Túrabeszámolók


Mecsek 50/30/15

új túrabeszámoló rögzítése
Kiírások:2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
 Túra éve: 2016
VadMalacTúra éve: 20162016.04.29 07:41:24
megnéz VadMalac összes beszámolója

 Maradványok (képek a Mecsek 50-ről)



 


Az utolsó parkolás


Kicsit nehezen állt bele a pozícióba, pöfögött, mi lesz már, mondták, mi lesz…  A háromszögablakon a szél nem sípol, csukott szemű estékbe burkolózott. Eleinte várta, hogy visszatöltik az üzemanyagot, várta a gyerekeket a hátsó ülésre és a nőt óvatos lépteivel.


Vakmerő árvacsalán volt az első, aztán a kúszónövények is megindultak látván az ellenállás hiányát. Belenőtt a bokrokba vagy azok bele, nézőpont kérdése. Innen nézve egészen más az út.


                                                                                      


Apa az ÁFOR-kútnál 


Apa az ÁFOR-kútnál eltűnődött, van-e olaj még a gépben, mely megszünteti a recsegést, hagyja a csapágyban a golyót, ne vesse széjjel az erő. Apa az ÁFOR-kútnál műanyag palackban kapta az olajat, örökké tart, olvasta az Estiben, örök anyag, ha elveszik, megkerül, nem oldja sem eső, sem fagy. Soká tartott, míg apa jött, az ÁFOR-kútnál lassan telik az idő, tankautó, autó, tank, sapka, minden olajos, mint az élet, büdös, rossz ízű és még csak nem is örök.


  


 


Prince 


A test, akár az összepréselt PET-palack, elszenvedi a továbbiakat. Tűri, hogy föld szóródjon rá és bogarak másszanak az üregekbe.


A lecsupaszított hangok eljutnak oda, ahol felértékelik e tört aranyat, szárnyban végződő idomok adta lehetőségeket vetnek fel és dobnak sutba. Bíbor eső hull az emlékezés földútjára, új generáció születik, hogy lássa, láthassa a hajnalt. Pedig tudjuk, hogy semmi se lesz megint.


Egy virág bólint rád, ahogy fekszel. Az utolsó húr. Beleszakadtál. Árnyak hercege vagy. Rockhard in a Funky Place.


Prince (1958 – 2016)


 


 


Komlói anzix 


Idesírnak a gyárak, az otthagyott üzem üzen. A kéményekkel eldőlt a büszkeség. A helyi járat még kijár, felszálló nincs. Leszállóág. Téglaszínű arcok, kopottbarna téglák. Lebontott életek. Bányajárat a keserűsben. Olykor azt hiszem, megint elmegyek Zobákra és előjönnek a vájárok, szénporos reggelbe köszön a műszakot jelző csengő, ott lesz a tegnap és kezet foghatok vele. Nem adjuk olcsón a véget. 


 
 
riczmannTúra éve: 20162016.04.24 17:44:38
megnéz riczmann összes beszámolója

Reggel 7-kor indultam. Pénteken még kevés esővel délelőttre, délutánra pedig heves záporokkal, állandó felhős éggel riogattak az időjósok. Ehhez képest felhő nagyobb számban délután 4 felé kezdett megjelenni, de eső végül nem lett belőle.


Nagyon szép helyeken mentünk. Az első ellenőrző ponthoz való szalagos leágazást többed magammal eltévesztettük, és Püspökszentlászló közepéről fordultunk vissza, de aztán végül megtaláltunk a szalagot. Az első ellenőrző pontunk a Mária-kápolna volt (5,2 km + eltévedés; 210 szint; szőlőcukor). Sajnáltam az a negyedórás kitérőt, ami az eltévedéssel járt, de sebaly, mert már közelebb volt így is a cél, és még nagyon sok idő volt hátra.


Aztán következett a Zengő megmászása a második ellenőrző ponttal (2 km; 226 szint; Balaton-szelet), egy elég meredek kaptatón. Remélem, hogy egyszer majd felújítják a kilátót, és mindenki majd élvezheti biztonságban a panorámáját.


Majd jött a túra legpihentetőbb szakasza, szinte csak síkban mentünk. Nem is gondoltam volna, hogy ilyen is létezhet a Mecsekben. A sárgán lejutottunk Pécsváradra, majd a kék plusszon pedig beértünk Zengővárkonyba a 3. ellenőrző ponthoz (6,6 km; 10 szint; édes és sós süti).


Aztán következett a Réka-völgyön keresztül a 4. ellenőrző pont a Skóciai Szent Margit keresztnél (8,6 km; 224 szint; víz, pezsgőtableta). Itt tartottam egy rövid negyedórás szünetet, hogy megtöltsem a hasam némi szendviccsel.


Ezután felkapaszkodtam Réka-várhoz, majd az Óbányai Belátó-kilátóból gyönyörködtem Óbánya látványában. Aztán egy gyors leereszkedés után, az utamat a kék jelzésen folytatva Óbánya völgy csodáit élveztem. Elég lassan haladtam, mert még soha nem jártam ebben a völgyben, és minden érdekessége megragadta a figyelmemet. Aztán Kisújbányán keresztül megérkeztem egy pécsi sráccal együtt, aki először vett részt 50-es túrán a Pásztor-forráshoz (8,9 km; 360 szint; szörp és víz).


Innen a piros jelzésen indultam tovább, többen is velem szemben jöttek, mert a másik irányból közelítették meg a forrást. Egy gyors etap után elértem a Vörösfenyő kulcsosházat, ahol már vártak minket finom vajas, zsíros, lekváros kenyérrel, teával, szörppel, vízzel (4,1 km; 151 szint).


Innentől már nagyon éreztem a talpamat, de majd csak a sárga négyzet után, amikor a piros jelzésre rátértem Máré-vára felé, akkor éreztem, hogy féllábon kellene továbbugrálnom, hogy a talpamon lévő vízhólyag ne fájjon. Aztán a piros után egy fújtatós sárga kereszt emelkedő következett. Aztán a zöld jelzésen tovább, és aztán egy nagyon meredek lejtő következett, és végül elértem a Barna-kő ellenőrző pontot (8,3 km; 219 szint; alma).


És ha már le kellett jönni a zöldön, akkor ezután fel is kellett menni az út túloldalán megint csak a zöldön. Megint egy kis tüdőköpködés után felértem, de ezután már könnyebb rész következett és elértem a zobákpusztai célt (5,6 km; 173 szint), ahol sajnos már elfogyott a babgulyás mire odaértem, de sebaj, mert egy kis zsiros kenyér és tea is jól esett a célban.


Minden remek volt, köszönet a szervezőknek a remek túráért.

 
 
 Túra éve: 2013
szuziTúra éve: 20132013.04.28 19:29:30
megnéz szuzi összes beszámolója

Mi kis csapatunkkal ott aludtunk a túra elött is és a túra után is. Nagyon hangulatos szervezõk voltak, barátságosak, segítõkészek. A helyszin meg tökéletes volt. Mecsek az Mecsek. 15 km és 0 km távot is teljesítettük. Kapott túraleírás alapján nem tévedtünk el, nagyon jól értelmezhetõ volt. Szebbnél szebb helyeken jártunk. Egy kis kitérõt tettünk a Püspökszentlászló arborétumot megnéztük, sejtettük, hogy virágban lesz borulva. Pecsételõ helyeknél kaptunk csokit, sütit, teát, a célban meseszép kitûzöket és zsíros, lekváros kenyereket és teákat. Nagyszerû kiszolgálás volt, nagyon jó kis túra és egy vidám túracsapat. :-)


Fotók itt megnézhetõk.


 


https://picasaweb.google.com/102368242350989899497/ZobakpusztaHetvege?noredirect=1


 Ez meg egy leírás....recept az titkos :-)


http://szuzii.blogspot.hu/


 
 
 Túra éve: 2011
Le RoyTúra éve: 20112011.05.02 14:15:02
megnéz Le Roy összes beszámolója

 Hát elérkezett a nap, amire 4 hónapja készültem. Konok elszántság, dupla kávé, hetényi buszon néma falatozás a kiporciózott tésztából. Elõre felépített étrend (5 adag tészta-3 megmaradt..., 3 banán, 2 citrom, savanyúság, keksz, csoki, 2 izotóniás ital, egy energiaital, 1 decis gyümölcslé, ízesített ásványvíz). Minimál ruha, térdvédõ, hosszúujjú, rövidnadrág, edzõcipõ, cserezokni (erre szükség volt, biciklis esõkabát (erre nem...). Egész héten szénhidrátkúra, januártól áprilisig 400 km séta futás, tempós gyaloglás, túra. Nem akartam tréfára venni a dolgot. 4éve még az is utolért, aki feladta és úgy támogatták. 4 km-rel a cél elõtt estem össze... Ez nem fordulhatott elõ még egyszer. 


Nevezés, majd mély levegõ és start. Gyönyörû erdei út. Peszáék bérnek. Felismer! Én is õt a fényképeirõl. Húz magával a Mária kápolnáig. Onnan gyilkos emelkedõ a csúcskeresztig. Peszáéktól búcsú. Cél Pécsvárad. Energia oké, de a sárgát elvétem. 6 km-nél még van tartalék. Kis kocogás a Z+-en. Utolér Csaba a kaposvári erõk képviseletében. Együtt trappolunk Zengõvárkonyig. Barátságos pontõr asszonyok édességhegyek. Szép idõ. A szelidgesztenyés felé csöppnyi félelem a leégéstõl. Alaptalanul, mert hamarosan beborul. Szerb megszállás jelei (Legény sír), rácsatlakozás a Szent Margit útra. Óbányán elterülés. 22 km után már kell vmit harapni. Tészta. 10 perc szussz, majd irány a Kappenvasszer. A Mecsek egyik legszebb panorámája. ereszkedés Váraljára. Tavaknál az elsõ holtpont. Pont egy ismeretlen vadászháznál. Elsõ citromom itt befalom. Pontõr úr biztosítja számomra a privát bicskáját. Köszönöm! Demoralizáló a hosszú egyenes, mintha a végtelenbe mennénk. Csaba bevár, idõnként fut. Lapát vár alatt vadregényes kanyon. Oldódik a feszültség, közeledik a Dögkút- tetõ. Vörösfenyõnél Õri Zsuzsa invitálása. Pontõrök itt is elhalmoznak minden jóval. Adnak kést is a citromhoz. :)  Reggel nem találtam meg a bicskámat... Hullámvasút a Szederindás-kút felé. Második holtpont. Mondom Csabának, ne várjon rám. Megvár. Húz magával. Sin-gödör kanyonja benyeli a jobb lábamat. Kacskaringó a patakmederben. Esõ. 4 fõs csoport beér minket. Barna-kõnél Csaba ellép. Csoporttal visszamaradok. Az élen Pesza társa halad, Pesza nélkül. Jánosipuszta. Energiaital. 9 óra 40 perc a lábaimban. Ólomnehezek. Konok elszántság vesz rajtam erõt, tol a koffein meg az adrenalin. 1 órával a szintidõ elött beérek. Fáradt öröm.


u.i.: Visszafelé a buszon randalírozó társaság. Kötekednek nõkkel, gyerekekkel, idõsekkel. 20 perc után eldurran az agyam és leüvöltöm a fejüket. Fenyegetõzés, rendõrök hívása. ennek hallatán leszállnak. Snitt.

 
 
 Túra éve: 2010
lapisTúra éve: 20102010.05.03 07:23:10
megnéz lapis összes beszámolója

A Mecsek 50-en készült képek a következõ linken megtekinthetõk


picasaweb.google.hu/jocogallery/Mecsek50

 
 
 Túra éve: 2008
ndavid42Túra éve: 20082008.05.15 12:15:20
megnéz ndavid42 összes beszámolója
Mecsek 30

Sikondai szállásunkról, a Fenyves kempingbõl indulva reggel hétre értünk Zobákpusztára. Kicsit keveregtünk a faluban, de meglett a rajt hamar. Feliratkoztunk, megkaptuk az itinerünket, ami részletes leírást, térképet is tartalmazott, továbbá kilométer-beosztást. Regisztráció után túratársammal, aki ezúttal a nõvérem volt, fél nyolckor el is indultunk. (07:30) Elõször kapásból be a kis rét melletti erdõbe, de egy kerítés állta utunkat. Persze hamar leesett, hogy ez tuti nem a 30as útvonala. Kikeveredtünk az útra, ahonnan már egyértelmû volt a jelzés. A faluból kiérve rögtön az erdõben találtuk magunkat. Hamarosan elértünk a Cigány-forráshoz, egy fénykép erejéig megálltunk, de aztán folytattuk utunkat. Az ösvény haladt tovább Püspökszentlászló felé, az elején még jelzetlen, majd egyre emelkedõ, de szalagozott csapásokon. Az elsõ ellenõrzõpontig, a kápolnáig nagyon szép völgyeken haladtunk keresztül. (08:45) A ponthoz érve kicsit megpihentünk a sok mászástól, persze itt még nem tudtuk, mi vár ránk pár száz méterrel arrébb. Elfogyasztottuk a dianás cukrot, amit a pontõrök adtak, aztán mentünk tovább. Az ösvény hirtelen balra fordult, egy nagyon meredek emelkedõre. Ez vezetett a második EP-hoz, a Zengõ csúcsára. Jó néhányszor meg kellett állnunk, kifújni magunkat, és megvárni, hogy a 160-as pulzusunk lejjebb menjen. Már a hegyoldalból nagyon szép kilátás volt a völgyre. Elhaladtunk az itiner által is említett kõkereszt mellett. Pár perc múlva a sûrû erdõ fatörzsei közt feltûnt a geodéziai mérõtorony szürke betonhengere. (09:15) A 3. EP-nál szõlõcukorral vártak. A pecsételés után természetesen felmásztunk a toronyba. Kicsit párás volt az idõ, felhõbõl sem volt hiány, de így is gyönyörû panoráma volt fentrõl. Innen néhány kilométeren keresztül lejtett az út, kicsit fel tudtunk gyorsulni. Elsétáltunk egy esõház mellett, majd elértünk a Dóri-úthoz. A keresztezõdésben érdekes alakú kis ház fogadott minket, ami mintha valami mesébõl került volna oda. Ezután rátértünk egy elég új turistaútra, amely a Skóciai Szent Margit Emlékút nevet viseli, saját jelzéssel is rendelkezik. Ez az út a Szép Ilonka kilátóhoz vezet fel, ahol a 3. EP-unk volt, itt sütivel várták a megfáradt túrázókat. (10:30) Pecsételés elõtt gyorsan geocachingeltünk egyet, a GCDORI pont útbaesett. A kilátóból be lehetett látni az egész Réka völgyet, amit tavaly volt szerencsénk végigjárni, egyaránt csodálatos lentrõl és fentrõl is. Itt kicsit utánaszámolva jöttem rá, hogy eléggé lassan mentünk addig, így kicsit gyorsabbra vettük a tempót. A kilátótól egy lejtõ után hosszú, keskeny, csúszós-sáros emelkedõ következett. Pulzusunk itt is nem egyszer az egekbe szökött. Felérve, a vadászháznál pihentünk és ettünk egyet. Utunkat folytatva, végig egy völgyben ereszkedve rövidesen Óbányára értünk. A kis mecseki falut is láttam már elõzõ itteni kirándulásunk alkalmával, de még mindig megcsodálom. Elbûvölõ a régi, szépen felújított parasztházaival, rendben tartott udvaraival, kis fõutcájával. Az ellenõrzõpont a falu közepén volt, pecsét és süti után indultunk a környék, és talán a Mecsek (egyik) legszebb völgyébe. Nem véletlen, hogy a Dél Dunántúli kéktúra is erre halad. Ahogy haladtunk, egymást váltották a szebbnél szebb helyek. Pisztrángos tavak, csepegõ sziklák, ferde vízesés. Ismerõs helyek, tavaly ezt a völgyet is végigjártuk már, de most jó volt újralátni. A völgytõl búcsúzva Kisújbányára értünk. A faluba érve kicsit megkeveredtem, még térkép is GPS mellett is sikerült 1-2száz métert a rossz úton menni, de gyorsan észrevettem, és korrigáltam az irányt. A faluközpontba érve kisebb tömeg fogadott, sok túrázót lehetett látni. (12:30) Az 5. EP-nál legalább három fajta süteménnyel, és málnaszörppel vártak. Következõ etap a Szederindás forráshoz vezetett, a Lakkeri-fenyvesen keresztül. (13:20). A 6. Ep-nél csokit kaptunk. A nagy sietségben aztán a forrást el is felejtettük megnézni, majd legközelebb. Az út innen a Sín-gödörbe vezetett. A terep egyre durvább lett, elõször csak pár kidõlt fán kellett átugrálni, majd a patakon keltünk át rengetegszer. Jelzés is volt (piros kör), de sok helyen szalagozás mutatta az utat. Az ösvény itt-ott eltûnt, majd a patak másik partján folytatódott. Végül is szép volt ez a völgy, hangulatos, csak a végére már kicsit elegünk lett a köveken ugrálásból. Pár kilométer után kiértünk a kövesútra. A Barna-kõ után felmentünk az utolsó ellenõrzõponthoz, a Szöge-hegyre (14:45). Megkaptuk az utolsó pecsétet. A maradék kb. 3 km-t alig ¾ óra alatt legyûrtük, a célba 15:22 körül értünk. Megkaptuk az oklevelünket és a kitûzõket is. A 30-as távot 7:52 alatt teljesítettük, kicsit ki lett centizve a vége :).

A több éves-évtizedes múltra visszatekintõ túrán elõször vettünk részt, de ez a hétvége azt hiszem jövõre is a Mecsek 30 vagy akár az 50-é lesz. Kiváló szervezés, szinte minden ellenõrzõpontnál valamilyen étel vagy ital, nagyon jó itiner, na meg persze nagyon szép mecseki tájakon haladó útvonal jellemzi a túrát. Végül megdicsérném a vaddisznó-pörköltet is, elõször ettem ilyet, de nagyon ízlett, jól esett a túra után.
 
 
JakabTúra éve: 20082008.05.09 14:54:29
megnéz Jakab összes beszámolója
Nos, ha nincs sok hozzászólás én tennék egyet a Mecsekhez.
Késõn indultunk, az utolsók között.
A Szép Ilonka kilátónál nem kaptunk semmit.
A célban pedig elfogyott a vadpörkölt, nutellát, lekvárt, uborkát nem is láttunk.
Szerintem nem annak kellett volna elfogyasztania mindent, aki a 15 km-es távon szétfárasztotta magát.
Gondolni kellett volna a hosszabb távokra késõbb indulókra is.

Egyébként a táj gyönyörû, a patakmeder emlékezetes.
 
 
pesza91Túra éve: 20082008.05.05 19:54:20
megnéz pesza91 összes beszámolója

Meglepõdve tapasztaltam, hogy errõl a remek, nagy hagyományokkal rendelkezõ túráról még senki nem írt soha, legalábbis ide, ezért úgy döntöttem pótolom ezt a hiányosságot.

Jubileumi rendezvény ez, hiszen 1984 óta zsinórban 25. alkalommal került megrendezésre. Én még azon szerencsések közé tartozom, akik a régi nyugat-mecseki útvonalon is teljesíthették a túrát. 1984-tõl 1992-ig a Nyugat-Mecsekben, 1993-tól napjainkig a Kelet-Mecsekben került megrendezésre a túra. Volt már pécsváradi rajt helyszín is, de az utóbbi években a túra Zobákpusztáról indul. Az eltelt sok év alatt, voltam sárban, esõben, melegben vagy éppen kicsit hûvösebb idõben, de ma igazi nyár eleji, ideális körülmények adódtak.

Remek ötlet a kétévenkénti útvonal módosítás. A tavaly-tavalyelõtti útvonal is nagyon ötletes volt, de az idei a helyiek számára is számos csemegét tartalmazott. Ilyen volt például a Mária- kápolna felé vezetõ út, a nemrég elkészült Szép Ilonka kilátó, Váralja után a sárga kereszt, zöld kereszt, sárga kör, zöld háromszög útvonal, valamint a Szászvártól Vörösfenyõ-kulcsosházig húzódó Ól-völgy.

A zöld kereszt önmagában is megér egy misét. Mázától-Dombay-tóig észak-dél irányba húzódó turistaút, az egyik legváltozatosabb a Mecsekben. Szinte csak meredek kaptatókból és lejtõkbõl áll. A mai túrán Réka-völgytõl - Óbányáig tapasztalhatta ezt meg mindenki.

Külön említésre méltó a sokak által ismert Óbányai-völgy, mely a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra baranyai szakaszának egyik legszebb gyöngyszeme.

A túra utolsó harmadában a Sin-gödörben szinte végig a patakban vezetett az út, így téve örökre emlékezetessé a mecseki kirándulást a nem helyiek számára, de nekünk is jó néhány kellemes percet okozott.

A Kelet-Mecsek gazdag forrás „termésébõl” számosat érintettünk a mai nap folyamán.

A természeti szépségek mellett, rengeteg ismerõssel, baráttal találkoztam, így a pontokon a szokásosnál jóval több idõt töltöttem el.

A rendezés a megszokott magas színvonalú volt. Az elsõ osztályú útvonaltervezésrõl már volt szó. Számos ponton (Kisújbánya, Óbánya, Szép Ilonka kilátó) „hazai” gyártású finomságokkal várták a szervezõk a túrázókat, de a Mecsekfû tea is ütõs volt Vörösfenyõ-kulcsosháznál. Aki igényelte, az a célban vadpörköltet is ehetett. E mellett azonban volt nutellás, lekváros, zsíros, vajas kenyér is, uborkával, savanyúsággal, retekkel.

A hagyományos távok mellett idén egy Mecsek 0 elnevezésû jubileumi táv is helyet kapott. Ez a zobákpusztai tábor területén vezetett. A 400 méteres távolság legyûrése után (félúton még járt egy csokoládé az egyik EP.-nál) külön díjazásban részesült mindenki.


A mai nap egyetlen negatívuma, a sajnos mostanában egyre rendszeresebbé váló környezetromboló, agresszív terepmotorosok megjelenése volt a tájvédelmi körzetben. Csak remélni tudom, hogy a hatóság erõteljesebb fellépése visszaszorítja ezt a nemkívánatos jelenséget.



Köszönet a rendezõknek és a túratársaknak ezért a szép napért!

A túra képei a www.fotoalbum.hungarotel.hu/pesza91 oldalon tekinthetõek meg.


pesza91