26km. Menetidõ: 5ó 30p

Meleg napos idõ volt.

A túranaptár nézegetésekor az indítási ablakokat és a távokat nézve felmerült bennem a duplázás lehetõsége. Vagyis elõször a 12, utána a 25 km-es távra nevezni. Egy telefon Parádi Lacinak és kiderült, hogy elképzelhetõ a dolog, de majd aznap reggel kiderül véglegesen (kiérnek-e a pontõrök). Én mindenesetre duplázásra készültem fel vagyis 38km-re. Bár az utazás során ködöt és felhõket is láttam, Kazáron szép napos idõ fogadott.
Kicsit késõbb sikerült a rajtba érnem - 8-ra, de így is startolhattam 8.20-kor. Itt kiderült a lehetõségem meg van, a pontõrök kint vannak. Nagy lendülettel indultam neki a hegynek. Az út elsõ fele gyakorlatilag végig emelkedett az 1 ep-ig. Több helyen szép kilátás nyílt dél felé. Az 1.ep-nél vált ketté a két útvonal. Itt egy jobb kanyarral egy erõssebb lejtõ után rácsatlakozás a közös végsõ szakaszra. Itt több helyen sár és pocsolya nehezítette a haladást. Kiérve az erdõbõl innen is szép panoráma tárult elém. A 2 ep. után már csak pár km folt hátra. Itt jött a riolit tufa kiválás, mely teljesen egyedi látvány. Érdemes itt néhány percet nézelõdéssel tölteni még túra közben is. Végül rövid kocogással 10-re beértem a célba.

Ekkor még nem voltam éhes, úgyhogy a kocsiból kivéve a hátizsákot mindárt indultam is - egy nagy pohár pezsgõtablettás víz elfogyasztása után.

Ekkor már sokkal melegebb volt az idõ. "Érdekes" módon az emelkedõ az 1 pontig sem ment olyan könnyedén mint 2 órával elõtte. Azért egész jó idõvel abszolváltam. Az elsõ pontnál a közben odaérkezett Lacival beszélgettem egy kicsit. (Vele az elsõ körömnél találkoztam - az útvolnal végérõl jövet szalagozott.)
Innen már nem sok emelkedõ következett az a Pécskõ nyergéig. Itt már több túrázóval találkoztam. Örültem, hogy nem én vagyok immár az utolsó.
Pécskõnél ep várt vízzel! Fönt ettem 2 zsömlét, majd feltöltekeztem vízzel. Nagyon jól jött a párás idõben. Majd 1 l-t megittam.
Innen több km lejtõ következett az aszfaltig. Itt jobbra át és 1-2 km betonon gyaloglás következett. Itt természetesen végig tûzött a nap, az aszfalt is sugározta a forróságot. Így érkeztem a 3 ep-hez, ahol újra korlátlan víz és szörp fogyasztásának lehetõsége fogadott. Éltem ezzel is, de nem csak én, hanem mások is. Ezer köszönet érte a szervezõknek.
Etután a Kota környéke következett. Itt több dombra kellett felkapaszkodni. Rövid, de velõs emelkedõk és még rövidebb lejtõk jöttek. Alapvetõen több volt a fölfelé. Az egyik közülük olyan meredek volt, hogy akár a Mátrában, akár a Bükk szélén, de akár Ausztriában is megálta volna a helyét. Nem lehetett több mint néhány száz méter, de vagy 60-80m szintet mentünk felfelé.
A nyereg után már csak lejtõs szakaszok jöttek a célig. A vége már imerõsként köszönt vissza.

A célban átvettem a kitûzõket és okleveleket. Várt még a Pásztóiak túráin megszokott ellátás: kaja és szörp hegyek. :) Ekkor derült ki, hogy dobogós helyem lett a kis távon. Így átvehettem egy szép fazekasmunka mézescsuprot!!! :))) Ilyen sem volt még velem. Igaz hozzá kell tennem, hogy futók igazából nem jöttek (sok túra volt ezen a hétvégén) én meg inkább kocogós vagyok még. Ettõl függetlenül nagyon megörültem a váratlan díjnak.
A túrát a megszokott tökéletes szervezés, a jó útvonal kialakítás, kedves pontõrök jellemezték. Külön ki kell emelnem a vízzel való ellátást. Mivel elszámoltam a víz szükségelet, a túra végén már biztos gondjaim lettek volna e nélkül. Ezen kívül a szalagozás is tökéletes volt. Sõt "szöges deszkák" is segítették a túrázókat. Ezek A4-es lapok voltak a fákra felragasztva, rajtuk az ott következõ általában éles irány/ösvény váltás sematikus rajzával. Ha akartam volna sem tévedhettem el. :)
A túra után sikerült még a kedvenc mézembõl is beszerezni. Ezek után csak jó élményekkel gazdagodva indultam haza felé. Köszönöm a túrát! Jövõre újra itt!
 
 
Buda HatáránTúra éve: 20092009.08.26 10:33:05
2009.06.24.
Buda határán 50
Táv: 48,82km. Menetidõ: 9ó 7p
Már reggel erõssen párás fülledt idõ. Általában borult idõ. Többször csendes esõ 1-2 órán át.

Otthonról jó korán idultam, mivel a rajt megközelítése kb 1,5 órát vett igénybe. A rajtba érve nem láttam tömeget, de az idõ miatt nem is számítottam erre. Az útvonla eleje meglehetõssen ismeretlen volt számomra, mivel tavaly a 25b-vettem csak részt. Így bár otthon is tanulmányoztam a letölthetõ itinert, ezt itt is megtettem. Szépen vettem is az akadályokat. A Szobor park környéke régebbrõl ismerõs volt, de itt is más útvonalakat ismerhettem meg. Az autópályához való lezúgás után többen elkavartak, én azonban látva a szmbe jövõ tömeget rögtön korrigálhattam és az élre vágtam. :)
A túrustaházhoz vezetõ emelkedõ igazán hosszú és "élvezetes" volt. Itt egy pohár innivalót kaptunk. Ezután volt egy jelentõsebb kavarási pont, mivel "vicces" emberek pont az egyik kritikus résznél leszedték a szalagokat. Végül közös erõvel kb 10-en együtt megtaláltuk a helyes irányt. Ezután nem volt komyoly probléma. Csak az esõ jött Adyliget elõtt. Szerencsére oda érkezve elált és nyugodtan fogyaszthattunk a terülj asztalkámról. Jól esett, amíg a fogam le nem tört. :((((
Ezután a kis intermezzó után újra folytattam az utat. A Remete szurdokból való kimászás valóban szinte mászás volt köszönhetõen az elõzõ áztató esõnek. Örültem amikor fel értem. Innen nyugott út és idõ volt egésszen a Kálváriáig, ahol ismét elkezdett esni az esõ. Itt cukrot kaptunk, amit meg is ettem. Plusz saját készletbõl is muszáj volt ennem. Itt volt a holtpntom ezen a túrán. Ha nem ülök le biztos baj lett volna. Ezután a frissítés után viszonylag könnyen és gyorsan eljutottam a következõ pontig, ahol csoki és korlátlan víz-szörp várt. Ennek mindenki örült. A nagy párában mindenki izzadt. Nekem is jelentõs volt a folyadék veszteségem. Megittam vagy 1 l vizet. Innen újult erõvel neki indultam az általam legkevésbé kedvelt résznek. Itt nagy százalékban aszfalton illetve makadám úton megyünk a célig. Egyedül az itt-ott felbukkanó kilátás kárpótol emiatt.
A célban is a szervezõktõl megszokott szinvonalú ellátás várt. Zsíros-vajas-lekváros kenyér hegyek és szörpök tengere. :)) Kitûzõ, oklevél, gratuláció. A kiváló szervezést, itinert külön meg kell még említenem. Azzal a kellemes tudattal indultam haza, hogy sikerült az 50km és az érem egyik fele már meg van.
 
 
Velence 35/25/10Túra éve: 20092009.08.26 08:57:10
2009.06.06.
Velence 25
Táv: 25,8km. Menetidõ: 3ó 52p
Meglehetõssen párás meleg idõ volt. Egyszer csepergett az esõ - egyébként napos idõ volt.

10 óra elõtt értem a rajtba és még sikerült parkolnom is. A rajtban meglepõdve vettem kézbe a szines térképet, ami tulajdonképpen egy teljes értékû térkép volt, bejelölve rajta az útvonal, az ep-k. e mellett útvonal leírás nem volt, de nem is kellett. 1-2 helyen bizonytalanodtam csak el, de a végén nem kavartam. Nagyon régen jártam, évekkel ezelõtt a Velencei hg-ben és ezért rendkívül élveztem a tájat. A 25-ös táv majdnem az összes jelentõsebb helyet érintette ami a hg-ben van.
Ellátásilag egy csoki, illetve a célban egy üdítõ volt.
A túra végén ismerõsökkel is találkoztam akikkel egy jót beszélgettem. Kellemes idõben egy jót túráztam.
 
 
Buda bérceinTúra éve: 20092009.08.26 08:41:38
2009.05.23.
Buda bércein 25
Táv: 24,4km Menetidõ: 3ó 35p

A Szépjuhásznéhoz 9 után érkeztem. Szép napos idõ fogadott. Bár délután programom volt direkt késõbb indultam a pont nyitások miatt. Az útvonal már rendkívül megszokott volt. A BP Kupa miatt idén már párszor jártam a Budai hg útjait - és még fogom.
Érdekesen alakultak a pont nyitások. Normafáig kb 8km-re nyitottak a pontok, onnantól kezdve viszont egyre csökkent az idõ. Így a HHH-n már várni kellett a pontõrökre és a pont nyitásra. Mi elõbb, õk kicsit késõbb értek fel. Ettõl eltekintve kellemes túra volt, bár a célban a gulyás még nem készült el, de kárpótolt a jelentõs mennyiségû zsíros deszka és tea.
 
 
BudaiTúra éve: 20092009.06.24 09:43:38
2009.05.16.
Budai 30
Táv: 29km. Menetidõ: 3ó 58p
Meleg, napos idõ.

Reggel 9 után nem sokkal értem a rajtba. Parkolási problémák miatt azonban csak 9.20 körül rajtolhattam. A rendezõk aggódtak, hogy nem érem el a pontokat. Én csak az elsõ 2 miatt aggódtam. Az elsõt, a Hárs hegyet 15 p alatt elértem és még a kilátónál találtam a pontõröket. Innen jócsák zúztam lefelé - majd fölfelé. Nem volt gond a pont elérésével. :) Majdnem végig ismert úton haladtam. Egyedül a Jegenye völgytõl Mária remetéig az átkötést nem ismertem, de itt meg a túra jelzése segített és nem is volt túl bonyolult (egyenesen elõre). :)
A vörös pocsolyához most a változatosság kedvéért fölfele menet jutottam el a Remete szurdok felõl. Errõl hosszabbnak tûnik a táv. :)
A célban az etetõ pont még nem állt fel. Nem baj. Engem várt otthon az ebéd. :))
 
 
Halmi-dűlőTúra éve: 20092009.06.24 09:19:30
2009.05.03.
Halmi-dûlõ 2x
Táv: 12,4km Menetidõ1: 1ó 24p Menetidõ2: 1ó 36p
Kellemes napos idõ.

Idén a tavalyival ellentétben BKV-val mentem ki nem bicajjal, mivel 2 kört terveztem. (Amúgy idõben kb. ua. volt a BKV mint a bicaj.) A rajtban nevezés, pár szó váltása az ismerõsökkel és indultam is a szintén ismerõs úton. A kellemesen tekergõ árnyas és kevés napos szakasz változatossá tette az utat, még a 2. körben is. Útközben szintén több ismerõssel találkoztam. Az ünnepelttel együtt is meneteltem a második körben pár km-t. :) Mindkét kör végén ettem ittam a terülj asztalkámról. A túráról csak pozitívumok jutnak eszembe. Jövõre ha tudok eljövök.
 
 
SárgaTúra éve: 20092009.06.24 09:06:23
2009.05.01.
Sárga 18
Táv: 18,55 km Menetidõ: 2ó 35p
Meleg, napos idõ volt.

Az indítási ablak végén indultam, mivel igen-igen kényelmesen keltem és készülõdtem a túrára. :)
Ekkor már nem volt sor a nevezésnél, viszont igen meleg kezdett lenni. Jó ütemben vettem a Hárs hegyet, majd tovább a sárgán hullámoztam Virág völgy felé. A KFKI elágazástól most már ismert útvonalon mentem, hiszen másodszor jártam erre. Sokkal jobb olyan helyen menni, amit már ismer az ember. Semmi hezitálás, út keresés. Ez a szintidõben is meglátszott. 2ó 35p alatt értem a célba. Még maradt egy kis vizem is. A célban étel-ital várt. Otthon azért megettem a "túra" sütit is. (Ha rövid túra, akkor is túra, ergó jár a süti. :) )
 
 
Patai keringő és Püspöki keringőTúra éve: 20092009.06.23 16:50:25
2009.06.20.
Patai Keringõ 28
Táv: 28,5 km. Menetidõ: B=4ó57p N=kb.4ó35p
Nagyon fülledt, párás idõ volt, sok felhõvel, de az esõ végül elkerült.

Reggel 7 órás indulást terveztem, de végül 8.25 sikeredet különbözõ okok miatt. De a fõ félelmem, hogy oda ér az esõ front, végül így sem teljesült. :)

8 után értem Szurdokpüspökibe, ahol az iskola megtalálása után feltûnõen könnyen találtam parkoló helyet. A rajtban kiderült, hogy a 28-ason én vagyon a 19. nevezõ. A többi távon sem sokan indultak. Összesen kb 50-es voltunk. Gondoltam, hogy sokan tartanak az esõtõl, de hogy ilyen kevesen jövünk össze nem sejtettem. A rajtban kapott itiner elsõ ránézésre jónak tûnt, aminek örültem, mivel ez a terület eddig ki esett nekem. Biztosítottak, hogy lesz szalagozás is, mivel sok jelzetlen helyet érint a túra - szuper, szeretek ismeretlen helyeket így "biztonságosan" megismerni.

Az elsõ ep-ig szinte síkon mentünk 4 km-et. Innen jött a fekete leves: gyakorlatilag toronyiránt támadtuk a Nagy Hársast. Jó kis izzasztó emelkedõ. A tetõn sajnos nem lehetett fel menni a toronyba. Innen jöttek a problémák. Az itiner fehér és piros + -et írt, azt kövessük. Ehelyett p- volt, továbbá egy árva szalag a kilátótól 20m-re. Nem a legbiztosabb útmutató. Már 3-an tanakodtunk, végül elindultunk a p- -on. Mint kiderült ez volt a jó út. Kb 1,5 km-merl késõbb meg is jelentek a leírt jelzések. Ezek viszont vissza fele vittek minket a torony irányába É felé. Én teljesen elbizonytalanodtam, de követtem a helyi erõket, bár azt õk sem tudták hol a köv. pont a Dagonyás.(Térképen nem találtuk meg.) Kiderült egy jó nagy dagonyázó hely, mint neve is mutatta. Itt nyugodtam meg, hogy jó felé jöttünk. Innen egy rövid erdei út után egy nyílt gerincen mentünk Pata irányába és itt már kevésbbé lehetett eltévedni. Jó ütemben értem el a templomot.Itt csokit kaptunk.

Patáról a S- -án távoztunk. Ez egy kb 3km-es nyílt, egyenes úttal indít, ami enyhén emelkedik a Múzsla felé. Nem túl izgalmas - igyekeztem gyorsan letudni. Innentõl viszont újra erdõ következett. Ezer szemmel figyeltem a szallagokat. A vadles fokait megszámolva (ep.) balra tértem. Innen már jelzésen mentünk tovább, ami egész jól követhetõ volt.

A János vára melletti patakhoz való leereszkedés meredeksége, kis göröngyös talaja hosszú csúzdázásra csábított, de sikerült ellent állnom! :)

Ezután a Z- makacs emelkedõje jött. Itt már fáradtabb voltam. Csak nem akart jönni a Tilalmas ep.. Nagy örömmel üdvözöltem a pontot. Innen már csak kb 5 km.

Innen az eddig is ritkásan és nem mindig logikusan (értsd: az elágazás uton távolabb, vagy nem túl feltünõ helyre rakott) szalagok megritkultak. A sokszor csak pár száz méterenként kirakott szalag a jelzetlen kis ösvényekkel, kissabb-nagyobb utakkal teleszabdalt területen nem túl megnyugtató dolog. (Ez a fentebb leírt helyzet egyébként a túra nagy részére érvényes.) Végül sikerült eljutnom a barlanghoz - végül is tévedés nélkül. Ehhez azonban úgy érzem nagyban hozzájárult a rutinom. Az itiner, a viszonylag nyilt terepen történõ tájolás, az idõ és a sebesség alapján a megtett távolságok becslése (mennyi idõ múlva várható a kanyar, ha jó az itiner távadata), a porban fellelhetõ nyomok figyelése, az elõzetesen tanulmányozott térkép felidézése, összevetése a tájjal - ezekkel a kellékekkel sikerült abszolválnom ezt a szakaszt. Kétségtelen, hogy szalagok nélkül így sem biztos, hogy oda találok a barlanghoz, de szerintem jóval több szalag kellene egy ilyen tájon.

A barlang maga egy kis fülke a hegyoldalban gyakorlatilag a falu szélén. Mellette kb 50m-re van a Szentkút. Nagyon szépen ki van építve. (Az itinerben egy szó sincs róla. Mint ahogy a barlang után, a tollal beírt helyesbítés szerint a barlang elõtt, a drótkeritésnek sem láttam nyomát.)

Innen már csak 1 km-et kellett megtenni. 500 m-rel a cél elõtt az utlsó ep a faluban a borospince. Itt már gyakorlatilag a célban érezve magam úgy döntöttem veszek egy kis bort. (Ezen mûveletet végrehajtása az egyébként kedves bácsinak kb 15 percébe tellett.) Majd borral megpakolva a kocsit ejtettem útba.

Ezért alakult úgy hogy kevéssel 5 órán belüli hivatalos idõvel érkeztem a célba, vissza az iskolába. Ezen kitérõk nélkül kb 4ó35p körüli idõvel érkeztem volna meg. Mindegy lényeg, hogy teljesítettem a túrát.
A célban kitûzõ, oklevél várt, továbbá lekváros, zsíros kenyér és szódavíz.

A túrán sok helyen nagyon szép panorámában lehet része az embernek, ennek ellentéteként viszont nagyon sok nyílt szakasz van, ami napos idõben igen gyilkos lehet. Az itiner több kivánnivalót hagy (egyes részein nagyon pontos, másutt tökéletesen hiányos). Jó lett volna legalább egy vaktérkép szerû térképvázlat. A szalagozás hiányosságait fentebb leírtam. A pontõrök tájékozottak voltak. A célban korlátlan étel fogyasztás volt.

Mindent összevetve örülök, hogy megismertem a Mátra ezt a kevéssé járt részét is. Azonban teljesítménytúra keretében nem biztos, hogy eljövök mégegyszer ide.
 
 
Tihanyi Gejzírit 33/20Túra éve: 20092009.06.16 16:16:35
Tihanyi Gejzirit 20
2009.04.25.
Táv: 20 km. Menetidõ: kb 5 óra
Kellemes napos idõ volt.

A reggel már a Déliben talált, hogy megkezdhessem az aznapra rendelt elsõ vonatozásomat. A Tihanyi félszigethez már röpke 3ó alatt le lehet jutni! Köszi MÁV!
Szintén ezzel a vonattal ment, de másik túrára egy ismerõs, pár perc beszélgetés után ülõhely keresésbe kezdtünk. Sikerült, de külön, külön. :(
Mivel már rég el szerettem volna jutni erre a túrára, ami a Tihanyi félsziget gyakorlatilag összes nevezetességét érinti, különleges várakozásokkal néztem a nap elé.

Aszófõn gyors nevezés után irány a félsziget. A túra eleje (és vége) a mûúttal párhuzamos bicigli úton megy. Ez a rész nem túl izgalmas. Azonban már itt látszott, hogy szép napos idõ lesz. Jó kilátásokban reménykedtem. Egy könnyû emelkedõ után a Nyereg hegyi ep-hez érkeztem. Innen pár száz méterre, egy 40m-es kitérõvel, kitûnõ panorámával rendelkezõ helyhez érkeztem. Az egész félsziget látható innen, apátsággal, tavakkal, dombokkal.

A kilátóhelytõl ereszkedés a Külsõ tó mellé, majd szöllõk között a Kiserdõ tetõ kaptatója következett. Itt csak a lombok között villant fel itt-ott a csodás táj.

A közúton való átkelést követõen az Óvár oldalából új irányokban, nyugat és észak felé tárult fel a panoráma. Itt már kezdtem beérni egyre több túrázót és az idõnként keskeny ösvényen nehezen ment az elõzés.

A barátlakásoknál eltûnõdtem, milyen lehetett itt lakni.

Tihanyban eltûnödtem, mi lenne ha ledobnám a ruhát és csobbannék egyett - végül inkább mentem tovább.

Tihany után jobbnál jobb látnivalók következtek néhány km-be besûrítve. Aranyház, átjáró barlang, Gejzír mezõ... Ez utóbbinál tulajdonképpen több gejzírkúp van, illetve információs táblák csábítanak a közeli nevezetességekhez. Sajnos nem volt idõm mindezeket bejárni. A folyamatos fotózással elég sok idõ ment így is el.

A frissítõ pont az elõzõekben leírt módon mûködött, nekem szerencsém volt, nem egy nagyobb csoport után érkeztem oda, hanem egy kvázi szünetben.

Ez után a Nyereg hegyig szinte végig egy nyomtávos úton halad a túra. A lépten-nyomon kibukkanó panoráma, a távolban feltûnõ tanuhegyekkel, a Kõröshegyi völgyhíddal és a Balatonnal kísérte utamat. Nagyon tetszett ez a szakasz, eltekintve attól, hogy itt már meglátszott a magas induló létszám. Magyarul feltórlódtak az emberek.

A Nyereg hegy ismételt érintése után a már megismert úton vissza jutok Aszófõre. Itt tekintélyes sor fogad, ami mögöttem még hosszabbra dúzzadt. Mégis meglepõen gyorsan haladunk és 15 perccel késõbb egy oklevél és kitûzõ büszke tulajdonosa lehetek.

A táj, a félsziget sok érdekessége engem nagyon megragadott és ez végig kísért a túrán. Szép emlékekkel megrakodva vonatoztam haza. Ha tudok jövõre is eljövök.
 
 
Falasok(k)Túra éve: 20092009.06.16 11:12:55
2009.06.14. Falasokk 50
Táv: 46km Menetidõ: 7ó 56p
Derült, napos idõ, 28-30 fok, élénk szél mellett is fülledtség.

Elõzetesbe annyit, hogy én egy túrára való felkészülés során mindig megnézem az útvonalat, ha már már voltam a túrán elõkotrom az emlékeimet (útvonal, ellátás stb.), esetleg telefonon elõre érdeklõdöm a szervezõknél és ezek függvényében viszek magammal vizet és kaját. Mivel tavaly voltam a 25-ön tudtam, hogy az Alsó-jegenye völgyben bõ ellátás várható kaja ügyileg, vizet meg a Nagykovácsiban, a Zsíros hegyen, Solymáron, Virágos nyeregben lehet szerezni. Nem is volt gond, az volt amire számítottam. Az, hogy a végére mégis túlságosan kiszáradtam, csak magamnak köszönhetem - nem pótoltam eléggé, pedig a lehetõségem megvolt.

8,10-kor indultam miután sikerült még 8 elõtt kiérnem a Szépjuhásznéhoz és sikeresen le is parkoltam. (Ki szeretném emelni, hogy a szervezõk az utóbbi idõben itt történt autó feltörésekre gyorsan reagálva a túra ideje alatt a parkolóban járõrözve figyelték a kocsikat - ez igen megnyugtató volt, köszönet érte.)

Az elsõ pontot gyorsan elértem. Innen egy rövid de köves lejtõ következett, majd a Fekete fej. Ezt is leküzdve gyorsan a lovardánál voltam. Itt örömmel vettem hogy a kispistázós szakasz a hivatalos. Soha nem értettem miért kell kunkorba vezetni a pirost, amikor a réten át szép kilátás van, ráadásul logikusabb vonalvezetés lenne.

Az elágazásban elbúcsúzott a 25-ös táv. Kis nosztalgiával gondoltam arra, hogy 1 évvel korábban és is jobbra fordultam itt. Úgyanakkor hajtott a gondolat, hogy végre megnézhetem a kilátást a Nagy Kopasz kilátójából. Amikor utoljára erre jártam tél volt, nagy köd és hideg. Sem kedvem, sem értelme nem volt, hogy felmenjek rá. Most viszont csodálatos kilátásban volt szerencsém gyönyörködni. Körbe is fotóztam.

A Nagy Kopasz után jött az az emelkedõ, ami most lejtõként funkcionált, amit emlékeim szerint a Zöld45-ön jól megszenvedtem az év elején. Kellemes kocogással értem el a Z háromszög Z keresztezõdést. Ez elõtt volt egy pár száz méteres szakasz, ahol a fiatal erdõ teljesen össze borult a fejünk felett. Sejtelmes, mesébe illõ volt. Ez után jött a "fekete leves". Szép napos, poros út Nagykovácsiba, majd onnan tovább a k+ -ig. Igyekeztem bele-bele kocogással leközdeni ezt a nem túl élménydús szakaszt.

Nagykovácsiban a pecsét (15 km már meg van) és egykis narancslé dobott a hangulatomon. Ez mire elértem a k+ -t vissza tért a normál szintre. Innen ellenben egy kellemes erdei szakasz jött.

A Nagy Szénáson a szokott csodálatos kilátás fogadott, a szokott széllel. Itt ettem egy szendvicset és fel töltöttem magam folyadékkal. Eközben kedvtelve nézegettem a megszokott hegyeket, melyeket mégsem lehet megszokni. :)

Innen a gyors menet lefelé a sárgáig. Közben túratársak kérdezték, hogy volt e már a kódos pont. Mondom én fõleg a lábam elé figyeltem, de szerintem nem - szerintük sem. Így biztosítva egymást értük el szinte az Antónia árok bejáratánál a kódos pontot.

Az árokban eléggé be lassultam. Tartottam ettõl az emelkedõtõl. Rég jártam erre és csak homályos emlékeim voltak, de úgy emlékeztem, hogy párás meleg hely. Az volt. Jól emlékeztem.

Nagy örömmel értem fel a betonhoz, majd a Zsíros hegyre. Itt a Muflon itatót kihagyva mentem tovább. (Azt hiszem itt kellett volna vételeznem egy kis vizet.)

A barlang után egy eléggé kemény, napos , betonos szakasz jött 4-5km át. Solymár átszelése. Itt a templomnál lévõ csapot kihagytam az ott lévõ tömeg miatt. Amúgy is a Jegenyevölgy lebegett a szemem elõtt.

Szarkavártól csak egy ugrás volt a várva várt frissítés. Itt korlátlan étel ital várt. A Kánaánban éreztem magamat. :)) Cirka 20 percet pihentem itt, de ez kellett is. Már nagyon kezdtem érezni a kilómétereket. Vissza fogott tempóban értem el a Tök hegy alját.

Ezt az emelkedõt is "vártam" már, de végül egész könnyen leküzdöttem. Innen má csak 10km!

A Virágos nyeregtõl az Újlaki hegyig nem láttam szalagozást, pedig tény, hogy ez egy kavarós rész annak aki nem, vagy csak 1-2-szer járt erre. Én csak idén kb 6-szor tettem meg ezt a szakasz, úgyhogy nem volt gondom vele. Egy társaságot útba is igazítottam a nyeregben.

Az Újlaki hegy után neki duráltam magam és kis megszakításokkal végig kocogtam a Libanoni cédrusig. Egyébként itt sem volt szalag az elágazásokban.

A cédrustól az árokig megint kocogás, majd megkezdõdött az emelkedés a Nagy Hárshegyre. Mit mondjak, így a végén elég dúrva volt. Azt hittem sosem érek fel. Itt fogyott ki a vizem is. Ezt egy kicsit elszámoltam. A kilátónál egy sporttárs hívta fel a figyelmemet, hogy nem kell felmenni, lent van a kódos pont. A feljárattól hívott vissza. Így még nem örültem, hogy nem kell kilátóba felmenni. Amúgy, az ember szemét kiszúrta az A4-es fehér lap. Talán, ha kevésbé vagyok fáradt...

Innen 1 km lejtõ és jött a cél. Végre.

Egy kis sor volt, majd átvehettem a megérdemelt jelvényt és oklevelet. Pecsét a Bp Kupába. A tombolával kapcsolatos kérdésre, hogy esetleg nyertem-e a válasz az volt, hogy már vége, elfogyott. Ezt nem értettem, hiszen a rajtban leadott elemek után gondolom rajtszám vagy név szerint húztak és a célba beérkezõnek adták át. Bár az is lehet, hogy az össze nyertes már beért és ezért nem néztek semmilyen listát. Csak így utólag gondolkodtam el a dolgon, ott nem is firtattam - örültem, hogy beértem. Méghozzá számomra igencsak jó 7.56-os idõvel.

Összeségében:
Az itiner a térképpel és a km-szintadatos táblázattal nekem teljesen megfelelõ volt. A szalagozás 1-2 szakasztól eltekintve megfelelõ volt. Ahol viszont hiányzott oda nagyon kellet volna a jelzések hiánya miatt. Helyileg valóban lehetne kicsit elõbb a kaja pont, de így is jó volt. A pontõrök kedvesek és segítõkészek voltak. A jelvény nagyon elnyerte a tetszésemet (nekem még jutott). Jól elfáradtam, de nagyon szép idõben egy jó túrán vehettem rész. Köszönöm. Jõvõre remélem újrázni tudok.
 
 
Vadaspark 15Túra éve: 20092009.05.18 11:02:16
Gyertek ki a Vadasparkba!
2009.04.19.
Táv: 16.4 km. Menetidõ: 2ó 24p
Napos idõ, 25 fok.

Sikerült 11 óra után odaérnem, de nem volt semmi probléma, még az utánam jövõ fogast is megvárták. Rajt után az itinert nézve vettem észre, hogy nincs térképvázlat. Talán nem is baj, mert a leírás viszont igen részletesnek tûnt. Az is volt kivéve talán a Kápona és a P négyzet közötti szakaszt, ami talán nem volt egészen egyértelmû, mivel több csoporttal is találkoztam akik nem voltak biztosak az útban. Ezen a szakaszon a jelzések sem túl jók. Nekem is csak ez a rész volt ismeretlen. A KFKI-tól viszont sokszor járt utakon mentem - csak másik irányból. Az ember nélküli ep-k eredménye képpen most megálltam a Végvári sziklánál és elolvastam az emléktáblát. :)
A célban nagy örömmel válogattam a fa korongok között. A zsíros kenyér partit kihagytam, csak egy kis ásványvizet tankoltam. Egy futó sráccal beszélgetve ballagtam vissza a buszhoz.
Kellemes kis túra volt - bár a Vadasparkot kihagytam.
 
 
Tojás 40/30A/30B/20Túra éve: 20092009.05.18 10:30:54
Tojás 20
2009.04.13.
Táv: 19.8 km Menetidõ: 10.00 - 12.54 : 2ó 54p
Száraz, napos idõ, sár nem volt.

A fájó boka miatt továbbra is e rövidebb távot részesítettem elõnyben az eredetileg tervezett 40-el szemben. A stratégia az volt, hogy megyek ahogy tudok, fõleg az emelkedõkön próbálok jó tempót menni. Ez be jött. A lejtõkön nem tudtam sietni, de az emelkedõn, mivel nem fájt úgy a bokám, nagyszerû idõket mentem. Az elsõ huplikon gyorsan túljutva értem el az árpád kilátó elõtti emelkedõt, ami bizony megizzasztott. A pont után nem sokkal jött a kaja pont, amit én kihagytam (egy bõ órával az indulás után még nem voltam éhes). A Farkas torok elõtti nyeregig igen kemény tempót diktáltam - értsd: majd kiköptem a tüdõmet. Innentõl viszont a célig, Solymárig, nyugisan lehetett haladni, emelkedõ szinte semmi. Ráadásul a Virágos nyereg után 2-3 km-el utol ért egy ismerõs és néhány km-en keresztül beszélgetve jobban telt az idõ. Ez pont az a szakasz volt, amit nem kedvelek annyira, mert az erdõben viszonylag unalmasan kanyarog - úgyhogy jól jött a társaság. A célban gyors ügyintézés után a buszra alig 5 percet kellett várni és irány haza.
Végül nagyon jó idõt mentem. Ebbõl is látszik, hogy nem feltétlenül kell futni a jó szintidõ eléréséhez. :)
 
 
FogasGyermekvasút (Zöldgömb)Túra éve: 20092009.05.18 10:13:59
Gyermekvasút 10
2009.04.11.
Táv: 11.6 km Menetidõ: kb 2ó
Napos, meleg idõ, 24 fok.

A túrára valamikor a rajtidõ végén érkeztem. Meglepõdtem, hogy milyen sokan eljöttek a túrára. A legkissebb távon indultam a fájó bokám miatt. A kocogás nem ment, úgyhogy inkább igyekeztem az emelkedõkön megnyomni. Az útvonal megszokott volt. A letölthetõ itiner is jól követhetõ volt.
 
 
Himbi-Limbi a Libegő alattTúra éve: 20092009.04.21 14:29:00
Himbi-Limbi a Libegõ alatt
2009.04.05.
Táv: 12.6 km Menetidõ: 10.00 (10.10) - 12.45 : 2ó 45p
Napos, meleg idõ, 24 fok.

Erõs kétségekkel ébredtem a túra napján. Elõzõ nap megrántottam a fél éve törött lábamat és nem tudtam végig tudok-e menni. Végül összeszedve magamat kiértem 10-re a rajtba. Nevezés után még szöszmötöltem és csak 10 perccel késõbb indultam el. A bokám eléggé hasogatott, de gondoltam lesz még jobb is. A Hunyad-ormon még soha nem jártam. Nem gondoltam, hogy ilyen emelkedõ létezik a Budai hegységben. Igencsak megizzasztott. Viszont szép kilátás nyílik a tetejérõl.
Innen vissza Libegõhöz, pecsét, majd a Pozsonyi hegy következett. Ezt és a Tündér szikla tetejéig terjedõ utat könnyen abszolváltam. Itt viszont kissebb bizonytalanságot okozott a lejutás, mivel eddig mindig csak a szikla alatt a Z-ön mentem. De ez is megoldva - pecsét.
Ujjabb Libegõ pont és irány a Normafa. Kellemes élmény volt, hogy változatosság képpen most nem csúszott és nem volt saras az út. Idén itt így még nem mentem. A Normafánál kb 10 percet a pontõr keresésével töltöttem. Körbe jártam a Síházat vagy 2x. a végén meg lett egy padon. Rajta is rajta volt a fényvisszaverõ mellény, de az ösvényrõl jövet nem volt feltûnõ. Ettõl eltekintve minden ponton egyértelmûen jól láthatóak voltak a pontõrök.
A Libegõtõl a túra utolsó szakasza következett. Lefelé kicsit kocogtam is - így kevésbé fájt a lábam. Az alsó pecsét után vissza fel és az Erzsébet kilátóba az utolsó pont. Hát mit mondjak. Nagyon meredek ez az ösvény. Libegõvel sokkal egyszerûbb. Nem tudom hányan csinálták a Libegõ 11x-et, de minden tiszteletm az övék. Az ráadásul még monoton is lehetett. Én nagy örömmel érkeztem be a célba, a Libegõ felsõ álomásánál és vettem át az oklevelet, kitûzõt. Itt egy kis zsíros kenyér és szörp is.

A Zöldgömb túráit ismerve 100% minimálra készültem minden tekintetben. Ehhez képest pozitívan kellett csalódnom. Nem tudom, hogy az utóbbi évek sok helyen megnyilvánult kritikáinak köszönhetõ-e, de az itiner térképvázlattal, a pontok pontos helyével, nyitvatartásával volt ellátva. A rövid szöveges leírás pedig még mindig részletesebb és kidolgozottabb volt mint régebben. A pontõrök a helyükön voltak, ismerték merre kell tovább menni és a fényvisszaverõ mellény is nagy ötlet. Számomra ez az itiner és túraszervezés volt az, ami a Zöldgömb által sokat hangoztatott "Zöldgömb túrafilozófiá"-ban megfogalmazottaknak megfelelt. (Egy minimál túrával szemben is vannak követelmények szerintem a szervezés és a lebonyolítás területén - ezek függetlenek attól, hogy mennyire segítjük (pl. szalagozással, részletesebb itinerrel stb.) a túrázót.) Remélem ez a pozitív tendencia megmarad a Zöldgömb életében.

A túra után Libegõvel ereszkedtem vissza a buszhoz. A tériszonyomat figyelembe véve nekem ez is egy kissebb megpróbáltatás volt. Most hogy a bokrokat leírtották a kötél pálya alatt, rájöttem nem is olyan alacsony ez a Libegõ. Viszont kétség kívül jól esett, hogy nem gyalog kellett lemennem.
 
 
A Város PereménTúra éve: 20092009.04.17 09:42:31
A Város Peremén
2009.04.04.
Táv: 26 km
Menetidõ: kb 4,5 óra
Az idõ végig teljesen derült volt, kb. 26 C maximum hõmérséklettel.

Tavaly is kinéztem ezt a túrát, de végül elõször idén jutottam el rá. A túra elõtt még gondolkodtam, hogy kimenjek-e reggel az érem miatt, de telefonos érdeklõdésemre elmondták, hogy kb 30 futó is jelentkezett már, úgyhogy nem siettem ki a rajtba. Tudva, hogy minimál szolgáltatású a túra igyekeztem optimálisan választani a súly és a cipelendõ dolgok között. Végül 1 liter sós, citromlés víz és 2 szendvics mellett döntöttem + a szokásos eü és sérülés kezelõ felszerelések. A víz mint késõbb kiderült kissé kevés volt.

10 óra elõtt értem a Hûvösvölgybe, ahol a nevezés gyorsan megtörtént (annak ellenére, hogy el fogyott a nevlap), majd fel szálltam az éppen bent álló buszra, ami kivitt az Alsó-Jegenye völgyve. Nem lehetett eltéveszteni, hogy melyik busszal kell menni - ez volt a legtömöttebb. A benzinkúttól egy laza bemelegítõ 1 km után a Rózsi forrásnál megkaptam a valódi rajt idõt/bélyegzést. Innen nem sokkal késõbb egy jó kis emelkedõ után nagyjából szintben mentem a Virágos nyeregig. Örültem amikor elértem. A S ezen szakasza a sok ferde ösvényû rész miatt sohasem volt a kedvencem. A Virágos nyeregtõl gyorsan az Újlaki hegynél voltam. Már itt lehetett érezni, hogy meleg lesz, és lehet, hogy nem lesz elég a vizem. Izzadtam rendesen.

Pecsételés után az Úlaki hegy - Hûvösvölgy szakaszt szinte végig futottam. 12 körül ott is voltam. A pecsét és a rendes igazoló lap megkapása után indultam tovább. A Hárs hegyi bélyegzés következett. A Szépjuhásznénál lévõ pontnak én sem tartottam sok értelmét, de pecsételtem.

A S jelzés kövewtkezõ szakasza kicsit mumus nekem egészen Virágvölgyig. úgyanis itt tört el tavaly õsszel a jobb bokám. Egy km-el az ominózus helyszín elõtt megint sikerül ugyanazt a bokámat megbicsaklatni. :((( Innentõl igencsak visszább kellett vennem a tempót. Elõszõr azon is gondolkodtam, hogy kiszálok, de 30 perc múlva türhetõre csökkent a fájdalom, és hát Bp Kupás túra volt. Mentem tovább összeszorított foggal. Nyilván ez az eset is befolyásolta további érzéseimet a túrával kapcsolatban, de a túra további részében egyre inkább foglalkozatott - mikor érek már oda!

Makkosmária közelében pecsét. Ezen a szakaszon kocogást terveztem, de errõl szó sem lehetett.

KFKI-nál lévõ elágazás - pecsét. Ekkora a vizem már eléggé kevés volt. Én meg egyre jobban keztem érezni a vízhiányt. A kiírás szerint az út két harmadánál voltunk itt és már csak 6 km van hátra. Ez nekem valahogy nem akart stimmelni. A 26/3=8,7 km, ráadásul idõben is többnek tûnt (a hátráltató bokám mellett is) a papír szerinti 17 km. Ráadásul az elágazásban 6,5 km szerepelt a Csiki csárdáig. A tény hogy ezt az utolsó szakaszt megszenvedtem. A vizem el fogyott 3 kilivel a cél elõtt, a nap ezerrel sütött, és jött néhány ferde ösvényû szakasz, ami a fájó bokámmal kínszenvedés volt. Úgyanakkor élveztem az ismeretlen útat - még sosem jártam a S ezen szakaszán. Tudom - néha ellentmondásos vagyok. :)

Hatalmas örrömmel érkeztem a célba. Szemeim elõtt egy szék, egy hatalmas adag víz lebegett. Mindkettõt sikerült abszolválnom a Túrista büfében. Az emléklap mellé kapott 3 db mûanyag "izé" engem sem nyûgözött le. Az is igaz, hogy a 300 Ft-ért nem is vártam túl sokat. Az itinerrel kapcsolatban nekem nem volt gondom, fõleg hogy az útvonal 80 %-át ismertem. A sárga általában jól követhetõ végig. Az utolsó szakaszon a Csiki hegyeknél tapasztaltam csak 2 helyen, hogy nincs megfelelõen kijelezve. Ez a kettõ viszont kritikus volt. Szerencsére többed magammal megtaláltuk a helyes irányt. Talán nem ártott volna 1-2 szalag az ilyen helyekre. Ilyenkor értem meg azokat akik újonan kezdik a túrázást - nekik lehet, hogy az általam nagyon ismert szakaszokon is vannak problémás elágazások. De végül is ha legközelebb erre járok, már nekem sem kell keresgélnem. :)

A túra után külön "élmény" volt a haza jutás melyet - mivel Óbudai vagyok - az ismerd meg Bp és Budaõrs tömegközlekedését keretében majdnem 2 óra alatt abszolváltam. Otthon hatlamas mennyiségû behûtott folyadék és a jól megéredemelt "túra" süti várt.
 
 
JulianusTúra éve: 20092009.04.15 09:39:27
Julianus 50
2009.03.28.
Táv: 52km (kiírás szerint)
Menetidõ: 9ó 43p
Reggel szép tavaszi idõ, késõbb borongósabb lett, de esõ nem volt.

Az elõzõ heti Téry50 sikeres teljesítésén felbuzdulva készültem erre a sokak által nehéznek mondott túrára. A hét során igyekeztem lélekben és agyban felkészülni a nagyobb szintre és a hosszabb távra. Nagy örömömre ismét Tesómmal vághattam neki szombat reggel. Logisztikailag Szobon (a cél) tettük le a kocsit és vonattal mentünk át Nagymarosra (a rajt). Természetesen kb 2 perccel késtük le a vonatot, de nem volt gond, mivel munkanap lévén 30 percenként indultak Pest felé a szerelvények.

A rajtban nem volt tömeg, gyorsan neveztünk. Én még pecsételtem az álomáson a Kék túrát és indulhattunk is. A házak közül kiérva enyhén saras emelkedõn folytattuk utunkat felfelé gyorsan fel is értünk a Julianus toronyhoz, ahol most nem kellett fel menni a kilátóba az igazolásért. :) Innen a lefelé kellemes lejtõ következett, majd laza menet Törökmezõig. Itt szintén kék túra bélyegzés történt ki-ki alapon - a túristaház, álítólag leltár miatt, zárva volt. Nam baj. Vizünk még volt elég, éhesek sem voltunk. Irány tovább. A háznál találkoztunk több ismerõssel, akikkrel a Békás rétig együtt menve, beszélgetve gyorsabban ment az idõ. A rétrõl szép kilátás nyílt a Magas Börzsönyre. Ezután jött az alkalmi tavakkal ellátott széles szekér út, ami próbára tette türelmemet. Az elágazásnál pecsét - a diót kihagytuk -, irány Márianosztra felé.

A hullámvasutazás után már kissé éhesen harangszóra értünk Nosztra határába. A pontnál kolbászzsíros kenyér fogadott korlátlan mennyiségben, kedvesen kínálva. Mi egy kis üdítõvel kiegészítve fogyasztottuk. Lacinak ez a fajta zsír kevésbé jött be, de õ is éhes volt. A pihenõ után még mindig napos idõben vágtunk neki a következõ szakasznak. Ez elég nyilt az elején, de amint kezdtünk be érni az erdõbe, meg jelentek az elsõ felhõk. :( Szerencsére késõbb is csak mutogatták magukat, az égi áldást nem szórták. Nekem igen hosszúnak tûnt a nyeregig vezetõ út. A nyereg elõtt közvetlen igen vizenyõs rész várt minket, de a bakancsoknak köszönhetõen gyorsan át keltünk. A nyereg után következõ többnyire lejtõs út még hosszabbnak tûnt számomra. Alig vártam már Nagybörzsönyt. Itt volt a holtpontom ezen a túrán. Sajnos az sem használt a hangulatomnak, hogy a favágók autója és dózere elõzgetett minket, és mivel fel is jöttek az út eleve szét volt "bombázva" árkosra.

Ritka nagy örömmel értem be a faluba. Itt rögtön az elsõ kútnál vízpótlás és 2 pezsgõtabletta feloldása következett. Majd rögtön pecsét egy fa alatt. Kisvártatva kb 500 méter után ujjabb pecsét a kaja ponton. Érdekes volt ezeknek a pontoknak az elhelyezése. A másodikat a segítõkész útbaigazítás ellenére kis bizonytalansággal találtuk meg - konkrétan a tovább indulók látványa volt ami tudatta velünk, hogy hova kelll bemenni. Talán 1-2 útbaigazító szallag lehetett volna. Itt újjabb zsíroskenyér fogyasztási lehetõség és tea fogadott minket. Csak mérségelten ettünk, mert még nem voltunk annyira éhesek. Itt egy néni akkurátusan vezetett be minket is egy nagy könyvbe.

15 perc után tovább indulva elkezdtük a hosszú emelkedést a Koppány nyereg felé. Az út eleje elég hosszan egy dózer/beton út volt. Nem volt túl izgalmas, de kellemes menetsebességet biztosított. Egy hirtelen jobb kanyarral felvágás indult a hegynek, igen meredeken. Errõl egy szintbeli jobb kanyarral kell letérni az emelkedõ vége elõtt. Természetesen mi felmentünk az emelkedõ tetejére. Miután a nagyobb helyismerettel rendelkezõ túratársak utolértek korrigáltunk a helyes irányba. Még egy kis emelkedõ és elértük a nyerget. Itt pecsét és menet tovább.

A nyeregbõl immár lefelé sokkal jobb volt ugyanazt a szakaszt megtenni. (Vizesnek továbbra is elég vizes volt.) Innen bele bele kocogva elég gyorsan el értük Zu vár tövét. Többször is szép kilátás nyílt. Többnyire lejtett az út. A Zú vártól egykori vasút nyomvonalán halad a jelzés. Az ilyen utak nem a kedvenceim, mert bár szépen szintbe vagy egyenletes lejtéssel/emelkedéssel mennek, többnyire igen kövesek. Ez is az volt. Sok km-el a lábamban nem volt túl kellemes. Persze akkor még nem tudtam milyen lesz a vége. Nagyon örültem amikor meghallottam az elsõ motorzúgást, mert tudtam, közel a mûút. Itt egy kicsit kellett gyalogolni az úton és meg is lett a pont.

Opcionálisan lehetett innen tovább menni a mûúton vagy a kék jelzésen tovább. Mi az utóbbi választottuk. Álítólag egy laza 4 km volt innen a cél. Szerintünk volt az több is. Az elején egy szelíden emelkedõ erdei úton mentünk a már lefelé haladó nap fényében. 1,5-2 km után kiírtünk az ewrdõ szélre. Innen szántóföldek között haladt az út. Egy major után éles jobb kanyarral rátértünk egy dózerútra. Valamikor lehet, hogy betonos volt, de mostanra egy szétmosott kiálló kövekkel teli vacak út lett, ami kocsival még jó , de a gyalogos (fõleg kb 48 km után) eléggé szidhatja. Bár a szmeben levõ Pilis és a bal oldalon húzódó Hegyestetõ vonulataira nagyon szép látvány esett, ez csak részben enyhítette a nyíl egyenes út megpróbáltatásait. Az is ritkán esik meg velem, hogy megörültem amikor a falu határában elértük a mûutat. Innen már csak egy kis városnézés és ott voltunk a célban. Megcsináltuk.

Nagyon elfáradtunk, de a teljesítés - ráadásul 10 órán belül - nagy elégedettséggel töltött el. Nekem eddig talán ez volt a legnehezebb túrám. Köszönet a szervezõknek. Az 500 Ft-ért igazán ki tettek magukért az ellátás tekintetében. Az itineren az útvonalat jól lehetett követni annak ellenére hogy elég régrõl fénymásolhatják, azonban a résztáv adatokat módosítani kéne, mert szerintem nem fedik teljesen a valóságot. Esetleg a pontokhoz oda lehetne írni, hogy hány km-nél járunk. Egyébként a túra már maga a helyszín (Börzsöny) miatt is jó, illetve, hogy a hegység kevésbbé látogatottabb részein is halad. Az idõ is jó volt.
Kellemes emlékekkel és a teljesítés feletti örömmel értünk haza. Köszönet a túráért.
 
 
Téry Ödön emléktúra 50/25/20Túra éve: 20092009.04.14 10:01:22
Téry Ödön emléktúra 50
2009.03.21.
Táv: 48,9 km (kiírás szerint)
Menetidõ: 9ó 10p
Kellemes napos tavaszi idõ volt.

Ezt a túrát egy ideje már kinéztem, mint az elsõ nevében is 50-esnek nevezettet, amit teljesíteni akarok. Mind a két résztávon már jártam, viszont egybe még nem tettem meg. Most úgy indultam, hogy mindenképpen meg akarom csinálni. Külön jó dolog volt, hogy Tesóm jelezte, jönne velem. Õ valamikor már megcsinálta ezt a túrát, én is imerem az útvonalat - eltévedni nem fogunk. Nem is.
8.15-kor indultunk a Hûvösvölgybõl szikrázó napsütésben. Így ketten beszélgetve gyorsabban fogyott az elsõ 5 nem szeretem km a sok betonnal. Végre beértünk a Remete szurdokba. Rövidesen jött a magashegységre emlékeztetõ emelkedõ a hegy tetejéig. Innen kellemes úton jutottunk a Nagy Szénáshoz. Itt-ott bele is kocogtunk. Pilisvörösvár elõtt már kezdtem érezni, hogy az 50-es miatt nehezebb zsák nem tetszik a térdemnek. Laci térdének meg a kocogás nem tetszett. Innen csak gyalogoltunk, de azt tempósan. Sötét elõtt a célba akartunk érni. A Vörösvári x km beton megint nem hiányzott. Megváltás volt az ep, mert tudtam, hogy végre vége van a betonos városnézésnek. Itt kedves ismerõsökkel találkoztam, kicsit beszélgettünk. Õk aznapra végeztek - a rövid távon voltak. Mi fokozott energia bevitellel készültünk az elõttünk levõ 26 km-re - ettünk,ittunk. Plussz bónuszként a zsák is könnyebb lett. Laci térde az emelkedõkön ezután is jelzéseket küldött. Ez Lacit annyira bosszantotta, hogy (csak föl ne tartson) olyan tempót kezdett diktálni (kétbotos rásegítéssel a fájó lábára) az emelkedõkön hogy annál gyorsabban nem is tudtam volna menni. Így gyorsan kb 1,5 óra alatt Pilisszentkeresztre értünk. Itt volt a kaja pont. Érdekes volt, hogy lehetett választani leves, üdítõ és sör között - nem egésszen egy kategóriák. (Egyrészt azt, hogy leves ÉS üdítõ - jobban megtudtam volna érteni. Másrészt az egyik legnagyobb és leghosszabb emelkedõ aljára tenni a kaja pontot szerintem nem a legjobb megoldás, persze lehet hogy csak így lehetett megoldani.) Mi taktikai megfontolásból az üdítõt válaszottuk. Nem voltunk még annyira éhesek, illetve a leves elfogyasztása bár kétség kívül jól esett volna (jól is nézett ki) az izmok lemerevedésével járt volna. Így szinte azonnal folytattuk utunkat. Egy szuszra fel is értünk Dobogókõre. A Matyi büfében kis vízpótlás, pezsgõtabletta feloldása és menet tovább. Az Ilona pihenõ után mi a Lukács árkot választottuk, mint opcionális megoldást (külön rákérdeztünk az utolsó pontnál). Innen már nem siettünk, mivel a buszt nem értük volna el, a következõhöz meg elég volt kényelmesen menni. Végül fél 17.25-kor állt meg a stopper. A célban oklevél, kitûzõ és a megállapítás várt, hogy egész jól bírtam. :)
A kocsmában beszerzett üdítõ, sör és némi szendvics után a buszon még ülõhely is jutott - tökéletes nap tökéletes befejezése.
 
 
Gyermekvasút nyomábanTúra éve: 20092009.04.07 08:52:35
A Gyermekvasút nyomában - nappali
2009.03.15.
Táv: 19,75 km Idõ: 3ó 20p
5 fok körüli hõmérséklet, majd folyamatosan szemerkélõ esõ.

Reggel amikor felkeltem még csak borongós idõ fogadott. Reménykedtem, hogy nem fog esni az esõ. A kényelmes készülõdésbõl a végén az lett, hogy meg kellett kérnem a Tesómat, vigyen el egy darabon, mert nem érnék a rajtba 10-re. A szervezõk telefonos megkeresése szerint nem nagyon tudnak késõbb indítani. Így autós segítséggel 10.05-re ott voltam. Így "csak" 35 percet kellet sorban állnom. A sor az állomás épület elõtti úttesten keresztül kígyózott. Kicsit mérges lettem, hiszen így BKV-val is simán ide értem volna.

Végül 10.40-kor rajtoltam. A szokásos tömeg fogadott a túra útvonalán, de nem is számítottam másra. (Csak ez a herce hurca a rajttal - minden évben azt hiszem, hogy a szervezõk tudnak javítani ezen, de valami okból kifolyólag nem sikerül nekik.) Valahol a Nomafa magasságában aztán el kezdett csöpörögni az esõ. Ez késõbb "szerencsésen" folymatos szemerkéléssé erõsödött. Így igyekeztem a lehetõ legnagyobb tempót diktálni. Ebbéli igyekezetemben azt is elfelejtettem, hogy zsákra az esõvédõt feltegyem. Ez már csak a célban jutott eszembe. A túra második felében többször elõzgettük egymást egy családdal. A szülõk a 2 gyerekkel (10-12 év körüliek lehettek) nagyon szép tempót diktáltak. A célban megkérdeztem, és kiderülr kb egyszerre indultunk. Úgy gondolom hogy ez fõleg a gyerekeknek nagyszerû idõ volt. Minden tiszteletem az övék.
A célban most fasírtot és rizst adtak - mindkettõ nagyon jól esett. Az ingyen visszautat a gyermekvasúttal most viszont kihagytam az esõ miatt.
 
 
Dél-Börzsönyi kilátásokTúra éve: 20092009.03.30 10:24:21
Dél-Börzsönyi kilátások 40
2009.03.14.
Táv: 40.5 km
Menetidõ: 9ó 12p
Az év elsõ igazán tavaszi napja. Egész nap napsütés, 15 fok körüli hõmérséklet. Az ösvényeken közepes sár.

Már régebben kinéztem ezt a túrát, mert olyan részén megy a Börzsönynek, ahol régen vagy egyáltalán nem jártam. Még elõzõ nap is gondolkodtam, hogy 30 vagy 40, mivel 15-én a Gyermekvasútra is akartam menni. Végül a rajtban a 40-re neveztem. Nagy örömömre 2 társam is csatlakozott hozzám ebben, így 3-an mentük végül végig a túrát.

Nagyon szép idõvel nyitott a túra, reméltem így is marad. Ugyanakkor nagyon szép emelkedõvel is bírkózhattunk, mindjárt az elején. 8km-en kb.750 szint nagyon dúrva. Kicsit el is kezdett nyilalni a térdem, ezért nagyon megörültem, amikor a Szent Mihály hegyre felértünk. Innen már csak egy ugrás volt Hegyes tetõ és a Julianus kilátó, ahol a pontot a kilátóban õrizték. A gyönyörû kilátás kárpótolt a fáradalmakért. Egyébként az eddig megtett útvonalon is több lehetõség volt a kilátás megtekintésre ( a túra neve kötelezett). Innen a gyilkos szögû meredeken most szerencsére lefelé kellett menni, majd jött Köves mezõ. Innen a Puszta toronyig tartó szaksz nekem ismeretlen volt. Mint kiderült végig jelzett úton haladtunk, csak az én térképen volt régi és ezért hittem, hogy szallagozás lesz. (Egyébként volt szallagozás végig a túrán minden olyan helyen ahol kellett. Plusz irányító táblák is. És a pontokon szintén minden lényeges infó-t tartalmazó fóliázott táblák. Látszott a szervezõk alapos és átgondolt felkészülése.)
Kismaroson jó helyre sikerült az etetõ pontot szervezni, még ülõhely is volt :) . A létesítmény (a neve most nem jut eszembe) külön szervezett a túra miatt egy kis terülj asztalkámat, ahol lehetett plusz ellátmányt vásárolni. Ez jó volt, mert nem kellett külön be menni az étterembe és ott kérni. Ráadásul a szem elõtt lévõ sütiknek nehéz volt ellenállni. Laci tartott is minõségellenõrzést - meg volt elégedve.
Innen kellemes emelkedõvel nyitott a Só hegy, ahonnan megint jó kilátások nyiltak.
A 40-es táv hurokja volt talán ami kevésbé volt élvezetes számomra. Hosszú emelkedõ az erdõben, majd zuhanás a Morgóhoz, majd ismételt hosszú emelkedõ, majd ereszkedés Pusztatoronyhoz. Itt épp egy jól kinézõ és jó illatú leves elfogyasztásában zavartuk meg az egyik pontõrt, de így is kedvesen pecsételt. :)
Ezután jött a Békás rét szép kilátással a Magas Börzsönyre. Mondjuk a kilátás ellenére nem tartozik a kedvenceim közé ez a rét - talán mert az esetek többségében már fáradtan szoktam ideérkezni, így a kilátást sem tudom annyira értékelni, mint lehetne.
A Török mezõ elérésével leküzdöttük az utolsó emelkedõt, amit csapatunk meglehetõs örömmel vett tudomásul. :))
Utunk utolsó szakaszán egy kellemes lejtésû völgyön keresztül érkeztünk vissza Zebegénybe, ahol a jól megérdemelt kitûzõ, oklevél, tea és 1 pár virsli várt. Mindegyiknek örültem.
Bár elsõ rendezés volt, a túra szervezettsége, lebonyolítása egy 10. rendezésû túrának is becsületére vállna. Kiemelném még a pontõrök kedvességét és segítõkészségét is. Ezenkívül a Börzsöny egy túrák által kevésbé, vagy egyáltalán nem érintett területén (útvonalon) haladt, ami nekem tetszett.
Összeségében nálam 5-ös a túra. Jövõre újra megyek.
 
 
NormafaTúra éve: 20092009.03.23 15:28:27
Normafa 20
2009.03.07.
Táv: 20,5 km (2x)
Menetidõ: 1.=3ó , 2.=3ó 25p
Reggel 5 fok körül, a hegy tetõ ködben. Borongós idõ.

A túra elõtt olvasgatva a beszámolókat merült fel bennem, hogy meg kéne próbálni kétszer egymás után teljesíteni a túrát. Úgy éreztem elég felkészült vagyok hozzá, hogy az elsõ kört 3 óra körül teljesítsem, így saját idõ terehére még el tudnék indulni másodszor. Szombaton hajnalok hajnalán keltem (4-kor), hogy biztosan ki érjek még 7 elõtt. Ez sikerült is, mivel 6.45-kor már a rajtban voltam. A szervezõk ekkora már felállították a sátrat, padokat raktak ki, a nevlapok, itinerek elõkészítve sorakoztak - elismerésem nekik: Nem tudom hányra kellett kimenniük, hogy 6.45-kor, sõt inkább már elõbb minden kész volt a túrázók fogadására.
A Normafa teljesen ködben volt. János hegy szintén. Ez nem sok jóval kecsegtetett. 7.00-kor elindultam a terv szerinti elsõ körömre. A Szépjuhásznés fordulóig gyorsan leértem. A sár még dermedt volt, viszont nem volt fagyott, úgyhogy optimálisan lehetett haladni. A pontõrök megjegyezték, hogy én vagyok a harmadik. Mondtam, hogy ez csak a lejtõ miatt van, késõbb lesz ez másként is. Igazam lett. 7 után valamikor indultak az igazi futók és mind el is hagytak valahol a 8. km környékén. A Végvári szikláig gyorsan ment a menet. Utána meg jöttek az emelkedõk. Ez meg is látszott a átlagomban. Ekkor már többnyire egy magamban haladtam, közel s távol senki nem volt, néha elõztem vagy elõztek. A KFKI-nál finom kenyérrel kínáltak, hagymával, csalamádéval. Finom volt. Az Irhás árok gyorsan meg volt - futottam végig. A Hörcsög (?) utcai pontõr el kavarhatott, mert nem volt a helyén mikor oda értem kb 10-15 perccel a nyitás után. Nem akartam várni - mentem tovább. A Kápolnánál ezt jeleztem, de már tudtak róla. Végül 10.00-ra beértem. Egy kis pihenõ után újra neveztem és indultam a második körre.
Itt már éreztem, hogy mewntem 20 km-et. A János hegy még mindig ködben. A sár már csúszósabb. Én meg fáradtabb. De az esõ nem esik. Nem is esett. Reméltem, hogy ez kitart még egy pár órát. Kitartott. A Csacsi rét környékén kezdtem beérni a 9 körül indulókat. Ekkor tudatosult bennem, hogy azért vannak mások is a túrán :) . Most hosszabb pihenõt tartottam a KFKI-nál = több kenyeret ettem, több teát ittam. Az Irhás árokban most mérsékeltebb kocogást rendeztem. A pontõr már a helyén volt. A Széchenyi hegyre felérve erõs szél fogadott, melyet erre a napra jeleztek. Szerencsére csak itt volt érezhetõ.(Hajnalban-reggel még szinte nem is volt légmozgás.)Végül 13.30-kor beértem a célba. Sikerült! Megcsináltam 2x!
A túra szervezettsége és az ellátás is jó volt.
Jövõre újra jövök! Ha összejön: kétszer.
 
 
MargitaTúra éve: 20092009.03.02 11:28:55
Margita 20
Táv: 20.3 km
Menetidõ: kb 4ó

Az idõ évszakoz képpest kellemes volt. Elég hideg volt, hogy ne legyen nagy sár. Kora du. el kezdett szemerkélni az esõ, de én már haza felé tartottam akkor. Gondolkoztam a 40-es távon, de végül a másnapi Barlangos túra miatt a 20-as mellett döntöttem. Végül az idõjárás is engem igazolt, amikor a szemetelõ esõt néztem a HÉV ablakából. A rendezés a megszokott jó szinvonalú volt, a célban zsíros kenyér és ismerõs arcok vártak. Kis beszélgetés és a túra könyv beszerzése után indulás haza.
 
 
Barlangtól-barlangigTúra éve: 20092009.03.02 11:20:34
Barlangtól barlangig
Táv: 20.6km
Menetidõ: kb 4ó
Hó volt egy kicsi, idõnként a nap is kisütött.

Kellemes emlékeim voltak ezzel a túrával kapcsolatban. Ezt a mostani csak megerõsítette. Az útvonal nekem bejön (talán a vége kivételével - de ezt a szakasz nem nagyon lehet máshogy vezetni), a szervezés jó, és a célban újfent finom májas-zsíros kenyér volt. Jövõre újra.
 
 
KitörésTúra éve: 20092009.03.02 11:15:22
Kitörés 25 (éjszakai)
2009.02.14.
Táv: 23,5 km
Menetidõ: 4ó 20p körül
Estére lehült az idõ és több órán át szállingózott a hó.

A Budai Trappról igyekeztem átérni és minnél elõbb indulni, hogy az utolsó 137-es buszt elérjem. Sikerült is az elsõk között fél hat körül rajtolni. Köszönet a szervezõknem, hogy küldhettem a Borókás büféhez, a 25-ös céljába is csomagot. Az út eleje nekem kissé ismeretlen volt és itt a leírás is kissé nagy vonalú volt. Pedig a városi részeken szerintem sokkal könnyebb elkavarni mint az erdõben. Így nem teljesen a kijelölt útvonalon de sikeresen elértem a Széchenyi hegyet. Innen már egyszerû volt a jól ismert utakat, ösvényeket követnem (még ha éjjel is volt) egészen a célig. A célt sikerült idõben elérnem ahhoz, hogy elérjelm a buszt. A fasírt iszonyú jól esett, rendkívül finom volt. Utána aznap immár másodszor indultam az Erdõalja úti buszvégállomáshoz. Az út során sikerült délután és éjjel is jó nagyot zakóznom a síkos úton. Viszont a buszt és a kitûzött célt (két túra egy napon) elértem. Így rendkívül elégedetten döltem az ágyba otthon. :)
 
 
Budai TrappTúra éve: 20092009.03.02 11:03:03
Budai Trapp
2009.02.14.
Táv: 30km
Menetidõ: 5ó 45p
Csípõs hideg, mínusz pár fok, 10-20 cm hó. Csapadék nem volt.

Az utolsó vonattal mentem ki Piliscsabára, így 10 óra elõtt rajtoltam. Végig igyekeztem nyugott, kiegyensúlyozott tempót menni (fõként esések nélkül). Ez végül sikerült is, mivel a célban nem éreztem magam nagyon fáradtnak és terv szerint a Kitörés 25-re át akartam menni. (Bp Kupás tura volt mindkettõ) A célban most nem a szokásos tömeg fogadott, talán a borongós idõ miatt is. Az egyébként jellemzõ volt a túrára végig, hogy szinte úgy éreztem, mintha nem is túrán, hanem egy sima kiránduláson lennék, nem volt tömeg. A túra után jól esett a virsli és a meleg tea, plusz még ásvány víz is volt. Extra ráadásként kidelült, hogy 5x teljesítõ lettem és meg is kaptam ezért a plusz kitûzõt, ami nagyon tetszett.
 
 
Zöld túrák (Budai-hg)Túra éve: 20092009.03.02 10:50:27
Zöld 45
2009.02.28.
Táv:45 km
Menetidõ: 8ó 25p
Borongós idõ, esõ nem esett, Nagykovácsi környékén 30-40cm vizes hó, latyak sok helyen.

Sikerült 7.30 körül a rajtba érnem. Örömmel láttam, hogy nincs nagy sor a nevezésnél. Sikerült is gyorsan lebonyolítanom és 7.50-kor indulhattam is. Elõtte persze a csomag szállítást intéztem el. A kabátomat Nagykovácsiba küldtem, a többit Budakeszire, mivel nem tudtam még hogy birom-e végig, vagy kiszálok a 30-as céljában.
Rögtön a túra eleje nagy emelkedõkkel kezd. Ez nekem nem szokott bejönni. Örültem amikor fel értem a Széchenyi hegyre. A Tündér sziklánál jelentõsebb sor alakult ki, mivel itt volt a 20-ok elsõ ep-je is. A késõbbiekben már nem volt ilyen gond, mivel megelõztem a tömeget. Solymáron ettem egy szendvicset, ittam egy kis teát és felfrissülve vágtam neki a Zsíros hegynek. Kellett is az energia. Nagykovácsiban úgy döntöttem, hogy az idõ és az erõnlétem elfogadható, úgyhogy gyerünk tovább. Bár tartottam a Nagy Kopasztól, végül az Erdész ház utáni rész volt a legrosszabb számomra. Alig vártam a pontot. Utána a 2km hókásában menetel nem hiányzott. Nagy örömmel másztam át a második létrán, látva, hogy utána jobb a helyzet és csak sáros föld van az ösvényen. Egész felüdülés volt.
A célban várt a megérdemelt jutalom: Gratuláció, kitûzõ, pecsét a BP Kupába. :)

Jól szervezett túra volt. Külön kiemelném Nagykovácsiban a finom kenyereket és italokat melyek rendívül jól estek.
 
 
túra éve: 2008
Olimpiai 5próba - Budapest III. (Zöldgömb)Túra éve: 20082008.06.13 13:23:42
Olimpiai ötpróba kerékpár túra 80k
2008.05.12.
Táv: 80km (72km) Idõ:kb 3ó 40p

A rajt után nem okozott nehézséget az útvonal követése annak egyszerû volt és a helyismeret miatt. Problémám a 2ep-nél volt, ami nem a leírás szerinti helyen volt, hanem 1km-el elõbb. El is húztam mellette, de végül nem volt gond. Jött a Tahi híd, majd a 3.ep, ami szintén nem a kiírás szerinti helyen volt, de a rendezõvel történt egyeztetéskor (a 2.ep-nél) ez számomra már kiderült. A vissza úton nem volt probléma. Maga az idõ szép napos volt. A Szentendrei szigeten élmény volt tekerni, nagyon nyugis utak vannak ott. A kiírás szerinti irány mutató zöld nyilakat nam nagyon láttam. A célban zsíroskenyér és ital fogadott.
 
 
Halmi-dűlőTúra éve: 20082008.06.13 12:38:33
Halmi-dûlõ
2008.05.04.
Táv:12 km Idõ:1ó 30p
(+ kb.50km bicigli)

Megnézve a tömegközlekedési lehetõségeket úgy döntöttem, hogy bicajjal megy ki a túrára. Úgy saccoltam 20km lesz oda. Lett vagy 25. Jó késõn értem a rajtba, de még el tudtam rajtolni. Most jártal elõször itt és nem gondoltam volna, hogy ekkora erdõs terület van itt. Az is kellemes meglepetés volt, hogy szinte nem is volt beton a túrába. A jelek jól követhetõek voltak, jó volt a leírás is. A célban zsíroskenyér, szörp fogadott, ami nagyon jól esett. Az égiek megkegyelmeztek és csak miután hazaértem kezdett esni az esõ, így a nap tökéletesre sikerült.
 
 
Pásztó 50/40/25/15 Katona Sándor emléktúraTúra éve: 20082008.06.13 12:28:24
Pásztó 40
2008.05.02.
Táv:37km. Idõ: 6ó 55p

Kellemes idõ fogadott Pásztón, pedig elõtte elég esõs idõ volt. Azonban a Pásztó túrákon hagyományosan nem szokott esni, és ez egy pár perces szemeteléstõl eltekintve így is volt. Most hárman indultunk neki a túrának Edyvel és Lacival. Õk a 25-ön mentek. Így hármasban jobban teltek a túra elsõ kilóméterei Hasznoson át. A cserteri várromtól szép panoráma fogadott minket és csoki. :)
Ez után váltunk szét, én neki indultam, hogy ne kelljen sokat várniuk rám majd a célban. A túristaháztól már igazi Mátrai hangulatom támadt. Örömmel vettem a fák közül ki-ki bukkanó hegyeket. Mátraszentimrén zsíros kenyér fogadott. Ezúton is köszönet a rendezõknek érte! Majd Bagolyirtás és Tót-hegyes következett. A Tót-hegyes elõtti hosszú emelkedõ nagyon hosszúnak tünt. A Nyikom elõtt sikeresen kibicsaklott a bokám. Ennek következménye eltartott a célig :( A város határában utolértem Edyéket nagy örömömre, mivel így nem kellett rám várniuk + elterelték a figyelmemet a bokámról. A célban a szokott meleg gratuláció, kitûzõ, oklevél és finom gulyás fogadott.
A túra azzal a szokott alapossággal és kedvességgel volt megszervezve amiért már évek óta visszajárok a Pásztói túrákra. Köszönöm. Jövõre újra.
 
 
Kevély körüli kevergés / Kevély alatti bolyongásTúra éve: 20082008.06.13 12:09:32
Kevély Körüli Kevergés
2008.04.13
Táv: 26,4km Idõ: 4ó 10p

A túrán a szokott kellemes idõ fogadott. Gyors regisztrálást követõen már neki is vághattam a szokott útnak. Örültem, hogy nem kell annyira figyelnem, mert csak 3 órát aludtam. Ennek köszönhetõen a Kevélyi emelkedõ elég nehezen ment. A nyeregnél csodálatos panoráma fogadott.
Kellemes túra és jó rendezés volt. Köszönet.
 
 
TelekiTúra éve: 20082008.04.09 10:13:14
Teleki 30
2008.04.05.
Táv: 29,4 km. Szint: 1750m. Idõ 5ó 3p
Végig borongó idõ, el-el vékonyodó felhõzet. Esõ nem volt. 10-12 fok. Sár nem volt.

Az utolsó vonattal mentem. Drégely vm-nél a vonat 70%-a leszált. Kissebb tumultus alakult ki, mivel rövidesen el fogy tak az itinerek, nekem sem jutott. Úgy tûnik ez a mostani túráimon rendszerré kezd válni. A rendezõk azonban igyekeztek azonnal kezelni a problémát és lapokra írták fel az ellenõrzõ pontokat és a sorszámot, mindenkitõl kérdezték ismeri-e az utat. Ezenkívül amivel még nem találkoztam rendkívük korrekten akinek nem jutott itiner, attól 100Ft-al kevesebb nevezési díjat kértek. Végül 9.30-kor indultam el (lehet volt az 35 is a vacakolásom miatt). Igyekeznem kellett, mert el akartam érni a 15.40-es buszt Kóspallagon. Bugyi hó után végig kocogtam. (Idõnként elõtte is)A Tûzköves forrás elõtt a ep-nél csokit, almát, teát kaptunk. Nagyon jól esett. A Nagy Mánáról szokás szerint csodálatos kilátás nyílt. A Csovi tornyát sajnos kihagytam, hátha idõzavarba leszek. Végül 14.33-ra le értem a túrista házhoz. Bõven volt idõm válogatni a vajas-zsíros-lekváros kenyérbõl és le sétálni a faluba a buszhoz. Jó rendezés, nehéz szintes túra és szép idõ és táj volt.
 
 
Olimpiai 5próba - Budapest XI.Túra éve: 20082008.04.09 09:45:31
Olimpiai Ötpróba, Dél-Budai gyalogtúra 15
2008.03.30.
Táv: 15km Szint:nem volt megadva. Azért kb 250-300m-t adnék rá.
Szép napsütéses, tavaszias idõ volt, 10 fok körül.

A rajtot nehezen találtam meg többed magammal, mivel két iskola is van a közelben. Talán egy kis szalagozás jó lett volna a buszmegállóktól. A rajtban kérdésünkre azt mondták nem elõször rendezik - mondjuk aki elõször jön és nem ismerõs a környéken annak is tudni kéne? Ezután kiderül, hogy a kiírtal ellentétben nem lehetne indulni 11-ig a nagy távon, a közepes meg épp bele fér. Az itiner egy A5-ös lap szûkszavú leírással. Nekem mondjuk nem volt gondom, mert az út 90%-át ismertem. A túra szervezésileg elég hiányis rendezés, viszont legalább minden ponton volt tea. Továbbá szép tavaszi idõ volt és emiatt kár lett volna kihagyni ezt a kirándulást.
 
 
Téry Ödön emléktúra 50/25/20Túra éve: 20082008.04.09 09:25:03
Téry Ödön emléktúra 20
2008.03.29.
Táv: 22,4km Szint:540m Idõ: 3ó 13p
Kellemes 8 fok körüli idõ, felhõs ég, esõ nem volt.

8-kor el fogyott az itiner, így egy darab papírral indultam. Csak az eleje és a túra vége miatt aggódtam, mert itt volt néhány ismeretlen km. Végül nem volt semmi probléma. Kifejezetten élveztem, hogy a Nagy-Szénásról most elõször vissza fele mehetek Vörösvár felé. A túra elején és végén kevõ betonozást viszont nem.
 
 
Tojás 40/30A/30B/20Túra éve: 20082008.03.28 09:27:20
Tojás 20
2008.03.24.
Táv: 19,8 km. Szint: 560m Idõ: 3ó 00p
Reggel hûvös 0fok, délben 5-6 fok.

Az esõt épp megúsztam, reggelre el állt. Az elmúlt napok esõi a hegyen hóban nyilvánultak meg. Ez rögtön szembe tünt a Normafánál, ahol 10cm olvadó hó fogadott. A túrát végig jellmezte az olvadó hó, bokáig érõ hólé, híg sár. Az útvonal megegyezett a Zöld túráéval, legalábbis a 20-as távon. Erre lélekben már elõre készültem, hogy unalmas lesz. De kellemesen csalódtam. A más körülmények más érzeteket keltettek bennem és nem tünt unalmasnak az út. Ráadásul az Árpád kilátótól együtt mentem egy 40-esen menõ sráccal aki lelassított a beszélgetés kedvéért. :) Bele-bele futva, beszélgetve gyorsan telt az idõ és fogyott a táv. A célban mosolygós ismerõsök fogadtak, és adták át az oklevelet-kitûzõt. Jó túra volt. Köszönet érte.
 
 
Gyermekvasút nyomábanTúra éve: 20082008.03.28 09:13:41
A Gyermekvasút nyomában - nappali
2008.03.15.
Táv: 19,75 km Idõ: 3ó 10p
Tavaszi idõ végig. 8-10 fok.

"Reggel" szokás szerint aggodtam, hogy nem érek a rajthoz 10-ig. Nem kellett aggódnom. 10.15-kor még 20m-es sor fogadott. A 20 perces sorbanállás így is adott volt. :) Mindegy. Legalább összeszedtem magam, beszélgettem egy jót egy ismerõssel, azutám már mentem is. Az ismert útvonal (kb 10. teljesítés) biztonságával elõzgettem a rengeteg embert. Jó volt látni, hogy ennyi ember ki jött, olyanok is akik egyébként nem szoktak túrázni. A Hárs hegynél összefutottam egy régi ismerõssel, Imrével, és együtt mentünk a Hárs-hegyi állomásig. Jó is volt egy kicsit beszélgetni és vissza fogni magam, mert eléggé nyomtam addig. Majd újra belelendültem és még épp elcsíptem a 14.00-ás vonatot vissza. Finom volt a gulyás. A Norma fánál még beszereztem egy kiló rétest, és irány haza. :)
 
 
Zöld túrák (Budai-hg)Túra éve: 20082008.02.27 10:04:45
Zöld 30
2008.02.23.
Táv: 30,3km Idõ: 4ó 55p
Reggel is plusszok, napközben 15fokot közelítõ hõmérséklet, idõnként viharos szél, egyébként napsütés.

Nyolc óra elõtt értem a rajtba. Nem kellet volna. Vagy korábban, vagy késõbb egy órával kellet volna kelnem. Óriási sor fogadott, mivel a nevezési lapok és az itiner elfogyott. A szervezõk abszolút nem számítottak ekkora létszámra, bár az hogy csak 2-3 túra volt aznap, továbbá tavaszi idõ és Budapest Kupás túráról van szó gondolhattak volna erre. 8.30 után meg jöttek a frissen fénymásolt itinerek. Közben aki gondolta elindulhatott sorszámozott cetlikkel. Én inkább vártam, mert még ekkor is nagy volt a tömeg, úgyhogy inkább leültem. Az érkezésem kori fejetlenségen és udvariatlanságba torkolló idegességen lassan úrrá lettek a szervezõk és késõbb már mindent megtettek, hogy a csorbát kiköszörûljék, és ezt becsülöm. A táv elején eléggé siettem, hogy minnél elõbb az ep-re érjek, de a pontõrök mindenhol ott voltak még és megvárták a rajtolás körüli zavar miatt jócskán késõbb indulókat is. Pár éve jóval hidegebb idõben, havas tájon át tettem meg ezt a túrát. Egész más volt így, kellemes idõben és napsütésben menni az erdõben. Mindezt február végén! Annyira jó idõ volt, hogy a víz szükségletemet el is méreteztem és az utolsó 5 km-en nem nagyon volt vizem. A solymári ep-n meg nem akartam sorba állni. Mondom biztos lesz kút a faluban. Nem volt. Azért kibirtam Nagykovácsiig ahol kedves pontõrök és a megérdemelt kitûzõ, oklevél és tea fogadott. Ráadásul pont elértem a buszt is.
 
 
Budai TrappTúra éve: 20082008.02.27 09:44:30
Budai Trapp
2008.02.16.
Táv: 30Km Idõ:9.40-> 14 óra körül érkezés.
Reggel hideg -1,-2 fok, egész nap erõs hideg szél, változó napos-felhõs idõ, esõ nem esett. Délben +3-4 fok.

Az elsõ ep N-Szénás elõtt volt 9km-nél. Nem tudom mi történt velem, de hihetetlen tempót tudtam tartani, és 11-re fel értem a keresztezõdésbe! Ráadásul nem éreztem fáradságot. Valami nagyon össze jött. :) Igaz most kellõen kipihentem magamat, nem is kellett korán kelni tesómnak köszönhetõen aki kivett a rajtba! A N-Szénás után csak rövidebb emelkedõk voltak hosszabb lejtõkkel, ami nekem nagyon be jött. A végén jól esett a virsli és a tea.
 
 
MargitaTúra éve: 20082008.02.14 11:57:03
Margita 20
2008.02.09.
Táv:20,3 km. Idõ: 3ó 6p
Tavaszi idõ. 8-10 fok. Napsütés. A csapadék mentes hét miatt sár gyakorlatilag nem volt.

Bizonyos nehézségek miatt - értsd: parkolás - negyed tíz után értem a rajthelyre. A szervezõk azonban még engedtek startolni, úgyhogy a seprû elõtt elindulhattam 9.26-kor. Nagyon igyekeztem, mivel 5,8 km-re volt az elsõ pont ami 10.30-kor zárt, bár tudtam sok szint nem lesz benne és ezért optimista voltam. A 3-4. km-nél viszont már egész megnyugodtam. Egyrészt elég jó idõben voltam, másrészt lehagytam vagy 30 embert - gondoltam ennyi embert csak megvárnak. Végül 10.33-ra értem a Pap Miska kúthoz. Álítólag itt csokit kaptunk volna. De szerintem legalább az utolsó 100 embernem már nem jutott. (Mondjuk nem lett volna nehéz gondoskodni utánpótlásról szombaton délelõtt, egy városból induló-érkezõ túrán, ahol még meg is közelíthetõ a pont autóval.) Ezután egy nem túl izgalmas szakasz következett a templom romig. Ezutáni rész viszont tetszett. Eddig csak a 40-es távon voltam, és nem ismertem ezt a szakaszt, amit csak a 20-as érint. A Domonyvölgyi pontnál tea és nápolyi várt minket - volt bõven. Bár ide már 3 ó-val a pont zárása elõtt 11.30-kor érkeztem.
Innen szintén kellemes szakasz jött Gödöllõig. A városban épp kocogtam lefele az úton amikor egy kedves hölgy állt meg autóval, hogy hova sietek és elvihet-e? Mondtam, hogy túrán vagyok és csak a szintidõ hajt. :) Az ilyen dolog amilyen ritka, úgy fel tudja dobni az embert. A célban várt a megérdemelt kitûzõ és oklevél. Volt tea és zsíros kenyér - korlátlanul. Egy kis beszélgetés az ismerõsökkel, energia pótlás és indultam haza. Az alábbi hozzászólásból kiderül, hogy végül is jobb volt fizetõs parkoló ahol nagy nehezen meg álltam a kocsival, mint a büntetõ rendõröknek kitenni magamat, bár akkor bosszankodtam. A túra végül is jól sikerült.
 
 
Barlangtól-barlangigTúra éve: 20082008.02.14 11:22:27
Barlangtól barlangig
2008.02.03
Táv: 20,6 km. Idõ: 3ó 12p
Kellemes tavaszias idõ, délre 8 fok körül, napsütés, sár minimális volt.

A rajt vége után negyed órával 9.15-kor startoltam. Igyekeztem, hogy még idõben elérjem az elsõ pontot. Így sietve elég kemény emelkedõnek tünt a Mátyás hegy, de sikerült egy menetben leküzdenem. A Hármashatárról nagyszerû kilátás fogadott. Innen szinte végig nagyszerûen kocogható szakasz jött. Élveztem a napsütésben az erdõt. A Nagy-Hárs hegy emelkedõje a szokásos volt: fárasztó. A kilátót kihagytam: a hangokból itélve kb. 2 iskolás csoport lehetett fönt. A Kis-Hárs hegy után a nem szeretem betonos szakasz jött, bár ebbõl az irányból sokkal jobb, mivel nagyrészt lejt. A Vaskapu hegynél extraként fel tették a pontot a szikla tetejére. Innen szintén beton jött, ami most hogy jócskán belekocogtam nem is tünt olyan hosszúnak. :) A célban kellemes légkör fogadott. Kitûzõ, oklevél és egy számomra nagyon jó szintidõ. :)) Ezenkívül tea és zsíros-lekváros kenyér korlátlanul. Külön ki kell emelnem, hogy ilyen finom teát ritkán adnak túrán, a májjal dúsított zsíros kenyérrõl nem is beszélve. Köszönöm!
 
 
Téli MátraTúra éve: 20082008.02.01 09:24:06
Téli Mátra M (régi 26-os)
2008.01.26.
Táv: 24,7 Idõ: 4ó 9p
Idõjárás: 10 körül már 0 fok fölött pár fokkal.Végig napsütés. Hó nem volt. A bányánál és a Kékes környékén erõs hideg szél. A sár nem volt jelentõs.

9.30 körüli indulást irányoztam elõ, így kényelmesen tudtam készülõdni. Ennek köszönhettem, hogy alig tudtam parkolni, ráadásul még le is ült a kocsi egy mély vályúba. Ezúton is köszönöm annak a társaságnak a segítségét, akik segítettek kirántani a sárból! Köszönöm! Ezen "kaland" után sikerült startolnom. Az elsõ nyilt térségen erõs hideg szél fogadott, ami arra ösztönzött, hogy 1-2km után elkezdjek bele bele kocogni. Így 1 óra alatt értem Lajosházára. Ezen fel lelkesülve - és azon, hogy a térdem nem kezdett fájni, igyekeztem ezt a tempót tartani tovább. :) Jöttek a Nagy völgyben a patak átkelések. Ezeken a jó bakancsomnak köszönhetõen mindig sikerült gyorsan átkelnem. Külön technikai nehézség volt a régi kisvasút hídján - melybõl 2 gerenda maradt meg - való átkelés. A többség inkább került, pedig most nem is volt jeges. A túrista háznál tömeg volt, úgyhogy inkább kihagytam a levest. A Pisztrángos tónál nagyon jól eset a zsíros kenyér hagymával, köszönet érte a túratársnak aki felajánlotta! Ezután jött a fekete leves: a Kékes oldala. 43 percig tartott ez a 2,5 km, és jól ki is fáradtam. A széltõl meg kissé kifagytam. Lehet fel kellet volna vennem a széldzsekit, amit végig cipeltem a távon a zsákomban. A csúcson egy kis teával frissítettem és azzal a tudattal, hogy innen már csak lefelé kell menni! Majdnem végig futottam, így sikerült 2 db bokarándulást beszereznem. Ja! Így hó nélkül göcsörtösebb. ;) Persze ép a hó hiányának köszönhetõ a fantasztikus idõ ami alatt sikerült teljesítenem a távot. Saját csúcsot állítottam be a 4ó 9p-el. A célban szokás szerint minden olajozottan ment. Cél regisztráció, oklevél (professzionális, a teljesítési idõt is feltüntetik), kitûzõ, tea. Az itiner is szokásosan jól kidolgozott és alapos volt. Talán annyit tennék hozzá, hogy a szervezõk alapból is adhatnának egy ponton zsíros kenyeret.
Összeségében jó túra volt.
 
 
BartinaTúra éve: 20082008.01.22 09:29:56
Bartina 15
2008.01.19.
Táv: 17kn. Idõ 3ó 20p
Reggel: 3-4fok, folyamatosan szemerkélõ esõ, terepen nagy sár

Kissé késõn értem a helyszínre:10.00-ra. Busz már nem ment a rajtba, de a szervezõk nagyon rendesen ki vittek még kocsival és engedtek rajtolni. Így 10.25-kor vágtam neki a 30-as távnak, amibõl 15 lett. A túra elején egy kis emelkedõ után egy szép kilátó fogadott, melyre emlékeztem is legutóbbról, ami vagy 3 éve volt. Majd jött a Haramia forrás, a Gyerektábor és a felázott talaj, amit az elõttem lévõ pár száz ember még "megdolgozott". Valahol itt jött a felismerés, hogy lehet váltanom kéne Bükkös erdõnél. A sár nehezebbé tette a túrát, mint azt szintje indokolta volna. Rövid számolgatás után úgy gondoltam kb du 5-6 körül érnék be a célba a késõi indulás és a sár miatt - így meg késõn értem volna haza. Lényeg a lényeg Bükkös erdõnél átváltottam a 15-re. A pont után egy gerincen vezetett az út ahonnan jól látszott a völgyben gomolygó köd. Majd jött a teás-forralt boros pont, ami a nagy sár miatt nem tudott felmenni Bükkös erdõhöz. Nagyon jól esett a tea. Innen már nem volt messze a cél. Csak a Kálváriát kellett legyõzni, ahonnan jó kilátás volt. Tiszta idõben még jobb lett volna. Bár ekkora (úgy 12 és 13 óra között) elállt az esõ kb. 10km-nél nem lehetett messzebbre látni sajnos.
A túra szervezése nagyon jó volt. Szalagozás minden lényeges helyen. Szines térképpel ellátott itiner, ami szintén alapos volt. Eltévedni szinte lehetetlen volt. A célban zsíros-vajas kenyér, hagyma, lekvár, tea, forralt bor, mindez korlátlan mennyiségben. Ráadásul jelvényt kapott mindenki. Mindezt 500Ft-ból. Le a kalappal a szervezõk elõtt!!!
Összeségében az idõtõl eltekintve kellemes élményekkel tértem haza. És mégegyszer köszönet a rugalmas rajtoltatásért!
 
 
BUÉKTúra éve: 20082008.01.08 09:28:18
BUÉK 20
2008.01.05.
Táv: 19,5km Idõ: 3ó 18p
Reggel -8 fok, ködös idõ, 5-10cm hó, égi csapadék nem volt.

Kicsit késõbb indultam mint terveztem (9.50-kor), de végül jobb is volt így. A repkedõ -8 fokok délre -2-3 fokra szelídültek. Legalábbi én így éreztem. Az uti ellátmányt rögtön a célban megkaptuk (2dl narancslé, 1db csokis péksütemény).

A túra kis módosítással a szokott útvonalon ment. Elkerülte a Ferenc-halmot a Z- jelzés áthelyezése miatt. Én egy kicsit sajnálom, hogy át rakták. A tetõ környékérõl ilyenkor szokott kilátás lenni. Ettõl eltekintve a megszokott útvonalnak köszönhetõen nem kellett különösebben navigálnom magam, így tökéletes kikapcsolódás volt számomra. A szalagozás is jó volt - dicsérendõ a szervezõket. A célban nagyon jól esett a tea és a virsli és az hogy olajozottan ment a jelvények, oklevelek kiosztása. Külön tetszett, hogy az oklevélen feltüntették, hogy hányadszor teljesítettem a túrát (4. teljesítés), mivel így kiderült számomra is, hogy ez a 3. vagy 4. teljesítésem volt.
Összeségében kellemes túra volt.
 
  vissza az túrákhoz
<<== túranaptár